Muzsinszki Nagy Endre műveiből nyílt kiállítás Veszprémben

2016. március 25. péntek 19:23

A veszprémi Szent Imre piarista és helyőrségi templomban március 21-én nyílt tematikus tárlat Muzsinszki Nagy Endre műveiből „Én vagyok a világ világossága” címmel. A megnyitón Márfi Gyula érsek méltatta a művészt.

A Veszprémi Főegyházmegye és a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény egyik legjelentősebb öröksége Muzsinszki Nagy Endre festőművész 243 darab festményből és grafikából álló sorozata – hangzott el Udvarhelyi Erzsébet gyűjteményi igazgató beköszöntőjében március 21-én a művész kiállításának megnyitóján a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban.

A május 6-ig megtekinthető tematikus tárlaton az Én vagyok a világ világossága című újszövetségi sorozat Jézus halálához és feltámadásához köthető darabjait mutatják be, az alkotó születésének 130. évfordulója alkalmából – ismertette az igazgatónő, majd visszatekintett a művész életútjának jelentős állomásaira. Muzsinszki Nagy Endre 1886. február 25-én született Felsőzsolcán. Az Iparművészeti Iskola díszítőfestészeti szakosztályán tanult, majd Nagybányán, a művészeti szabadiskolán, később Olaszországban töltött hosszabb tanulmányi időt. Eleinte templomfestészettel foglalkozott. Az I. világháború idején a frontról – tábori festőként – rajzos tudósításokat küldött a hazai lapoknak. 1917-ben nyílt kiállítása a Nemzeti Szalonban, s a ’20-as években már a magyar művészet élvonalába tartozott. 1929-ben nemzetközi pályázaton megbízást kapott egy 18 négyzetméteres templomi mozaik kivitelezésére a jeruzsálemi Dormitio-bazilika altemplomában. 1939-ben Siófokon telepedett le, s innentől a Balaton festőjeként tartották számon. Itt alkotta meg Krisztus-ciklusát is, mellyel az Újszövetséget elevenítette meg, miután a Szentföldön tanulmányozhatta Jézus életének állomásait.

Márfi Gyula érsek tárlatmegnyitó beszédében főként az alkotó siófoki éveiről emlékezett meg, hiszen itt élt Muzsinszki a leghosszabb ideig; 53 évesen telepedett le a tóparti városban.

A főpásztor elmondta, a festő siófoki kiállítása megnyitásakor a helybéliek közül sokan nagy szeretettel emlékeztek az idős művészre, aki 89 évesen Nagyberényben hunyt el, de végakarata szerint Siófokon temették el. Elmesélték az idősebbek, hogy a településen nagyon népszerű ember volt. Jó időben házának ablakai mindig nyitva voltak, s mikor festett, az arra járók benéztek hozzá. A szocializmus alatt még a városi tanács tagjai is tisztelték őt. Amikor azonban Krisztus-képeit felajánlotta a városnak, a tanácstagok nem merték azt elfogadni, mondván: mit kezdene egy kommunista intézmény 243 Krisztus-képpel. Muzsinszki rossz időben és rossz helyen született, és rossz helyen élt – mutatott rá Márfi Gyula érsek. Az ateista állami ideológia idején, amikor a párt döntötte el, mi szép és mi nem szép, s hogy mi tetszhet nekünk és mi nem, Muzsinszki művészi hitvallást tett Jézus Krisztus mellett. „Ma is megemelhetjük kalapunkat előtte, mert ő nem úszott együtt az árral, szuverén egyéniség volt, akinek nem lehetett előírni, hogy miben higgyen és miben ne higgyen, s mit tartson szépnek és mit ne” – mondta Márfi Gyula.

Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versében írta: „hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban…” Muzsinszki nem volt szem a láncban, mert miközben mások Marx-, Engels- és Rákosi-portrékat festettek, ő megmaradt Jézus mellett. Ezért nem lehetett belőle elismert nagy művész, annak ellenére, hogy akkor már nemzetközi vonatkozásban is emlegették művészi berkekben. Ha képeit vizsgáljuk, észrevehetjük, hogy alakjai mennyire sokfélék, és mind hitelesek. Művészete hitünk melletti, Krisztus melletti helytállásra buzdítja a ma emberét is – méltatta Márfi érsek.

Udvarhelyi Erzsébet köszönetet mondott a kiállítás létrehozásában munkálkodóknak, többek között Nagy Károlynak, a tárlat rendezőjének, Král Éva restaurátornak és Pfitzner Zoltánnak grafikai munkájáért. A kiállításmegnyitón közreműködött Veresné Petrőcz Mária énekművész Jézus keresztútját, halálát és feltámadását megidéző csángóföldi népénekekkel, a megboldogult Jáki Teodóz bencés atya gyűjtéséből ismert Aranymiatyánkkal, valamint Vizi István és Draskóczy Balázs egyházi énekével.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-az-onmaganak-valo-ember-nem-ir-tortenelmet
Ferenc pápa: Az önmagának való ember nem ír történelmet!

Szeptember 25-én közös szentmisével zárult a katekéták többnapos jubileuma, amelyen mintegy tizenötezer hitoktató vett részt a Vatikánban. A Szentatya homíliáját és a mise végén elmondott köszöntő szavait teljes terjedelmükben közöljük.

19:24
kalkuttai-szent-terezrol-elnevezett-harangot-szenteltek-meg-budapesten
Kalkuttai Szent Terézről elnevezett harangot szenteltek meg Budapesten

A hónap elején szentté avatott Teréz anya tiszteletére szentelték szeptember 25-én a IX. kerületi Örökimádás-templom új harangját Erdő Péter bíboros. A harang neve arra emlékeztet, hogy Kalkuttai Teréz 1989. június 17-én a templomban jelentette be, hogy rendje letelepszik hazánkban.

18:00