Nagyhét és húsvét kívül és belül – Harminc kérdés és válasz segít a készületben

2018. március 26., hétfő | 19:58

Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük a húsvétról – a készületről és az ünnepről –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).

1. Milyen liturgikus színek jellemzik a nagyhetet s a húsvétot?

A nagyhéten a liturgikus színek – mint minden a sekrestyében és a templomi raktárakban – megmozdulnak, és legalább három kerül elő: a bűnbánati lila szín hétfőtől szerdáig, a vörös a szenvedés vasárnapján (virágvasárnap) és nagypénteken, a fehér nagycsütörtök miséiben és a feltámadást ünneplő húsvéti misékben.

2. Miért nagyhétnek hívjuk a húsvétot megelőző, virágvasárnappal kezdődő hetet? Honnan ered a magyar elnevezése?

Már a IV. században nevezik görögül és latinul is ezt a hetet nagynak, innen ered a ma használt magyar neve is, régen azonban helyenként hívták sanyarúhétnek és vizeshétnek is (a böjtölésről).

3. Pontosan meddig tart a nagyhét, s mikor kezdődik a húsvét?

A nagyhét virágvasárnaptól nagyszombat délutánig tart. Nagyszombat estéje már húsvét előestéje.

4. Melyik napon lehetett az utolsó vacsora, szerdán vagy csütörtökön? S melyik szertartással emlékezünk meg róla?

Erről megoszlik a biblikus szakemberek véleménye. A keresztény liturgia a IV. századtól dokumentáltan nagycsütörtök este, az utolsó vacsora szentmiséjével emlékezik meg erről, valamint az Egyház alapításáról.

5. Lehet-e tudni, hogy elfogatása után Jézus mennyi ideig volt fogságban?

Ezekről a napokról szinte óránkénti beosztásban tudósítanak az evangéliumok szenvedéstörténetei, passiói. Így lehet tudni Jézus útját, amely a nagypéntekre virradó éjjeli elfogatásától a délutáni kereszthaláláig tartott.

6. Nagycsütörtökön miért viszik el az Oltáriszentséget a templomból? S hova viszik az Eucharisztiát?

Az utolós vacsora miséjében már drámai elemek is vannak: eltűnnek a harangok és a hangszeres énekkíséret, az evangélium után lábmosást végzünk tizenkét emberen. A dramatizálás folytatódik, az Oltáriszentségben az apostolokkal együtt kikísérjük Jézust a városból, ki a templom szentélyéből, és elhelyezzük egy külső őrzési helyre. Jézusnak a városon kívül, számkivetve kellett szenvednie és meghalnia, amint a városon kívül kellett korábban megszületnie is.

7. Csak csütörtökön este kell virrasztani, vagy pénteken is? 

A latin liturgiában a virrasztás nagycsütörtök este történik, a szertartás végén, vagy az este folyamán még ott maradunk Jézussal az Olajfák-hegyén, vagyis az Eucharisztia ideiglenes őrzési helyénél, és az elhagyatottságon és az Atyának való igent mondáson elmélkedünk, például a búcsúbeszéd szavaival.

8. Miért csak püspök mutathat be krizmaszentelési misét nagycsütörtökön reggel?

A krizmaszentelési mise az egész egyházmegye ünnepe, amelyen a megyéspüspök maga köré gyűjti a papságát, és mielőtt a hívekkel a plébániákon megünnepelnék a Szent Háromnapot (nagycsütörtök, nagypéntek és húsvét vasárnapja), együtt emlékeznek meg az Egyház születéséről. Az Egyház adja a szentségeket, és ezen a misén „készíti” el a püspök több szentség anyagául vagy segítő jeléül a három szent olajat, köztük a krizmát.

9. Mi a krizma, s mit jelképez?

A krizma növényi olaj (olíva- vagy rózsaolaj) és balzsam keveréke. A Szentlélek kenete, ahogyan az illat bejár mindent, úgy jut el a Szentlélek is mindenhová.

10. Van-e esti szentmise nagycsütörtökön?

Igen, az utolsó vacsora miséje.

11. Ferenc pápa rendelkezése alapján nagycsütörtökön, az utolsó vacsora miséjében nőknek is megmosható a lába. Hogyan lehetséges ez, hiszen az apostolok férfiak voltak?

Ferenc pápa már szolgálata kezdetén kilépett néhány merev keretből: nem kitüntetésként mosta meg bíborosok lábát, hanem elment börtönbe, és mindenféle ember lábát megmosta. 2016-ban minden papnak lehetőséget adott, hogy a közösség változatosságát és egységét megjelenítse a tizenkét ember kiválasztásánál. Jézus tettét ezzel nem pontosan utánozzuk, hanem követjük őt. Ebben a követésben a Szentatya nem tartotta kizárólagosnak, hogy csak férfiak lábát lehessen megmosni. Egyébként az eucharisztiában is bizonyos elemeket megőrzünk, másokat nem (például a ruha, a testtartás, a kenyér formája, a bor fajtája mind mellékesek lettek).

12. Az Egyház húsvéti szentgyónásra (is) buzdít. Évente legalább hányszor kell gyónni?

Évente egyszer, de a rendszeresség itt is meghálálja magát.

13. A húsvéti szentgyónást lehetőleg a nagyhéten kell végezni, vagy érvényes a jóval korábbi gyónás is?

Ilyen előírás, tanács nincs: nem nagyon érnek ilyenkor már rá a papok.

14. Van-e szentmise nagypénteken?

Nincs, a nagypénteki szertartást szokták régebben „csonkamisének” hívni, mert van igeliturgiája, szentáldozása, de nincs benne eucharisztikus imádság, a kereszt felmutatása áll e napon az úrfelmutatás helyén.

15. Nagyszombaton van szentmise? Mi az aznapi szertartás neve?

Ezen a napon egyáltalán nincs mise. Az Egyház hivatalos imádsága, a zsolozsma sok helyen ünnepélyesen hangzik fel. A szertartás a misekönyv szerint is a szentsír látogatása: megrendült elmélkedés Jézus Krisztus halála fölött.

16. Nagyszombaton ünnepeljük Jézus feltámadását? Húsvét vigíliája a nagyböjt része?

Húsvét vigíliája az átmenet ünnepe (pészah: átvonulás, átmenet). Nagyböjtben kezdjük, és húsvétba érkezünk. Csodálatos éjszaka!

17. Krisztus feltámadása hogy jön ki „harmadnapra”? Ha pénteken feszítették őt keresztre, tényleg vasárnap a harmadik nap? Nem hétfőn kellene megünnepelnünk Urunk feltámadását?

A harmadik nap péntekhez képest a vasárnap.

18. De ha vasárnap, miért szombaton kezdődik a feltámadási szertartás?

A vasárnap a keleti és időnként a liturgikus időszámítás szerint is már az este beálltával megkezdődik, így lehet már ünnepelni a húsvétot szombat este, sötétedés után.

19. Miért beszélünk az ünnepek – így a húsvét – vigíliájáról?

A vigília virrasztást jelent: este nem lezárjuk a napot vacsorával, esti imával és alvással, hanem az érkező ünnepet kezdjük imádságban várni. Ez a vigília azonban nem az ünnep előző estén való „letudását” jelenti, hanem megkezdését.

20. Nagyszombaton legkorábban mikor kezdődhet a húsvéti vigília? Hogyan lehetséges, hogy sok helyütt már világosban elkezdik a tűzszentelés szertartását, holott előesti szertartásnak kellene lennie, nem?

De. Az Egyház előírása világos: csak a sötétség beállta után lehet elkezdeni, és még vasárnap hajnalban, a világosság érkezése előtt be kell fejeződnie. Sajnos Magyarországon pont az ötvenes évekre esett a húsvét éjszakájának világegyházi rehabilitációja, amikor itthon nem volt szabad este gyülekezni. A ’90-es évektől lassan álltunk át az esti időre, de sokféle speciális lelkipásztori szükséghelyzet (amely nálunk az alapeset sokszor) ezt felülírhatja helyenként. Például két-három szertartást tartó pap az elsőt általában délután tartja.

21. Ki énekelheti a húsvéti öröméneket, az Exultetet?

Pap, diakónus, vagy aki el tudja énekelni ezt a nem könnyű, közel negyedórás szólóéneket.

22. Miért olyan nagy a húsvéti gyertya jelentősége?

A feltámadást nehezebb dramatizálni, mint a passiót. A gyertya a világosság győzelmét hirdeti a sötét fölött, a feltámadásét a halál fölött. Krisztus jelképe, aki győztesként tért vissza a halál országából.

23. Hány szentírási részt ír elő az Egyház – olvasmányt, szentleckét, evangéliumot – a feltámadási szertartásra? Ezekből hány s melyik kötelező? Hogy lehet, hogy nem minden templomban olvassák fel mindegyiket?

A vigília: virrasztás. A virrasztásban imádkozva, Istenre figyelve töltjük el az időt. Ezért van hét ószövetségi olvasmány a virrasztásra, majd egy szentlecke és egy evangélium az ünnepi misére. Az első hétből mind, vagy legalább három kötelező. Itt a kérdés a virrasztás: mennyire akar, tud az adott közösség időt szánni erre az éjszakából.

24. Mikor kell tartani a feltámadási körmenetet? Nem feltétlenül a feltámadási szertartás végén/után?

Nem, a körmenet teljesen tetszőleges, nem része a liturgiának: paraliturgia. Hazánkban azonban fontos volt, majd még fontosabb lett a szocializmus alatt: hitvalló megmozdulás. Vannak helyek, ahol a húsvét vasárnapi nagymise kapcsán van körmenet.

25. Honnan ered a legnagyobb keresztény ünnep magyar elnevezése – húsvét? Van-e köze a húsvét szónak a húshoz?

Igen, mi a szent negyvennapot a legérzékenyebb pontjáról nagyböjtnek hívjuk, a feltámadás ünnepét pedig fontos hasi örömünkről húsvétnak, a hús újbóli magunkhoz vételének nevezzük.

26. Miért tartozik még egy húsvéti nap, húsvéthétfő is az ünnephez? Mi a különlegessége e napnak?

Húsvétnak – amint karácsonynak is – nyolcada van: nyolc napig megáll az idő és csak allelujázunk örömünkben. Ennek első napja ma is munkaszünet, a hétfő, de mindegyik nap érdemes misére mennünk.

27. Húsvéthétfőn is kötelező szentmisére menni?

Nem, ez már csak ünnep rangban van. De érdemes – megélni, hogy még nincs vége, folytatódik a húsvét.

28. Szabad-e a hívőnek is tojásokat festenie; tojást, csokinyulat ajándékoznia; locsolkodnia?

Igen, ezek szép szokások, érdemes ápolni, illetve szeretettel megtölteni őket.

29. Hogy jön a tojás a képbe? Hát a nyúl?

Miért, nem a nyúl tojja a tojást? :-) Komolyra fordítva a szót, a húsvét az északi féltekén a tavasszal esik egybe, és ezért sokféle termékenységi szokás is kapcsolódik hozzá. Egyesek szerint ezért kerül az életet jelképező tojás és a szaporaságáról híres nyúl a húsvét polgári díszletébe.

30. Miért locsolkodunk húsvétkor?

A húsvéti locsolásnak is van termékenységi olvasata: a friss hideg víz életre serkenti a természetet és a lányokat, de figyelmeztet a húsvét éjjelén kapott új életre is, amelyet a keresztség vizében kaptak a katekumenek, de minden résztvevőt is meghitettek vele.

A kérdéssort Gátas Judit állította össze.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
kovacs-zoltan-mariologus-gyumolcsolto-boldogasszony-unneperol-86418-20190324235153
Kovács Zoltán mariológus Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéről

Az alábbiakban Kovács Zoltán plébános, mariológus írását tesszük közzé Urunk születésének hírüladása, magyar népi nevén Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéről.

05:00
ferenc-papa-isten-turelmes-es-lehetoseget-ad-valtozasra
Ferenc pápa: Isten türelmes, és lehetőséget ad a változásra

Március 24-én a Szentatya Jézusnak az Isten irgalmasságáról és a megtérés szükségességéről szóló példázatáról elmélkedett a déli Angelus elimádkozásakor. Beszédének fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

2019. március 24., vasárnap
Útravaló – 2019. március 25., Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony)

Útravaló – 2019. március 25., Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony)

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle