Nagyhét és húsvét kívül és belül – Harminc kérdés és válasz segít a készületben

Nézőpont – 2019. április 18., csütörtök | 15:02

Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük a húsvétról – a készületről és az ünnepről –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).

1. Milyen liturgikus színek jellemzik a nagyhetet és a húsvétot?

A nagyhéten a liturgikus színek – mint minden a sekrestyében és a templomi raktárakban – megmozdulnak, és legalább három kerül elő: a bűnbánati lila szín hétfőtől szerdáig, a vörös a szenvedés vasárnapján (virágvasárnap) és nagypénteken, a fehér nagycsütörtök miséin és a feltámadást ünneplő húsvéti miséken.

2. Miért nagyhétnek hívjuk a húsvétot megelőző, virágvasárnappal kezdődő hetet? Honnan ered a magyar elnevezése?

Már a 4. században nagynak nevezték ezt a hetet görögül és latinul, innen ered a ma használt magyar neve is, régen azonban helyenként hívták sanyarúhétnek és vizeshétnek is (a böjtölésről).


3. Pontosan meddig tart a nagyhét, és mikor kezdődik a húsvét?

A nagyhét virágvasárnaptól nagyszombat délutánig tart. Nagyszombat estéje már húsvét előestéje.

4. Melyik napon lehetett az utolsó vacsora, szerdán vagy csütörtökön? Melyik szertartással emlékezünk meg róla?

Erről megoszlik a biblikus szakemberek véleménye. A keresztény liturgia a 4. századtól dokumentáltan nagycsütörtök este, az utolsó vacsora szentmiséjével emlékezik meg erről, valamint az Egyház alapításáról.

5. Lehet-e tudni, hogy elfogatása után Jézus mennyi ideig volt fogságban?

Ezekről a napokról szinte óránkénti beosztásban tudósítanak az evangéliumok szenvedéstörténetei, passiói. Így lehet tudni Jézus útját, amely a nagypéntekre virradó éjjeli elfogatásától a délutáni kereszthaláláig tartott.

6. Nagycsütörtökön miért viszik el az Oltáriszentséget a templomból, és hová kerül?

Az utolsó vacsora miséjében már drámai elemek is vannak: eltűnnek a harangok és a hangszeres énekkíséret, az evangélium után lábmosást végzünk: tizenkét ember lábát mossa meg a pap. A dramatizálás folytatódik, az Oltáriszentségben az apostolokkal együtt „kikísérjük Jézust a városból”, ki a templom szentélyéből, és külső őrzési helyre helyezzük. Jézusnak a városon kívül, számkivetve kellett szenvednie és meghalnia, amint a városon kívül kellett megszületnie is.

7. Csak csütörtök este kell virrasztani, vagy pénteken is?

A latin liturgiában a virrasztás nagycsütörtök este történik, a szertartás végén, vagy az este folyamán még ott maradunk Jézussal az Olajfák hegyén, vagyis az Eucharisztia ideiglenes őrzési helyén, és az elhagyatottságon és az Atyának való igent mondáson elmélkedünk, például a búcsúbeszéd szavaival.

8. Miért csak püspök mutathat be krizmaszentelési misét nagycsütörtökön reggel?

A krizmaszentelési mise az egész egyházmegye ünnepe, amelyen a megyéspüspök maga köré gyűjti a papságát, és mielőtt a hívekkel a plébániákon megünnepelnék a szent három napot (nagycsütörtök, nagypéntek és húsvét vasárnapja), együtt emlékeznek meg az Egyház születéséről. Az Egyház adja a szentségeket, és ezen a misén „készíti el” a püspök több szentség anyagául vagy segítő jeléül a három szent olajat, köztük a krizmát.

9. Mi a krizma, és mit jelképez?

A krizma növényi olaj (olíva- vagy rózsaolaj) és balzsam keveréke. A Szentlélek kenete, ahogyan az illat bejár mindent, úgy jut el a Szentlélek is mindenhová.

10. Van-e esti szentmise nagycsütörtökön?

Igen, az utolsó vacsora miséje.

11. Ferenc pápa rendelkezése alapján nagycsütörtökön, az utolsó vacsora miséjén nők lábát is meg lehet mosni. Hogyan lehetséges ez? – hiszen az apostolok férfiak voltak.

Ferenc pápa már szolgálata kezdetén kilépett néhány merev keretből: nem kitüntetésként mosta meg bíborosok lábát, hanem elment a börtönbe, és mindenféle ember lábát megmosta. 2016-ban minden papnak lehetőséget adott, hogy a közösség változatosságát és egységét megjelenítse a tizenkét ember kiválasztásával. Jézus tettét ezzel nem pontosan utánozzuk, hanem követjük őt. Ebben a követésben a Szentatya nem tartotta kizárólagosnak, hogy csak férfiak lábát lehessen megmosni. Egyébként az eucharisztiában is bizonyos elemeket megőrzünk, másokat nem (például a ruha, a testtartás, a kenyér formája, a bor fajtája mind mellékesek lettek).

12. Az Egyház húsvéti szentgyónásra (is) buzdít. Évente legalább hányszor kell gyónni?

Évente egyszer, de a rendszeresség itt is meghálálja magát.

13. A húsvéti szentgyónást lehetőleg a nagyhéten kell végezni, vagy érvényes a jóval korábbi gyónás is?

Ilyen előírás, tanács nincs: nem nagyon érnek ilyenkor már rá a papok.

14. Van-e szentmise nagypénteken?

Nincs, a nagypénteki szertartást szokták régebben „csonkamisének” hívni, mert van igeliturgiája, szentáldozása, de nincs benne eucharisztikus imádság, a kereszt felmutatása van e napon az úrfelmutatás helyett.

15. Nagyszombaton van szentmise? Mi az aznapi szertartás neve?

Ezen a napon egyáltalán nincs mise. Az Egyház hivatalos imádsága, a zsolozsma sok helyen ünnepélyesen hangzik fel. A szertartás a misekönyv szerint is a szentsír látogatása: megrendült elmélkedés Jézus Krisztus halála fölött.

16. Nagyszombaton ünnepeljük Jézus feltámadását? Húsvét vigíliája a nagyböjt része?

Húsvét vigíliája az átmenet ünnepe (pészah: ’átvonulás, átmenet’). Nagyböjtben kezdjük, és húsvétba érkezünk. Csodálatos éjszaka!

17. Krisztus feltámadása hogy jön ki „harmadnapra”? Ha pénteken feszítették őt keresztre, tényleg vasárnap a harmadik nap? Nem hétfőn kellene megünnepelnünk Urunk feltámadását?

A harmadik nap péntekhez képest a vasárnap.

18. De ha vasárnap, miért szombaton kezdődik a feltámadási szertartás?

A vasárnap a keleti és időnként a liturgikus időszámítás szerint is már az este beálltával megkezdődik, így lehet már ünnepelni a húsvétot szombat este, sötétedés után.

19. Miért beszélünk az ünnepek – így a húsvét – vigíliájáról?

A vigília virrasztást jelent: este nem lezárjuk a napot vacsorával, esti imával és alvással, hanem az érkező ünnepet kezdjük imádságban várni. Ez a vigília azonban nem az ünnep előző estén való „letudását” jelenti, hanem a megkezdését.

20. Nagyszombaton mikor kezdődhet legkorábban a húsvéti vigília? Hogyan lehetséges, hogy sok helyütt már világosban elkezdik a tűzszentelés szertartását, holott előesti szertartásnak kellene lennie?


Az Egyház előírása világos: csak a sötétség beállta után lehet elkezdeni, és még vasárnap hajnalban, a világosság érkezése előtt be kell fejeződnie. Sajnos Magyarországon pont az ötvenes évekre esett a húsvét éjszakájának világegyházi rehabilitációja, amikor itthon nem volt szabad este gyülekezni. A ’90-es évektől lassan álltunk át az esti időre, de sokféle speciális lelkipásztori szükséghelyzet (amely nálunk az alapeset sokszor) ezt felülírhatja helyenként. Például az aznap két-három szertartást tartó pap az elsőt általában délután vezeti.

21. Ki énekelheti a húsvéti öröméneket, az Exultetet?

Pap, diakónus, vagy aki el tudja énekelni ezt a nem könnyű, közel negyedórás szólóéneket.

22. Miért olyan nagy a húsvéti gyertya jelentősége?

A feltámadást nehezebb dramatizálni, mint a passiót. A gyertya a világosság győzelmét hirdeti a sötét fölött, a feltámadásét a halál fölött. Krisztus jelképe, aki győztesként tért vissza a halál országából.

23. Hány szentírási részt ír elő az Egyház – olvasmányt, szentleckét, evangéliumot – a feltámadási szertartásra? Ezekből hány és melyik kötelező? Hogy lehet, hogy nem minden templomban olvassák fel mindegyiket?

A vigília: virrasztás. A virrasztás során imádkozva, Istenre figyelve töltjük el az időt. Ezért van hét ószövetségi olvasmány a virrasztásra, majd egy szentlecke és egy evangélium az ünnepi misére. Az első hétből mind, vagy legalább három kötelező. Itt a kérdés a virrasztás: mennyire akar, tud az adott közösség időt szánni erre az éjszakából.

24. Mikor kell tartani a feltámadási körmenetet? Nem feltétlenül a feltámadási szertartás végén/után?

Nem, a körmenet teljesen tetszőleges, nem része a liturgiának: paraliturgia. Hazánkban azonban fontos volt, majd még fontosabb lett a szocializmus alatt: hitvalló megmozdulás. Vannak helyek, ahol a húsvét vasárnapi nagymise kapcsán van körmenet.

25. Honnan ered a legnagyobb keresztény ünnep magyar elnevezése: húsvét? Van-e köze a húsvét szónak a húshoz?

Igen, mi a szent negyvennapot a legérzékenyebb pontjáról nagyböjtnek hívjuk, a feltámadás ünnepét pedig fontos hasi örömünkről húsvétnak, a hús újbóli magunkhoz vételének nevezzük.

26. Miért tartozik még egy nap, húsvéthétfő is az ünnephez? Mi a különlegessége e napnak?

Húsvétnak – amint karácsonynak is – nyolcada van: nyolc napig megáll az idő, és csak allelujázunk örömünkben. Ennek első napja ma is munkaszünet, a hétfő, de mindegyik nap érdemes misére mennünk.

27. Húsvéthétfőn is kötelező szentmisére menni?

Nem, ez már csak ünnepi rangú nap. De érdemes megélni, hogy még nincs vége, folytatódik a húsvét.

28. Szabad-e a hívőnek is tojásokat festenie; tojást, csokinyulat ajándékoznia; locsolkodnia?

Igen, ezek szép szokások, érdemes ápolni, illetve szeretettel megtölteni őket.

29. Hogy jön a tojás a képbe? Hát a nyúl?

Miért, nem a nyúl tojja a tojást? :-) Komolyra fordítva a szót, a húsvét az északi féltekén a tavasszal esik egybe, és ezért sokféle termékenységi szokás is kapcsolódik hozzá. Egyesek szerint ezért kerül az életet jelképező tojás és a szaporaságáról ismert nyúl a húsvét polgári díszletébe.

30. Miért locsolkodunk húsvétkor?

A húsvéti locsolásnak is van termékenységi olvasata: a friss hideg víz életre serkenti a természetet és a lányokat, de figyelmeztet a húsvét éjjelén kapott új életre is, amelyet a keresztség vizében kaptak a katekumenek, de minden résztvevőt is meghintettek vele.

A kérdéssort Gátas Judit állította össze.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Forrás:

Fotó:

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria