Nepomuki Szent János áldozópap, vértanú

2018. május 16. szerda 16:55

Hidakon, vizek mellett gyakran látható az a barokk szobor, amely egy ujját ajkára tévő vagy kezében keresztet tartó papot ábrázol. Nepomuki Szent János nemcsak saját magát inti csendre, hanem minket is. Rá emlékezünk liturgikus emléknapján, május 16-án.

Ignaz Stern: Nepomuki Szent János  (18. század)

János a dél-csehországi Pomukban (ma Napomuk) született szegény szülők gyermekeként 1340 körül. Párizsban tanult. 1380-ban szentelték pappá. Ezt követően Padovában jogot tanult, majd hazatért, és káptalani ügyvéd, 1389-től pedig a prágai érsek általános helynöke lett. Mint egyházi méltóságot és jelentős szónokot egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A király meg akarta tudni, mit gyónt a felesége, azonban János nem volt hajlandó megmondani, ezért a király megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. Ez 1393-ban történhetett. A hagyomány szerint, amikor a szent teste elmerült, öt csillag bukkant fel a vízből (ez lett János egyik attribútuma). A prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el.

Nepomuki Szent János szarkofágja Szent Vitus-székesegyházban

Ez Nepomuki Szent János legendája. Ami a tudományos kutatást illeti, kétségtelen, hogy a király megölette, a Moldva vizébe fojtatta. Oka azonban máig tisztázatlan. Hogy a gyónási titok vértanúja, az a néphagyomány nyomán csak később bukkant föl. Már kortársai is Krisztus vértanújaként tisztelték, de csak 1721-ben avatta boldoggá XIII. Ince, majd 1729-ben szentté XIII. Benedek. Az 1715-ben kezdődött kanonizáció során hatékonyan közreműködött Althann Mihály Frigyes váci püspök is.

Jentzenstein (vagy Jenstein) János 1381 és 1396 között ült Prága érseki trónján. Egy irata, mely panaszirat Vencel király ellen, felsorolja részben az Egyház jogait, részben a királynak az érsek birtokát és személyét illető túlkapásait. Felrója neki ezenkívül, hogy 1393-ban megkínoztatta és a Moldvába fojtatta általános helynökét, Nepomuki Jánost. A gyilkosság oka egyházi jogokkal kapcsolatos nézeteltérés volt. Nepomuki János kínzatása és halála, amelyet a király haragja okozott, megtalálható más forrásokban is, amelyek hamarosan az események után keletkeztek. Sehol sincs azonban szó arról, hogy a királyné gyóntatója lett volna. A források szerint inkább az Egyház jogaiért halt vértanúhalált.

A Szent János halálának helyét jelző rézkereszt
a prágai Károly híd korlátján

Azonban egy humanista tudós, Thomas Ebendorfer von Haselbach, aki többször volt a bécsi egyetem rektora, így ír Császárkrónikájában: „Vencel a felesége gyóntatóját, Jánost, a teológia magiszterét is a Moldvába fojtatta. Egyrészt azért, mert János kijelentette, hogy csak az méltó a király névre, aki jól kormányoz, másrészt azért, mert állítólag nem akarta megszegni a gyónási titkot.” Ebendorfer bizonyíthatóan hosszabb időt töltött Prágában 1433-ban, mindössze negyven évvel a történtek után. Ebben az időben is tudták tehát, hogy Nepomuki János a király haragját vonta magára, mert szemrehányást tett neki kormányzása miatt. És ezenkívül élt a gyanú is, hogy a királyné gyóntatójaként nem akarta megsérteni a gyónási titkot.

Nepomuki János szobra ott áll a prágai Károly hídon. A szent őrzi saját titkát is. Csehország, a molnárok, vízimolnárok, hajósok, halászok, a papság, a gyónási titok védőszentje; árvizek idején is őt hívják segítségül. 

* * *

Nepomuki Szent Jánost magyar népünk többfelé Jánoskának hívja. A közép-európai, így a magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság jelentős alakja, tiszteletét a 17. század folyamán, a csehországi vallásháborúk elmúltával a jezsuiták készítették elő. Alakjában egyrészt a papság misztériumát, a gyónás szentségét akarták megdicsőíteni, másrészt a szintén egy János, Husz nevével jelzett eretnekhagyományokat ellensúlyozni, népies jellegű jámborságban feloldani.

A 18. század szentjei közül az ő tiszteletére szentelték a legtöbb új templomot, kápolnát, oltárt, szobrot. Szobrai az egész ország területén láthatók, főleg hidak mellett, vizek szélén állnak, de megtalálhatók házak homlokzati fülkéiben is. A Szentháromság és a Szeplőtelen Fogantatás mellett, olykor ezeknek hódoló mellékalakjaként, Nepomuki Szent János szobra az egyik legjellegzetesebb téralkotó eleme a magyar, illetőleg közép-európai barokk városképnek.

Nepomuki Szent János szobra Dunabogdányban

E szobrokhoz az ünnepen és nyolcadán egészen a legújabb időkig körmenet indult a templomokból. Mint mondogatták: „a Szent Jánost jártuk”. Itt énekeltek és a szent litániáját imádkozták, majd megkoszorúzták a szobrot. Egyik hevesi faluban egy kislány búcsú alkalmával koszorút tett János szobrára. A koszorú esztendőre újra kivirágzott.

A Nepomuki Szent János tiszteletére alakult jámbor társulatok, melyek leginkább jezsuita vezetés alatt virágoztak, fő kötelessége volt az emberek jóhírének tisztelete és megvédelmezése, küzdelem és fogadalom a pletyka és rágalom ellen.

Szent János életéből, illetőleg vértanúságából érthető, hogy e társulatok mellett a folyók, hidak és a vízenjárók: hajósok, vízimolnárok, halászok patrónusa. A Duna partján álló egykori győri János-szoborhoz a helybeliek különösen akkor jártak ki imádkozni, amikor a folyón vihar dúlt, és családtagjaik a vizen voltak.

Szymon Czechowicz: Nepomuki Szent János mártíromsága (1750)

Baja városában szokás volt a jánoskaeresztés, amely tulajdonképpen vízi körmenet volt. Eleinte csak a vízimolnárok ünnepelték, hamarosan azonban az egész ottani vízitársadalom számontartotta. Az ünnep előestéjén, litánia után a vízimolnárok kihozták a kápolnából a szent faszobrát, és zöldágakkal, templomi zászlókkal, lampionokkal, fáklyával, égő gyertyával egy dereglyére, később pedig kompra vitték, ahol egy földíszített emelvényre állították. Mögötte foglaltak helyet a molnármesterek, később az ősi molnárcsaládok ivadékai, illetőleg a városi és egyházi vezetők. A dereglye előtt vezércsónak haladt. Utána szép rendben kivilágított és feldíszített dereglyék, csónakok következtek.

Nepomuki Szent János estéjén a mohácsi kompot májusfa ágaival díszítették föl. A szent szobrát középre állították, fölvirágozták és lampionokkal világították ki. A kompot egy hajó fölhúzta Lajos király emlékművéig, onnan ereszkedett le szép lassan a révig. A hajón fúvósok muzsikáltak. Az egész város kint volt ilyenkor a Duna partján.

Johann Lucas Kracker: Nepomuki Szent János
(Érseki Papnevelő Intézet, Eger; 1770)

A jezsuiták által 1745 és 1751 között épített székesfehérvári Nepomuki Szent János-templom (ma ciszterci Nagyboldogasszony-templom) a szent egyik legszebb hazai temploma. A kapu fölött ez áll: QUONIAM TACUI. Magyarul: Mert hallgattam.

Istenünk, te megerősítetted Nepomuki Szent János áldozópapot, hogy az Egyház jogait élete árán is védelmezze. Példájára és közbenjárására add, hogy mi is helytálljunk a jog és az igazság védelmében, és vele együtt szentjeid sorába jussunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás
Diós István: A szentek élete
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I.
Magyar katolikus lexikon
Adoremus

Magyar Kurír
(bh)

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-uzenete-vallasok-kepviseloihez-beke-hidjait-epitsetek
Ferenc pápa üzenete a vallások képviselőihez: A béke hídjait építsétek!

Október 14-én a Szentatya arra figyelmeztetett a Bolognában tartott vallásközi imatalálkozóra küldött üzenetében, hogy a vallásoknak a párbeszédet, a békét, a testvéri együttélést kell szolgálniuk, mert különben önmagukat tagadják meg.

19:15
a-parbeszeddel-csak-nyerhetunk-bemutattak-klaus-von-stosch-az-iszlam-mint-kihivas-cimu-kotetet
A párbeszéddel csak nyerhetünk – Bemutatták Klaus von Stosch „Az iszlám mint kihívás” című kötetét

A Magyar Kurír kiadásában megjelent Klaus von Stosch „Az iszlám mint kihívás – Keresztény megközelítések” című kötete. A könyvet Dejcsics Konrád bencés szerzetes és Szőke Péter, a hazai Sant’Egidio közösség vezetője mutatta be a szerző jelenlétében október 15-én, a budapesti D18 könyvesboltban.

15:45