Szentszék és Vatikán

2007. július 28. szombat, 08:47

Sokszor még hivatalos fórumokon is bizonytalanság tapasztalható a Szentszék és a Vatikán fogalmak használatában, a közbeszédben pedig általában szinonimaként használják e kettőt. Pedig két külön szervezetről, a nemzetközi jog két külön alanyáról van szó, amelyek nem fedik egymást.

Sokszor még hivatalos fórumokon is bizonytalanság tapasztalható a Szentszék és a Vatikán fogalmak használatában, a közbeszédben pedig általában szinonimaként használják e kettőt. Pedig két külön szervezetről, a nemzetközi jog két külön alanyáról van szó, amelyek nem fedik egymást. Magyarország a Szentszékkel nem pedig a Vatikánnal áll diplomáciai kapcsolatban.

A Szentszék kifejezés a IV–V. században alakult ki. Eredetileg Apostoli Szék (Sedes Apostolica), majd Apostoli Szentszék alakban. Az „apostoli”, illetve a „szent” jelző Szent Péter apostolra utal, aki Jézus Krisztus döntése nyomán első az apostolok között. Az ő utódja Róma püspöke, aki a püspökök és a hívek egységének örök és látható elve és alapja (vö. Lumen gentium, 23.) A „szék” hagyományosan a hivatal jelképe, jelen esetben a pápa legfőbb pásztori hivatalát jelenti, ami magába foglalja mind a tanítói, mind az egyházkormányzati joghatóságot.

A Szentszék tehát szűkebb értelemben a római pápa hivatalát jelöli. Tágabb értelemben pedig a pápát és az őt feladatai ellátásában segíteni hivatott apparátust, vagyis a Római Kúria különböző intézményeit is (vö. Egyházi törvénykönyv 361. kánon).

A Katolikus Egyház eredeti jogrend, vagyis olyan szerves és egységes valóság, amely jellegénél fogva alkalmas arra, hogy jogok és kötelességek alanya legyen. Ezért a római pápának, aki a katolikus egyházat képviseli, született és szuverén joga részt venni a nemzetközi kapcsolatokban, vagyis teljes értékű kapcsolatokat fenntartani az államokkal és más nemzetközi szereplőkkel. Ezt a jogát mindig is elismerték elvben és gyakorlatban: az államok fogadták a pápa követeit, és maguk is küldtek követeket hozzá. Ennek megfelelően a nemzetközi jog elismeri a Szentszék jogalanyiságát.

A Szentszék jelenleg 175 állammal áll diplomáciai kapcsolatban. Ugyancsak nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat ápol az Európai Közösségekkel (nem az EU-val, mert az nem nemzetközi jogalany) és a Szuverén Máltai Lovagrenddel. Emellett diplomáciai kapcsolatban áll az Orosz Föderációval, valamint a Palesztin Felszabadítási Szervezettel is. A Szentszék továbbá számos nemzetközi kormányzati szervezetben tagsággal, vagy megfigyelői státusszal rendelkezik.

A Szentszékétől jogilag különbözik a Vatikánvárosi Állam, ami Róma városának Vatikán nevű részén fekszik. Létének célja, hogy befogadja a Szentszéket, és így biztosítsa a pápa számára az egyetemes küldetése ellátásához szükséges függetlenséget és önállóságot.

A világ legkisebb állama 1929-ben jött létre, a Lateráni Szerződés nyomán, amivel Olaszország elismerte a területébe ékelődő enkláve államiságát, és felette a pápa szuverenitását. Területe lényegében megegyezik a városfalak ölelte régi Leóvárossal (Città Leonina), ami a Szent Péter bazilikát és teret, az Apostoli Paloták komplexumát és a körülöttük elterülő parkot (Vatikáni Kertek) foglalja magában. Tulajdonképpen ezt a területet nevezik az ókor óta Vatikánnak. Ehhez járulnak még az olasz területen található, de ún. területenkívüli jogokat élvező (extraterritoriális) épületek, mint a másik három pápai bazilika, a Castel Gandolfo-i pápai nyaraló és még néhány római palota, amikben szentszéki hivatalok működnek.

Államformáját tekintve a Vatikánváros választott abszolút monarchia. Uralkodója a római pápa, akit egyszemélyben megillet a törvényhozói, bírói és végrehajtó hatalom. Széküresedéskor mindez a Bíborosi Testületre száll. Az állam nem a kánonjog, hanem a II. János Pál által 2000-ben megújított Alaptörvényre (alkotmányra) épülő saját világi jogrendje szerint működik.

Ennek értelmében a törvényhozói hatalmat a pápa nevében a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága (Pontificia Commissione per lo Stato della Città del Vaticano) gyakorolja. Ennek bíborosi méltóságú elnöke egyben a végrehajtó hatalom, vagyis a Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának elnöke is. A Kormányzóság számos hivatalt irányít, amelyek a műszaki, távközlési, gazdálkodási, személyzeti, egészségügyi, biztonsági, turisztikai területekért felelősek. Hozzá tartozik a Vatikáni Múzeum és a Pápai Csendőrség is. Az állami vezetők egyháziak, a középvezetők és az alkalmazottak kevés kivétellel világiak. Az igazságszolgáltatást háromszintű rendszer biztosítja: egyedüli bíró, illetve elsőfokú bíróság, fellebbviteli bíróság, valamint legfelsőbb bíróság. Csak ez utóbbiban vannak egyháziak, mégpedig az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának elnöke és két tagja személyében.

A Vatikán, noha a Római Főegyházmegye része, elkülönült egyházi igazgatással bír. A vatikánvárosi általános helynök a Szent Péter bazilika mindenkori főpapja, akinek joghatósága a Vatikánvárosra és a Castel Gandolfo-i pápai villákra terjed ki, plébániája pedig a Sant’Anna dei Palafrenieri templom. Az egyházmegyeiek mintájára külön egyházi bírósága is van.

A Vatikánváros – noha mint láttuk, saját nemzetközi jogalanyisággal bír – csak korlátozottan vesz részt a nemzetközi kapcsolatokban, hiszen szuverenitása csupán eszközjellegű a pápa és a Szentszék szuverenitásának biztosításához. Nemzetközi képviseletét éppen ezért a Szentszék, azon belül a Pápai Államtitkárság látja el. A Vatikánvárosi Állam mégis saját jogon tagja néhány nemzetközi szervezetnek (pl. Egyetemes Postaegyesület, Nemzetközi Távközlési Egyesület, INTELSAT, EUTELSAT, UNIDROIT, Nemzetközi Csillagászati Unió, Nemzetközi Tűzoltó Szövetség, Orvosok Világszövetsége, Nemzetközi Levéltári Tanács), amelyek elsősorban az állami léthez kapcsolódó technikai jellegű együttműködést hangolják össze.

A városállam zászlaja – egyben a pápai zászló – a közismert függőlegesen osztott sárga-fehér, rajta a pápai jelvénnyel (arany- és ezüstkulcs a tiarával). Címerében a pápai jelvény látható vörös mezőben, pecsétjében ugyancsak a pápai jelvény szerepel. A vatikáni pénzek az olasz pénzeket követik: ennek megfelelően 2002 óta ott is Euró a hivatalos fizetőeszköz, érméinek „nemzeti oldalát” a pápa képmása díszíti.

Érszegi Márk Aurél


Képek: Vatikánvárosi Állam térképe (főkép), Vatikánvárosi Állam címere, Pápai jelvény, Pápai zászló
(www.vatican.va)

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
nemzetkozi-eucharisztikus-kongresszus-kivul-es-belul-tizenot-kerdes-es-valasz-segit-keszuletben
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kívül és belül – Tizenöt kérdés és válasz segít a készületben

Fábry Kornélt, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) általános titkárát kérdeztük a budapesti találkozó előkészületeiről, tudnivalóiról. A kérdéseket és a válaszokat két részben adjuk közre. Az alábbiakban az első rész olvasható.

2019. február 18. hétfő
isten-tud-kozel-hozni-minket-egymashoz-uzeni-hazassag-hete
Isten tud közel hozni minket egymáshoz – üzeni a házasság hete

A hazánkban tizenkettedszer megrendezett házasság hete programsorozat záró szentmiséjére február 17-én, a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban került sor. A liturgiát Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök vezette.

2019. február 18. hétfő