Remete Szent Pál ünnepe Nagyváradon
Január 15-én Remete Szent Pálra emlékeztek a váradi premontrei préposti széktemplomban, melyet annak idején a pálos rend építtetett. A szentmisében Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát elmélkedett.
Bevezetőjében Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát arra hívta fel a figyelmet: a templomot a pálos rend emeltette, és 1802-ben a vallásalaptól kártérítés gyanánt kapták meg a premontreiek, mivel várad-hegyfoki kolostoruk elpusztult. Megjegyezte: Remete Szent Pál ünnepe különleges, és sajnos feledésbe merült, holott Nagy Lajos királyunk akaratából a magyarok társvédőszentje. A magyarországi pálos rend azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaállítsa az ünnep egykori fényét. Az idén amúgy is aktualitása van a Remete Szent Pálra való emlékezésnek, hiszen 341-ben, vagyis 1675 éve halt meg az egyiptomi sivatagban.
Elmélkedésében a prépost arról beszélt, hogy a rendalapító Szent Özséb valószínűleg azért választotta Remete Szent Pált védőszentnek, mert amikor esztergomi kanonokként összegyűjtötte a Pilisben élő remetéket, szüksége volt egy olyan szentre, akinek az égi segítsége alatt egyesítse őket, mint Remete Pál, aki 15 éves korában, irodalmi tudással felvértezve elvonult a sivatagba, mert nem akart se vértanú, se pedig hittagadó lenni. Életét legendaszerűen Szent Atanáz és Szent Jeromos örökítették meg. Utóbbi szerint a sivatagban talált egy olyan barlangot, melynek rejtve volt a bejárata, a mélyén patak csörgedezett, a teteje lyukas volt, így fény szűrődött be, körülötte pedig pálmafák álltak. Fejes Rudolf Anzelm apát úgy fogalmazott: elvonult, hogy senki legyen, de imái, illetve Istennel való kapcsolata híressé tették őt. Teológiai kérdések szakértője lett, megállapításai befolyásolták az egyház lelki életét. Nagyságára jellemző, hogy már 494-ben szentté avatták. 1169-ben földi maradványait Konstantinápolyba szállították, majd 1240-ben a velencei Szent Julián-templomba kerültek.
Nagy Lajos király megfogadta, hogy ha győz a velenceiek ellen, akkor hadisarcként az ereklyéit kéri. Így is történt, így 1381-ben megkapta Remete Szent Pál testét, melyet először a budai várkápolnába vittek, majd innen körmenetben a budaszentlőrinci pálos monostorba került. A török dúlás miatt előbb Nyitrára, majd Trencsénbe menekítették, ahol 1527-ben sajnálatos módon elégtek földi maradványai.
Forrás és fotó: Erdon.ro
Magyar Kurír
Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!
© Híreink csak a szerkesztőség engedélyével, „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel használhatók fel.
Balatonboglárról indult útnak július 19-én Böjte Csabával a Balatoni Csillagösvény missziós körút, a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkórussal és a dévai gyerekekkel. Ötödik alkalommal járják be a Balaton környéki településeket, szereznek lelki és művészi élményt a lakosoknak és a nyaralóknak.
Megjelent a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekének új könyve, mely a főpásztor 2016 júniusa és 2017 áprilisa között elhangzott beszédeiből összeállított válogatás Koloh Elek újságíró szerkesztésében. A kötetet sajtótájékoztató keretében mutatták be július 17-én, hétfőn a kalocsai érsekségen.
