Rédly Elemér: Isten kegyelméből

2015. január 4. vasárnap, 14:05

A Szent István Társulat által megjelentetett kötetben Rédly Elemér prelátus-kanonok, hittanár, teológus idézi fel életének, papi küldetésének főbb mozzanatait, s ezáltal a hazai egyháztörténelem csaknem hatvan esztendejéről is képet kapunk.

Rédly Elemér 1934-ben született egy hatgyermekes értelmiségi család ötödik gyermekeként. Korán megismerkedett az élet tragikus oldalával: a II. világháború idején, Budapest ostromakor nővére és egyik bátyja is meghalt. A papi hivatás iránti vágy már kisgyermekként felébredt benne.

A papi szemináriumból 1959-ben mondvacsinált politikai okokból másokkal együtt kizárták, 1960-ban titokban szentelték őket pappá. Évekig dolgozott segédmunkásként. Közben koncepciós perben három év hat hónapra ítélték. A vád ellene – és a vele együtt szintén elítélt papok ellen – az volt, hogy összefogták a szemináriumból kizárt kispapokat, tanították őket, s megszervezték a pappá szentelésüket. Ez nem volt törvényellenes, de az állampárt olyan koncepciót kreált az ügyekhez, ami alapján már el lehetett ítélni őket. A kihallgatási jegyzőkönyvekből kimaradtak lényeges részek. A dokumentumok tartalmazták azt, hogy egymás között beszéltek a háború lehetőségéről – mint oly sokan az ötvenes években, a nagyhatalmak közötti ellenséges viszony miatt –, de az már nem került bele, hogy a kispapok egyáltalán nem akartak háborút. Benne maradt viszont az, hogy „imperialista győzelem” esetén Rédly Elemér szerint rendszerváltozásra kerül sor. Ezekből a momentumokból pedig már kikerekedett az a vád, hogy a kispapok egy háborúval kapcsolatos rendszerváltozásban gondolkodnak, tevékenyen részt vesznek a Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben. Ilyen címen pedig bárkit el lehetett ítélni. Rédly Elemér 22 hónapot töltött börtönben. Az általános amnesztia idején, 1963 márciusában szabadult.

A szerző papi szolgálatának jelentős részét teszi ki a hitoktatásban vállalt kiemelkedő szerepe, évekig volt az Országos Hitoktatási Bizottság titkára. A különböző próbálkozásokkal szemben vallja, hogy a hitoktatást Jézus Krisztussal kell kezdeni, a felnőtt Jézussal, „aki tanít és gyógyít, aki szeret minket. Ő az, akit a gyerek el tud képzelni, akiről nyugodtan állíthatunk emberi tulajdonságokat, hogy ő velünk örül, és fáj neki, ha rosszat teszünk…” A prelátus-kanonok emlékeztet rá, hogy ez volt az apostolok igehirdetési gyakorlata is. A tanítást mindig Jézussal kezdték, aki meghirdette Isten országának örömhírét, beszélt a mennyei Atyáról, életünk értelméről, az örök életről. A gyermekek számára is ez a járható út, hiszen Jézust, az embert, aki tanított, és mindenkihez jó volt, könnyen el tudják képzelni. „Jézus által jut el a gyermek az istenfogalom alapjainak ismeretére, amikor a Mennyei Atyáról szóló tanítást hallgatjuk.”

Annak illusztrálására, hogy mennyire fontos, hogy a gyermekek megfelelő hittankönyvhöz jussanak, hiszen a nem pontos fogalmazás súlyos károkat okozhat a lelkükben, elfordíthatja őket Istentől, Rédly Elemér idéz egy régi, évekig használt hittankönyvből: „Isten nemcsak megteremtette a világot, hanem most is gondoskodik a világról. Ő ad erőt a növényeknek, eledelt az állatoknak, fönntartja a csillagokat, és kormányozza őket, hogy össze ne ütközzenek.” A prelátus-kanonok megjegyzi: ha ezt jelenti az isteni gondviselés, akkor ő nem hisz. „Mert Afrikában a sivatag terjed, emberek, állatok milliói éhen pusztulnak, a csillagok meg időnként összeütköznek. Hol van ebben a hittankönyvben a gondviselésnek az a szerepe, hogy Isten mindent megad, ami az üdvösséghez szükséges? Egy szó sincs erről.”

Rédly Elemér elsőáldozóknak szóló hittankönyve 1986-ban jelent meg először, azóta többször is kiadták, változatlan formában 2002-ig. Ezt követően a Szent István Társulat két kötetben adja ki a kétéves anyagot. Az első kötet címe: Megismerkedünk Jézussal, a másodiké: Találkozásra készülünk Jézussal. A köteteket azóta is folyamatosan újranyomják.

Felidézi a prelátus-kanonok azt is, hogy 2011-ben megkapta a Parma fidei (A hit pajzsa) elnevezésű díjat, amellyel minden évben azokat az egyházi személyeket ismerik el, akik a kommunista diktatúra évtizedei alatt is mindvégig hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz. Rédly Elemér a díjátadón jövedelméből felajánlott egymillió forintot Magyarország adósságállományának csökkentésére – ennyi ugyanis az egy főre jutó államadósság összege. Nem tagadja, hogy a sok elismerés mellett lekicsinylő bírálatokat is kapott, de erkölcsi kötelességének érezte, hogy megtegye ezt a felajánlást, ami sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de erről legkevésbé a prelátus-kanonok tehet.

A rendszerváltozás óta eltelt negyedszázad alatt sokat olvashattunk olyan egyházi személyekről, akik megmérettek és könnyűnek találtattak a kommunista diktatúra négy évtizedének megpróbáltatásai idején. A történelmi igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy szép számmal voltak olyan példás életű lelkipásztorok is, akik krisztusi lelkülettel végezték fentről kapott küldetésüket, s akik Szent Pállal elmondhatják: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. Készen vár rám az igazságosság koszorúja, melyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, sőt nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik sóvárogva várják az ő eljövetelét” (Tim2 4,7-8). Közéjük tartozik e kötet szerzője is.

(Rédly Elemér: Isten kegyelméből. Szent István Társulat, 2014)

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

 

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
panama-nap-interju-gabor-miklossal
Panama-napot szerveznek Budapesten az IVT jegyében – Interjú Gábor Miklóssal

A közép-amerikai Panamavárosban holnap elkezdődik az ifjúsági világtalálkozó (IVT). Ennek jegyében „Panama-napot” szerveznek a magyar fiatalok számára Budapesten január 26-án. Az előkészületekről és a programokról Gábor Miklóst, az MKPK Ifjúsági Bizottságának irodavezetőjét kérdeztük.

2019. január 21. hétfő
magyar-viceposztulatort-neveztek-ki-zita-kiralyne-boldoggaavatasi-ugyeben
Magyar viceposztulátort neveztek ki Zita királyné boldoggáavatási ügyében

Az egyházmegyei szakasz posztulátora, Alexander Leonhardt, a strasbourgi érsekség papja Nagy Norbert teológust kérte fel, hogy legyen a boldoggá avatás magyar vonatkozású ügyeinek támogatója viceposztulátori minőségben.

2019. január 21. hétfő
Seregély István: Útravaló – 2019. január 22.

Seregély István: Útravaló – 2019. január 22.

Seregély István nyugalmazott egri érsek szívügyének tekintette, hogy nyugdíjas éveiben elmélkedéseket írjon az Adoremusba. A múlt esztendő utolsó napján elhunyt főpapra emlékezve napról napra minden reggel közreadjuk a 2019. januári számba Útravaló címmel írt... »

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. január 22.

Mai evangélium – 2019. január 22.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mk 2,23-28

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle