A pestszentlőrinci Szent László Plébániatemplom története

2005. június 25. szombat, 12:00

A harmincas évek elején Forgách Ferenc, az Állami-telep vezető gondnoka, és dr. Valter József püspöki titkár kezdeményezte a kápolna megépítését.

Miután a telepet felügyelő Belügyminisztérium kápolna céljára átengedte a 101. sz. épületet, az itt lakók összefogtak, hogy a kápolna mielőbb megépülhessen. Így alakult meg 1934. április 27-én az Állami-telep, a Rendessy- és Lipták-telep, valamint a környező területeken élő lakosság részvételével a Pestszentlőrinci Állami Lakótelep Oltáregyesülete. Az egyesület egyházi elnöke dr. Wimmerth Béla prépost-plébános, világi elnöke Forgács Ferenc vezető gondnok lett, a vezetőség jegyzője pedig Sándor Zoltán lett.

Az Oltáregyesület megalakulását követő harmadik napon, 1934. május 1-én - Fanta István műépítész tervei alapján és szakszerű irányítása mellett - megkezdődött a kápolna építése. Az építkezést Bajmóczy Gábor építőmester vezette, aki az őt megillető építkezési jutalékot egy évre hitelezte, és csak az épület teljes átadása után számolta fel. Így vált lehetővé, hogy már 1934. június 16-án megtartották a bokrétaünnepet, augusztus 5-én pedig az ünnepélyes alapkőletételt, amelynek során Wimmerth plébános által megszentelt alapokmányt helyeztek el a templom oltárának alapzatában.

A templomépítésben elismerésre méltó munkát fejtett ki Kiss István lőrinci káplán, majd áthelyezése után Szabó László hitoktató. Utóbbit érte a megtiszteltetés, hogy 1934. december 8-án bemutathatta az első szentmisét a félig kész kápolnában. 1935. január 24-től kezdve már napi két szentmisét mutattak be az épülő templomban.

A templom gondozását Csábi Vilmos hittanár atya vállalta a lőrinci plébánia megbízásában. Fáradhatatlan munkájának és hűséges segítőtársainak hála, a telepi templom építése folyamatosan haladt. Az Oltáregyesület szervezésében különböző jótékonysági programok során gyűjtött adományok is segítették az építkezést.
1935. május 19-én elékészült a torony, és ezen a napon tették fel a tetejére a keresztet is.
A templom patrónusának Szent Lászlót választották. A templomszentelést 1935. június 29-én, az abban az évben Szent László ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon végezte el Wimmerth Béla pestszentlőrinci prelátus-plébános.
A templom nagyhajója végül 1936-ban nyerte el jelenlegi alakját

Forrás: a közösséget bemutató hamarosan megjelenő kiadvány


Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-ne-feljunk-talalkozni-krisztussal-az-idegenekben-es-migransokban
Ferenc pápa: Ne féljünk találkozni Krisztussal az idegenekben és a migránsokban!

Február 15-én délután maga a Szentatya nyitotta meg szentmisével a „Félelemtől mentesek” című háromnapos találkozót Sacrofanóban, amelyet az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) „Bevándorlók” nevű alapítványa, az olasz karitász és az Astalli Központ szervezett.

08:57
erdo-peter-nagyszeru-lenne-ha-az-eucharisztikus-kongresszust-boldogga-avatas-is-kiserhetne
Erdő Péter: Nagyszerű lenne, ha az Eucharisztikus Kongresszust boldoggá avatás is kísérhetné

Bizakodni lehet, hogy Mindszenty József bíboros boldoggáavatási eljárása újabb lépést tesz a 2020-as magyarországi Eucharisztikus Kongresszusig Erdő Péter bíboros, prímás szerint, aki vatikáni tanácskozásai végén Ferenc pápa csíksomlyói látogatásáról is nyilatkozott február 15-én MTI-nek.

2019. február 15. péntek