Őseinktől örököltük – Kármelhegyi Boldogasszony-búcsút tartottak a felvidéki Kistapolcsányban

2018. július 20. péntek 14:02

Július 14–15-én tartották a Kármelhegyi Boldogasszony-búcsút a felvidéki Kistapolcsányban. A több évszázados hagyománnyal rendelkező zarándokhely Nyitra megyében található, Aranyosmarót városától mindössze néhány kilométerre északnyugatra, festői környezetben, körbevéve hegyekkel, dombokkal.

A kistapolcsányi búcsúba elsősorban a Zoboralja és a Zsitva völgye hívei zarándokolnak, de évről évre egyre többen érkeznek távolabbról is, például Érsekújvár, Ipolyság és Párkány környékéről vagy a Csallóközből. Vannak, akik busszal, autóval érkeznek, esetleg vonattal, de sokan jönnek gyalogos zarándokként – idén már a negyedik zoboralji gyalogos zarándoklatot szervezték meg a Mária Út Egyesület önkénteseivel karöltve.

A Kármelhegyi Boldogasszony kegyképe Kistapolcsányban

Az idei kistapolcsányi búcsú már a 332. volt. Története 1683-ra tekint vissza, amikor is a török hadjárat idején a kistapolcsányi birtok tulajdonosa Rákóczi Erzsébet volt, aki fogadalmat tett a Szűzanyának, hogyha megmenti a települést a pusztítástól, akkor hálából elzarándokol a Szentföldre. Mivel a falu és birtoka megmenekült a török hadak pusztításától, a grófnő teljesítette is ígéretét. A Szentföldről, ahol találkozott a kármelita rendfőnökkel, immár azzal a megbízatással érkezett haza, hogy kistapolcsányi birtokán alapítsa meg a Kármelhegyi Boldogasszony Társulatot, melyet később Boldog XI. Ince pápa is jóváhagyott és amely később kegyhellyé alakult. Isten kegyelméből, évszázadok után, ma is él és virul ez a zarándokhely, és igen nagy számban keresik fel a hívek évről évre.

A magyar híveket a templomkertben magyar ajkú lelkiatyák várják, hogy a hársfák árnyékában elvégezhessék a szentgyónást, ami a búcsújárás szerves része. Megható, amikor a zarándokok csoportonként, énekszóval, kereszttel az élen, lobogóikkal, tábláikkal lassan megérkeznek a kegytemplomhoz. A hívek aztán együtt elvégzik a közös keresztutat a kálvárián. Aki ebben korlátozva van, a templomban maradva részt vehet a rózsafüzér imádságon, melyet a hívek nagy ünnepélyességgel végeznek, teletűzdelve a vidék hagyományos Mária-énekeivel. Ezt követi az ünnepi magyar nyelvű szentmise, melyre a kegytemplom és az előtte lévő tér zsúfolásig megtelik magyar hívekkel, fiatalokkal és idősebbekkel egyaránt.

Az idei búcsún hosszú idő után újra főpapi szentmisében és áldásban részesülhettek a magyar zarándokok. A szombati szentmisét Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök mutatta be. A szentmise elején – mint a liturgia ceremonáriusa – az egybegyűlt zarándokokat és a főpásztort Zeman István köszöntötte Viliam Judák nyitrai megyéspüspök nevében.

Cserháti Ferenc szentbeszédében többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mária-tiszteletet őseinktől örököltük, ezért nekünk is kötelességünk ápolni azt és magyarságunk kincseként tovább adni a következő nemzedékeknek.

Mi szeretjük és tiszteljük Máriát, a mi édesanyánkat, de ne érzelgős, hanem tiszta és erős gyermeki szeretettel tegyük ezt. Szeressük és tiszteljük Máriát, hiszen ő egész lényével igent mondott az Isten akaratára, elsőnek járta végig rendíthetetlen hittel a keresztutat, és ott állt a kereszt alatt is a szeretett tanítvánnyal, akinek – és általa nekünk is – Jézus a kereszten végrendeletében odaadta Máriát. S ő azt kéri tőlünk, hogy kövessük őt, ő majd elvezet Jézushoz. Kérjük ezért égi édesanyánkat, hogy eszközölje ki számunkra a kitartó és szolgáló hitet, hogy Istennel rendezzük be mindennapi életünket. Keressük az Isten országát, a többit mind megkapjuk hozzá – figyelmeztette a zarándokokat a püspök.

A vasárnapi magyar szentmisét Farkas Zsolt szőgyéni plébános mutatta be. Szentbeszédében a Kármel hegy biblikus történetéről és a kármelita rend kialakulásáról, a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepének üzenetéről szólt. Kiindulva az ünnepi evangéliumból, ő is arra buzdította a híveket, hogy ne hagyják el a Szűzanya-tiszteletet, amely „magyar nemzetünk nehéz pillanataiban mindig mint erőt adó és összefogó érték mutatkozott meg”.

Ma is, amikor keresztény kultúránkat és hagyományainkat olyan sok külső és belső ellenség gyengíti, ragaszkodjunk még jobban Máriához. Családjainkban imádkozzunk együtt, adjunk elég időt lelkünkre is, ápoljuk és védjük meg értékeinket, hitünket, magyarságunkat, gyökereinket. Égi édesanyánk oltalma alatt, benne bízva, belé kapaszkodva sikerülni fog – buzdított Zsolt atya.

Szöveg és fotó: Zeman István/Nyitrai Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Külhoni
Vezető híreink - olvasta már?
-maradjunk-szofogadok-maradjunk-isten-igejenek-befogadoi-szent-istvan-napi-szentmise
„Maradjunk Szófogadók, maradjunk Isten Igéjének befogadói” – Szent István-napi szentmise Budapesten

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét augusztus 20-án Budapesten, a Szent István-bazilika előtt, majd vezette a Szent Jobb-körmenetet. A szentmise szónoka Német László SVD nagybecskereki megyéspüspök volt.

2018. augusztus 20. hétfő
okumenikus-istentiszteletet-tartottak-budapesten-augusztus-20-eloestejen
Ökumenikus istentiszteletet tartottak Budapesten augusztus 20. előestéjén

Ökumenikus istentiszteletet tartottak a magyarországi keresztény egyházak vezetői augusztus 19-én, szombaton, az államalapítás ünnepének előestéjén Budapesten, a Szilágyi Dezső téri református templomban. Az ökumenikus imádságon Erdő Péter bíboros, prímás is részt vett.

2018. augusztus 20. hétfő