Pápai részvéttávirat Butrosz Gáli volt ENSZ-főtitkár halálára

2016. február 18. csütörtök 10:52

Ferenc pápa részvéttáviratban fejezte ki a 93 évesen, február 16-án elhunyt Butrosz Gáli iránti nagyrabecsülését. A Szentatya méltatta a volt ENSZ-főtitkár tevékenységét.


Butrosz Gáli halálhírét az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) jelenlegi elnöke, Rafael Ramirez venezuelai nagykövet jelentette be a testület február 16-i, keddi ülésén New Yorkban. Az egyiptomi állami hírügynökség szerint Gáli hazájában, az el-gízai asz-Szalám kórházban halt meg, ahol medencecsonttöréssel kezelték.

A pápa részvéttáviratot küldött Ban Ki Mun hivatalban lévő ENSZ-főtitkárnak, amelyben fájdalmának adott hangot. A Szentatya imádkozik az elhunytért és hozzátartozóiért – áll a Pietro Parolin bíboros államtitkár által aláírt részvétnyilvánításban.

Ferenc pápa méltatta Butrosz Gáli nemzetközi közösségben és hazájában kifejtett diplomáciai tevékenységét.

Az egyiptomi diplomata és politikus 93 évet élt; ő volt az ENSZ hatodik főtitkára, a tisztséget 1992 januárjától 1996 decemberéig töltötte be. Személyében először került a világszervezet élére az afrikai kontinensről és az arab világból származó politikus.

Gáli (fényképünkön II. János Pál pápával látható) volt az első és mindeddig utolsó olyan ENSZ-főtitkár is, aki mindössze egy mandátumot töltött be. Ez utóbbi elsősorban az Egyesült Államokkal való rossz viszonyával függ össze, ami ahhoz vezetett, hogy Washington megakadályozta tisztségének 1996-os megújítását. Helyette a ghánai Kofi Annan került a szervezet élére.

Gáli 1922-ben az észak-afrikai ország egyik legnagyobb diplomáciai múltra visszatekintő kopt keresztény családjában született Kairóban. Nagyapja, Butrosz Gáli Pasa az akkori monarchia pénzügyminisztere, majd külügyminisztere és végül 1908-tól kormányfője volt egészen 1910-ig, amikor merénylet áldozata lett.

A volt ENSZ-főtitkár Kairóban és Párizsban tanult, majd akadémikusként a nemzetközi jogra specializálódott.

Anvar Szadat elnök 1977-ben a külügyekért felelős államminiszterré nevezte ki, és ebben a pozíciójában jelentős szerepet játszott a 1979-es egyiptomi–izraeli békeszerződéshez vezető tárgyalásokban. Szadat meggyilkolása után utódja, Hoszni Mubarak is megtartotta Gálit pozíciójában, de a keresztény politikusból sohasem válhatott külügyminiszter a muszlim többségű országban.

Gáli a Szovjetunió összeomlását és a hidegháború végét követő években szolgált az ENSZ élén. Főtitkársága egybeesett a világszervezet történetének egyik legkényesebb időszakával, amelyet a szomáliai, a ruandai, a közel-keleti és a jugoszláviai konfliktusok öveztek. Ötéves mandátuma során számos bírálat érte, sokan azzal vádolták a világszervezetet, hogy tétlen maradt a legalább 800 ezer ember halálát okozó 1994-es ruandai népirtás és a 1995-ös srebrenicai vérengzések idején.

Mások ugyanakkor hatékony diplomatának tartották, aki az ENSZ és az új, egypólusú világ egyetlen nagyhatalma, az Egyesült Államok közötti harc áldozatává vált.

Miután leköszönt az ENSZ éléről, a frankofón országok nemzetközi szervezetének (OIF) főtitkáraként szolgált 1998-tól 2002-ig.

2004-ben Mubarak kinevezte az arab országok demokratizálódását célzó, amerikai nyomásra létrehozott egyiptomi emberi jogi tanács elnökének, ez utóbbi tisztséget 2011-ig töltötte be.

Forrás: Vatikáni Rádió, MTI

Fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
az-alazat-irgalmassaga
Az alázat irgalmassága

Évközi 22. vasárnap – Gondolatok az olvasmányokhoz (Sir 3,19–21. 30–31.; Zsid 12,18–19. 22–24a; Lk 14.1 7–14)

2016. augusztus 27. szombat
mohacsra-latogat-augusztus-vegen-szent-jobb
Mohácsra látogat augusztus végén a Szent Jobb

Augusztus 28-án, vasárnap egy napra Mohácsra érkezik a Szent Jobb: ünnepélyes fogadására körmenetet tartanak a Szepessy téren és a püspöktemplomnál, 19 órakor pedig a fogadalmi templomnál búcsúztatják a nemzeti ereklyét.

2016. augusztus 8. hétfő