Nyolcvan éve jött létre a Budapesti Szent Ferenc Kórház

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Budapest egyik legszebb helyén, a Széher út és a Tárogató út által közrefogott, a János-hegyre és a Hűvösvölgyre néző telken kezdték el 1935-ben építeni a Szent Ferenc Kórházat. Az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció nővérei munkabérükből, adományokból és koldulásból teremtették meg azt az alapot, melyből a kórház 1937-re felépült. Azóta is folyamatosan megújulva tudja szolgálni a gyógyítás feladatát.

Ezért a nyolcvan évért adtak hálát az intézményt fenntartó kongregáció nővérei, az itt dolgozó munkatársak és a betegek, egyben pedig azt is ünnepelték, hogy hamarosan megkezdődik a kórház új szárnyának építése és a régi teljes felújítása. Ezzel a bővítéssel 150 ágyasra bővül az intézmény, és a négyszintes épületben a kórtermek mellett itt kezdi meg működését az orvosi egyetem oktatóhelyeként a kardiovaszkuláris rehabilitációs központ. A 2018 decemberére tervezett befejezést követően teljes felújítás következik a régi épületben.

A jubileumi szentmisét Beer Miklós püspök mutatta be. Az ünnepségen részt vett M. Gerarda Farská, a kongregáció generális elöljárója. Köszöntőjében megfogalmazta: akkor lesz Istentől áldott és szakszerű a szolgálatuk, ha mind munkatársaik, mind ápoltjaik felé Isten jóságát és irgalmát közvetítik.

Beer Miklós jó ismerősként jött a Szent Ferenc Kórházba, hiszen tíz évvel ezelőtt a hetvenedik évfordulót is a közösséggel ünnepelte. „Sok személyes élménnyel élem át ezt a jubileumot” – mondta a kórház tornatermében felállított oltárnál, a kápolna ugyanis kicsinek bizonyult az ünneplésre.

Szentbeszédében a számára püspökké szentelése miatt kiemelten fontossá vált 2000-es, jubileumi szentév jelmondatát – „Jézus Krisztus ugyanaz tegnap és ma” – idézve vont párhuzamot: az ember és az emberi sors is ugyanaz tegnap és ma.

A születés öröme, a munkáért aggódás fájdalma, az otthontalanság, a háború réme, a gyengeség és betegség ma is ugyanúgy meghatározzák az ember életét, mint akkor. Ahogy akkor a hit adott bátorságot kórházat alapítani, ma is a hit kell hogy szolgálatunk forrása legyen. És ahogy akkor megtapasztaltuk a gyengeséget, és rászorultunk a másik ember segítségére, úgy ma is az a legtöbb, ami egymásnak tudunk nyújtani – mondta Beer Miklós. – Krisztus példája mutat utat számunkra. Krisztus az irgalmas szeretet és a másokért vállalt szolgálat útjára irányít. Ha Jézus arcát látjuk egymásban, akkor járunk jó úton.

Toldy-Schedel Emil, a kórház igazgatója azok szolgálatáról emlékezett meg, akik nevét nem őrizte meg a történelem, de akik nélkül ma nem ünnepelhetnék a jubileumot: „Ahogy ők beleadták magukat a munkába, belerakták örömüket a falakba, mi is egy-egy szelettel gazdagítjuk ezt a szolgálatot, és amíg itt vagyunk, élettel töltjük meg az elődök által épített falakat. Amikor nehéz időszakokat élünk meg, gondoljunk azokra, akik előttünk járva soha nem adták fel.”

A jubileum a köszönet ünnepe is volt: emléklappal, plakettel ismerték el sokak hosszú éveken át nyújtott elkötelezett szolgálatát. 

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír