Ne féljünk Istenről beszélni – Interjú Tóth Tamással, az MKPK titkárával

2019. február 8. péntek, 15:59

Tóth Tamás tartott továbbképzést a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fiatal papjainak február 4–5-én a debreceni püspöki hivatalban. Kovács Ágnes a papnevelésről és a csíksomlyói pápalátogatásáról beszélgetett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkárával. Az interjút szerkesztve közöljük.

„Rómában megtapasztalhattam a világegyház sokszínűségét, amely nemcsak egy történelmi város dinamikáját mutatja, hanem az Egyház központjának lüktetését is – mondta az interjúban Tóth Tamás atya. – Titkári munkám kétségtelenül más típusú feladatok elé állít, mint a rektori szolgálat. Rómában szerzett tapasztalataim sokat segítenek a jelenlegi teendők elvégzésében. A Pápai Magyar Intézetben elsősorban fiatal atyák továbbképzését segítettem, illetve kapcsolatot tartottam a szentszéki hivatalokkal, tanácsadás szintjén. Továbbá részt vettem Magyarország szentszéki nagykövetségének munkájában. Jelenlegi feladatom sokkal szerteágazóbb, hiszen a Konferencia megbízásából a legkülönbözőbb témákban kell az országos katolikus ügyeket összefognom. Kapcsolatot tartok a különböző államtitkárságokkal, egyházi szervezetekkel, a MKPK központi intézményeivel, koordinatív módon összefogom ezeket az ügyeket. Ebben a munkában van segítségemre vezetésem alatt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia központi hivatala, azaz a Konferencia titkársága.”

Tóth Tamás – amint a Kovács Ágnessel folytatott beszélgetésben kifejtette – szolgálati papságának kezdete óta részt vesz a papi továbbképzésben, már káplánként is tanított a szemináriumban; Rómában egy továbbképző intézetet vezetett, ahol fiatal papokkal foglalkozott. A debreceni meghívásra is az adott okot, hogy e tapasztalatait megossza a fiatal atyákkal. A papneveléssel is foglalkozó Klérus Kongregáció 2016-ban adta ki a Ratio Fundamentalis Institutionis Sacerdotalis (A papképzés általános szabályzata) legújabb változatát: ebben az egyik legfontosabb kitétel, hogy a papokkal való törődést nem szabad befejezni a papszenteléskor – hangsúlyozta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. – „Van a papképzés, valamint a papi továbbképzés, a papi élet kísérése: ez nagyon fontos, hiszen mi, papok is különböző élethelyzetekben más-más feladatokat látunk el, kihívásokkal kell megküzdenünk mind a személyes életünkben, mind az adott egyházi feladat tekintetében. (...) nagyon fontos, hogy odafigyeljünk egymásra: az egyházmegye anyaként, a püspökök atyaként kövessék papjaik életét, legyenek jelen a sorsukban, életükben, hiszen mindannyiunknak szükségünk van arra, hogy megerősítést nyerjünk, útmutatást, további tanítást kapjunk örömeinkben és bánatainkban is.”

Az interjúban elhangzott: több nemzet papnevelési módszereit megismerve Tóth Tamás azt tapasztalta, hogy „a papképzés sajátos struktúrái sok helyen bizonytalan lábakon állnak, megújulásra szorulnak, nehezen tudnak a változó világ kihívásaihoz alkalmazkodni; máshol a tradicionális papképzési formák továbbra is bevált módszernek mutatkoznak. Országonként, régiónként, kontinensenként eltérő a helyzet”. Magyarországon nagy hangsúlyt fektetnek a szemináriumi rendszerre; vannak országok, ahol a papnevelő intézetben töltött idő kisebb jelentőséggel bír. Nyilván minden ország keresi a saját világképének, közösségének megfelelő megoldást – fogalmazott.

A paphiányra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban arról beszélt az MKPK titkára, hogy Magyarországon nemcsak paphiány, hanem hívőhiány is van. Kevesebb gyermek, így kevesebb papi hivatás is születik. „Nálunk a paphiány relatív. (...) Európában sokan elveszítették a lelki alapjaikat, nem találják azt a stabil lelki pontot, ami megújulást hozhat számukra. Mindamellett fontos tényező az is, hogy egy elöregedő kontinensről van szó. A dél-amerikai, afrikai országokban, ahol a születési arány igen magas, a papságra jelentkezők száma is növekedést mutat. (...) Magyarországon sokat panaszkodunk a szegénységünkre, és elfelejtjük, hogy a mi szegénységünk óriási gazdagságot jelent a fejlődő országokban élők számára. Európában a hangsúly a jólétre tevődött.” E folyamatban sokan elfeledkeztek arról, hogy a boldogsághoz a biztos anyagi alapok nem elegendőek. Egy nem stabil strukturális alapokkal rendelkező társadalomban sok bizonytalanság van, és ez az Egyházhoz, a kereszténységhez való viszonyulásban is megnyilvánul. Ezekre a nehéz kérdésekre az Egyháznak választ kell találnia – emelte ki Tóth Tamás.

Az interjú végén elmondta, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai nagy örömmel fogadták, hogy az erdélyi püspökök meghívták őket a csíksomlyói pápai szentmisére. „Az egész magyarság számára nagyon fontos, hogy minél többen legyünk együtt az imádságban a Szentatyával. Ez egyedülálló lehetőséget jelent a magyarság számára. Június 1-jén nemcsak a Kárpát-medence fog Csíksomlyóra figyelni, hanem a pápa jelenlétének köszönhetően az egész világ. Fontos tehát, hogy megmutassuk, hányan vagyunk Csíksomlyóra járó katolikusok és magyar katolikusok.” Az ottani, kisebbségben élő katolikusok „megmutathatják a világnak jelenlétüket, életüket, nehéz helyzetüket. Nekünk, magyarországiaknak pedig ebben kell őket támogatnunk. Ennek a legfontosabb formája most az ottani jelenlétünk lesz, ezért döntöttek úgy a magyarországi püspökök is, hogy részt vesznek az anyaországi zarándokokkal együtt ezen a pápai szentmisén. Egy pápalátogatásnak nagyon sok egyházdiplomáciai eredménye is lehet rövid, illetve hosszú távon. Reméljük, hogy Ferenc pápa jelenléte a romániai magyarság helyzetére is ráirányítja a figyelmet, és pozitív folyamatokat indít el” – mondta az interjúban Tóth Tamás atya, az MKPK titkára.

A Kovács Ágnes által készített interjú teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
varszegi-asztrik-puspokke-szentelesenek-harmincadik-evfordulojat-unnepeltek-pannonhalman
Várszegi Asztrik püspökké szentelésének harmincadik évfordulóját ünnepelték Pannonhalmán

Harminc évvel ezelőtt, 1989. február 11-én szentelte Várszegi Asztrik bencés szerzetest négy paptestvérével együtt püspökké Paskai László bíboros Esztergomban. A pannonhalmi bencés szerzetesközösség február 15-én ünnepi szentmise keretében adott hálát Várszegi Asztrik püspökké szenteléséért.

16:42
a-legfontosabb-amit-tudnunk-kell
A legfontosabb, amit tudnunk kell

Évközi 6. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 6,17.20–26)

16:00