Roma Napot tartottak az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán

2015. február 26. csütörtök, 19:25

A váci főiskolán harmadik alkalommal rendeztek Roma Napot, amelyen idén részt vett Beer Miklós váci, Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök és Székely János esztergom-budapesti segédpüspök. A szekcióüléseken a cigánypasztoráció területén megvalósuló kezdeményezésekről hallhattak beszámolókat a diákok.

KÉPGALÉRIÁVAL –Klikk a képre!

A résztvevőket Fülöpné Erdő Mária, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora köszöntötte. Elmondta, hogy a Roma Napon minden évben más megközelítésben vizsgálják a kérdést, idén az egyházak szerepére fókuszálnak. Alkalom ez arra, hogy a katolikus tanítás fényében tekintsenek a roma kérdésre. Isten gyermekei és egymás testvérei vagyunk: a testvérek a családban is különböznek egymástól, de fontos, hogy legyenek közös céljaik. Fontos építeni az egységet a különbözőségben, segíteni a közös célok kialakulását.

A rektor köszöntő szavai után Beer Miklós váci megyéspüspök nyitotta meg a rendezvényt. Hangsúlyozta, amit szeptemberi körlevelében is erőteljesen hirdetett: hívő emberként tudatában kell lennünk annak, hogy nem magunk választjuk meg, hol szülessünk. Egyedül Jézus volt az, aki választott: és Ő a betlehemi szerény körülményeket választotta. Isten mindnyájunktól azt várja, hogy sorsközösséget vállaljunk egymással, testvérként tekintsünk egymásra. „Követni akarjuk Jézust és minden adottságunkkal segíteni akarunk egymáson, elsősorban hátrányos helyzetű testvéreinken, akik között különösen sokan vannak roma testvéreink” – jelentette ki a főpásztor.

Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök az evangéliumi magvető történetéhez kapcsolta a görögkatolikus egyház cigánypasztorációs munkáját bemutató előadását. A magvető példabeszéde szól mindannyiunkhoz, akik arra kaptunk meghívást, hogy másokkal törődjünk – hangsúlyozta. – Aki vállalja, hogy másokkal törődik, közvetíti Jézus örömhírét, annak számolnia kell azzal is, hogy munkájának sokszor nincs eredménye, vagy csak nagyon kevés eredménye van. 

Magyarországon a cigányság által legsűrűbben lakott terület éppen az, ahol a görögkatolikusok is a legnagyobb számban élnek. A papok lelkipásztori feladatainak nagy része a cigányok között zajlik. A püspök megosztotta a hallgatósággal Sója Miklós történetét, aki több mint negyven évig volt Hodászon parókus, munkája révén lett ez a falu a görögkatolikus egyház cigánypasztorációjának bölcsője. „A háború idején elkezdte hinteni a magot, ami jó földbe hullott. A cigányság megérezte, hogy Krisztus szeretetével fordul hozzájuk. Nemcsak prédikált, hittant tanított, hanem gondoskodott számukra ruháról, élelemről, és elkezdte őket tanítani, vagyis gondozta is az elvetett magokat. A gyomok azonban erősek, a kertésznek évről évre kapálni, gyomlálni kell” – figyelmeztetett Kocsis Fülöp.

A főpásztor felsorolta a cigánypasztoráció néhány területét: a görögkatolikus egyház húsz iskolát működtet, jelenleg öt helyen épül közösségi házuk, cigánybúcsút tartanak minden évben Máriapócson. „Isten áldása lehet az életem, ha én annak tekintem, ha felismerem Isten szeretetét. Azért kaptuk az áldott életet, hogy mások számára is áldássá tegyük… Mi előkészítjük a talajt, hintjük a magot, gyomláljuk, kapáljuk, és bízunk benne, hogy a növekedést Isten adja” – zárta beszámolóját Kocsis Fülöp püspök.

Durkó Albert, a magyar pünkösdi egyház lelkésze, a Cigány Módszertani és Kutató Központ igazgatója 1996-ban lett egyháza cigánymissziójának vezetője. Ma már 1200 főállású alkalmazottal 250 településen vannak jelen. A Cigány Módszertani és Kutató Központ feladata felismerni, feltárni, rendezni a misszió során szerzett információkat. Hidakat szeretnének építeni a társadalom különböző csoportjai között. 2012-ben kezdtek egy kutatást a cigánymisszióról, ennek eredményeit közlik a hamarosan megjelenő, főként protestáns gyülekezeteket bemutató Cigánymissziós mozgalmak Magyarországon című kötetben.

A lelkész elmondta, hogy a protestáns cigánymissziós fórum sok éve működik már, jó a kapcsolatuk a katolikus cigánymisszióval is. Durkó Albert kiemelte, sok változásnak volt már tanúja azok életében, akiket elért az evangélium, bármelyik egyházon keresztül. Hangsúlyozta: össze kell fognunk, együtt kell szolgálnunk másokat. „Nem lehajolni kell a cigányokhoz, hanem odafordulni egymáshoz. Isten lehajol hozzájuk. Mi pedig hisszük, hogy csodákat fogunk átélni a cigányság felemelkedését tekintve” – osztotta meg reményét a Cigány Módszertani és Kutató Központ igazgatója.

Dúl Géza, a Váci Egyházmegye cigánypasztorációs referense elmondta, hogy a cigánypasztoráció prófétai jel. Felismeri a társadalom e fontos problémáját és iránymutatást ad. 2006 óta működik a cigánypasztorációval foglalkozó Ceferino Ház a Váci Egyházmegyében, amelynek területén körülbelül 80 ezer cigány ember él. Foglalkozni kezdtek a gyerekekkel, családi napközik születtek, amelyeket cigány házaspárok vezetnek, és amelyeknek fontos küldetésük van a településeken. Feltűnést keltenek: cselekvőképes, felelősséget vállaló cigány embereket mutatnak meg, ezzel formálják a közgondolkodást. Dúl Géza elmondta azt is, mennyire fontos az összefogás cigányok és nem cigányok között. „Nekünk az evangélium alapján jó lehetőségünk van arra, hogy testvéri közösségben lépjünk a társadalom elé. A társadalom vágyik arra, hogy egészséges, jó kapcsolatokat lásson” – hangsúlyozta.

Székely János püspök emlékeztetett: a cigány testvérek szívében a hit nagyon mélyen jelen van, nem most kezdjük el átadni azt nekik.  A katolikus egyház az evangéliumra, valamint a Vándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsa által megfogalmazott alapelvekre építi tevékenységét. A legfontosabb alapelv, hogy minden ember Isten képmása, az Ő remekművei vagyunk, Krisztus mindannyiunkért egyformán meghalt. Nagy ajándék, amikor egy cigány ember felismeri ezt, és már nem sorscsapásként éli meg identitását. A másik alapelv: Jézus örömhíre mindenkinek szól, de különösen a szegénynek, a kitaszítottnak, a megvetettnek. Ha az egyház hiteles akar lenni, oda kell fordulnia a szegényekhez. Fontos továbbá, hogy az egyház az egyes kultúrákat elfogadja és erősíti; a cigány kultúrát is erősíteni szeretné, nem pedig letarolni.

A püspök hangsúlyozta, hogy  a papságot érzékennyé kell tenni a cigányság iránt. 2009-ben írtak ebben a témában egy püspökkari körlevelet, idén pedig egy újabbat adnak ki. Székely János megköszönte Beer Miklós püspök körlevelét, amely sok cigány testvérünk szívéhez szólt, amikor emlékeztetett rá: senki nem tehet róla, hová született.

A püspök felhívta a figyelmet arra is, hogy a cigányok és nem cigányok közötti szakadékot a többségi társadalomhoz tartozó ember könnyebben át tudja hidalni. Fontos a többségi társadalom mentalitását átalakítani, például cigány népismeretet tanítani az iskolákban. Fontos lenne, hogy a gyerekek lássanak egy objektívebb képet a cigányságról. Székely János utalt arra, hogy a leghétköznapibb cigány arcok – mint a sok gyereket nagy szeretettel nevelő, családot összetartó cigány anya – nagyon ritkán jelennek meg a médiában. Végül a püspök megosztotta vágyát a nagyrészt főiskolásokból álló hallgatósággal: a fiatalok örömmel menjenek a cigány testvérek közé, minél több olyan ember legyen a társadalomban, aki testvéri kezet nyújt, hogy ezáltal valóban meg tudjuk élni az evangélium örömhírét. 

Az előadásokat követő szekcióüléseken az óvodapedagógia témájában bemutatkozott a Majd Megnövök baptista óvoda, a  hosszúpályi roma nemzetiségi óvoda és a józsefvárosi Biztos Kezdet gyerekház. A tanító szekcióban Menyhért Ildikó osztotta meg a tiszabői általános iskolában szerzett tapasztalatait;  a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola igazgatója és Oláh Anna, Budapest 9. kerületi esélyegyenlőségi referens a szegregáció kérdéséről beszéltek. A szociálpedagógus szekcióban bemutatkozott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tabán Integrációs Programja és a Befogadó Falu program, valamint a Boldog Ceferino Alapítvány.

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
nemzetkozi-eucharisztikus-kongresszus-kivul-es-belul-tizenot-kerdes-es-valasz-segit-keszuletben
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kívül és belül – Tizenöt kérdés és válasz segít a készületben

Fábry Kornélt, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) általános titkárát kérdeztük a budapesti találkozó előkészületeiről, tudnivalóiról. A kérdéseket és a válaszokat két részben adjuk közre. Az alábbiakban az első rész olvasható.

2019. február 18. hétfő
isten-tud-kozel-hozni-minket-egymashoz-uzeni-hazassag-hete
Isten tud közel hozni minket egymáshoz – üzeni a házasság hete

A hazánkban tizenkettedszer megrendezett házasság hete programsorozat záró szentmiséjére február 17-én, a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban került sor. A liturgiát Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök vezette.

2019. február 18. hétfő