Habsburg Mihály főherceg, lovagrendek képviselői, cserkészek, valamint csaknem kétezer felvidéki, erdélyi és magyarországi zarándok tett eleget a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség meghívásának és vett részt az államalapító király emlékére tartott ünnepi szertartáson.
Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele prédikációjában kiemelte: sokkal kevésbé manipulálható és kiszolgáltatott a közösségben élő ember, akinek van hazája, anyanyelve, nemzeti kultúrája, öntudata és vallási közössége. Hozzátette: jövőnk és sorsunk attól függ, hogy akarjuk-e és képesek vagyunk-e erősíteni a közösségeket. Újra fel kell fedezni kultúránk alapjait, és ha merjük vállalni magyarságunkat és kereszténységünket, akkor elszigetelt és kiszolgáltatott emberek helyett újra közösségek nemzete lehetünk.
Szent István országalapító a kereszténység egyetemességébe kapcsolt minket, magyarokat, a kereszténység pedig egyértelműen azt jelenti, hogy felelősek vagyunk az eljövendő országért, megőrizve gyökereinket és magyarságunkat – hangzott el a prédikációban.
Simon Ferenc esperes, bécsi magyar katolikus főlelkész az MTI-nek elmondta: idén a megszentelt élet éve alkalmából kérte fel a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség Korzenszky Richárd perjelt az ünnepi mise celebrálására. A főlelkész tájékoztatása szerint a legtöbb zarándok idén a Felvidékről érkezett.
A szentmisén részt vettek a máltai lovagrend, az '56-os Szabadságharcos Lovagrend képviselői, ausztriai magyar szervezetek vezetői, a 72. Széchenyi István bécsi cserkészcsapat tagjai, a tapolcai katonai hagyományőrző egyesület, a bécsi magyar nagykövetség munkatársai és 42 felvidéki, erdélyi és magyarországi hagyományőrző csoport.
A szentmise után az Istvánról, az első keresztény vértanúról elnevezett gótikus székesegyház, a Stephansdom melletti téren és az érseki palota udvarában hagyományőrző csoportok népdal- és néptáncbemutatókat tartottak.
Fotó: Filep István/MTI
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria