Scola: Az iszlám új kihívás Európában

Délelőtt a Westminsterben, a Lordok Házában, délután pedig a Heythrop College-ben, vagyis a Londoni Egyetem Filozófiai és Teológiai Kollégiumában szólalt fel. Beszédeiben Scola a vallás, a pluralista társadalom és a közjó témáit érintette.

A bíboros megállapította: a muzulmán jelenlét kihívást jelent a nyugati társadalmak számára. Nincs értelme, hogy tagadjuk ezt a tényt, félve attól, hogy udvariatlannak tűnünk. Scola bíboros hangsúlyozta: az iszlám, bár egyértelműen hivatkozik a bibliai hagyományra, attól különböző pontokon eltér, tehát nem lehet úgy értelmezni, mint a kereszténység egyik változatát. A muzulmánok ráadásul azt állítják, hogy az iszlám visszatérés az ábrahámi monoteizmushoz, amely megelőzte a történelmi kereszténységet és zsidó vallást.

Az iszlám továbbá saját magát – akárcsak a kereszténység – egyetemes igazságnak kiáltja ki, sokkal erőteljesebben, mint a keleti vallások nagy többsége. Ugyanakkor a két vallás eltérő világnézete teremti meg azt a sajátos helyzetet, amely ma a nyugaton élő muzulmánokat jellemzi – fejtette ki beszédében Angelo Scola bíboros.

Az érsek, mint az Oázis Alapítvány elnöke is a Földközi-tengeri Megfigyelő Alapítvány idei díjazottjai között van. Az alapítvány, a milánói Vallásközi Tanulmányok Akadémiájával együttműködve november 25-én négy személynek nyújtja át a Szent Ágoston díjat a vallásközi párbeszédben kifejtett tevékenységéért. A kitüntetettek között van Ghazi Bin Muhammad Bin Talal, jordániai herceg, az Egy Közös Szó projekt kezdeményezője is. Mint ismeretes, 2007-ben 138 muzulmán értelmiségi írta alá a herceg által megfogalmazott nyílt levelet, amelyet keresztény vezetőkhöz intézett, megköszönve XVI. Benedek pápának a két vallás közötti párbeszéd előmozdítását.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír