Negyven évvel ezelőtt lett II. János Pál pápa a Katolikus Egyház feje

2018. október 16. kedd 16:24

1920. május 18-án született a Krakkóhoz közeli Wadowicében Karol Józef Wojtyła, aki II. János Pál néven 1978 és 2005 között a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján.

Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi tanulmányait a második világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba. 1946-os pappá szentelése után Rómában, az Angelicum pápai egyetemen (ma Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetem) szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd a krakkói Szent Flórián-templom káplánja volt. Egyházi közösségét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrára vitte a fiatalokat. A teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói szemináriumban és a lublini egyetemen tanított. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki.

Aktívan vett részt az 1962 és 1965 között tartott II. vatikáni zsinat munkájában, bebizonyítva: tisztában van az új egyházképpel, amely szerint a tekintélyelv helyébe a szolgálat, a kioktatás helyébe az igehirdetés lépett. 1978. október 16-án, a 33 napi uralkodás után elhunyt I. János Pál utódjául – általános meglepetésre – a viszonylag ismeretlen Wojtyłát választották meg. Ő volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai, és 58 évével 132 év óta a legfiatalabb pápa.

II. János Pál arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, megrendszabályozza a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket, s a Katolikus Egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be. Sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi látogatása jelentősen hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.

Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene, 1981. május 13-án csodával határos módon élte túl, amikor a török Ali Ağca közvetlen közelről rálőtt. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, Parkinson-kórban is szenvedett. 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg, temetésére április 8-án került sor.

A 264 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Piusz ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, eközben a Föld–Hold-távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16–20. között, majd 1996. szeptember 6–7-én járt. Mindenkinél több szentet és boldogot avatott, bíborost kreált. Megreformálta a kánonjogot, a Katolikus Egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust.

II. János Pál bocsánatot kért a Katolikus Egyház múltbeli bűneiért, törekedett az Észak–Dél-ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért. A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a pápai többes szám helyett az egyes szám első személyt használta.

Pontosan két évvel halála után zárult le boldoggá avatásának egyházmegyei szakasza.

2011. május 1-jén, vasárnap avatta boldoggá XVI. Benedek pápa elődjét, a néhai II. János Pált a vatikáni Szent Péter téren több százezer ember részvételével tartott szentmisén. Hivatalos becslések szerint több mint egymillió zarándok érkezett Rómába. A szombat éjszakát a II. János Pálra való emlékezéssel és imával töltötték. A lengyel zászlóktól színes Colosseumnál összegyűlt zarándokok késő délután vonultak át az ókori lóversenypálya, a közeli Circus Maximus mezejére az imavirrasztásra, majd onnan gyalog indultak a Szent Péter tér felé. Vasárnap a Szent Péter tértől az Angyalvárig, és innen a Tiberis folyó mindkét rakpartján végig álltak a boldoggá avatáson részt vevő zarándokok.

2014. április 27-én, vasárnap nyilvánította szentté II. János Pál pápát Ferenc pápa ünnepi szentmise keretében Rómában a kanonizációs formula felolvasásával. A szenttéavatási rítusra a szertartás elején került sor, 150 bíboros, 1500 püspök és a világ minden tájáról érkezett 6000 pap részvételével, két tucat államfő, illetve uralkodó, tíz kormányfő és számos miniszter, összesen 93 ország delegációjának jelenlétében.

„Hosszas gondolkodás után, többször is Isten segítségét kérve és meghallgatva sok testvérünk véleményét a püspökségben, szentté nyilvánítjuk és szentként határozzuk meg Boldog XXIII. Jánost és II. János Pált, beírjuk nevüket a szentek katalógusába, és elrendeljük, hogy az egész Egyházban odaadóan tiszteljék őket a szentek sorában” – mondta a szenttéavatási formulában a hivatalban lévő katolikus egyházfő, akinek bejelentését hatalmas ovációval és dübörgő tapssal fogadta az eseményre összegyűlt több százezer hívő. Sokan sírva fakadtak. Ezzel egyidejűleg Róma-szerte megkondultak a templomok harangjai.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
Vezető híreink - olvasta már?
a-filmek-reven-kozelebb-kerulhetunk-istenhez-dancsak-viktor-kereszteny-film-es-konyvnapokrol
A filmek révén közelebb kerülhetünk Istenhez – Dancsák Viktor a Keresztény Film- és Könyvnapokról

Az Etalon Film Kiadó november 23. és 25. között hetedik alkalommal rendezi meg a Keresztény Film- és Könyvnapokat az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Dancsák Viktor hittanárral, az esemény szervezőjével beszélgettünk.

09:48
segitettbol-lett-segito-bemutatjuk-szent-erzsebet-rozsaja-dij-idei-kituntetettjet
Segítettből lett segítő – Bemutatjuk a Szent Erzsébet rózsája díj idei kitüntetettjét

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia idén Horváth Kálmánnét, a Katolikus Karitász győri csoportjának önkéntesét tüntette ki a Szent Erzsébet rózsája díjjal, melyet Veres András, az MKPK elnöke adott át november 17-én a Szent István-bazilikában. A díjazottról szóló riportunkat olvashatják.

2018. november 19. hétfő