A szentszéki dokumentumok típusai

2008. január 2. szerda, 16:05

Az elmúlt év során több jelentős dokumentum jelent meg a Vatikánban: enciklika, apostoli buzdítás, motu proprio, levél, üzenet, „válasz”, hittani jegyzék. A pápa és a Római Kúria hivatalai által kibocsátott megnyilatkozásokat és dokumentumokat műfaj, tartalom és forma szerint is lehet osztályozni. A műfaj megjelölését maguk az iratok tartalmazzák, hivatalos nyelvük általában a latin, és rendszerint kezdő szavaik alapján tartják őket számon. Hogy mikor melyik típust alkalmazzák, azt tartalmuk, címzetti körük és a bennük tárgyalt ügy jelentősége szabja meg.

Enciklika

Az enciklika (litterae encyclicae – epistula encyclica) egy meghatározott témát feldolgozó körlevelet jelent. Korai időktől fogva alkalmazott műfaj, ám az elnevezés a XVIII. század közepe óta használatos. A pápai tanítóhivatal rendes megnyilatkozásainak tipikus műfaja, általában hittani természetű kérdéseket tárgyal, esetleg téves nézeteket ítél el, vagy iránymutatást nyújt a lelkipásztori gyakorlat és a hitélet számára. Tartalma alapján lehet hittani, buzdító vagy megemlékező jellegű (mint XII. Piusz 1956-os magyar vonatkozású enciklikái). Megjelöli a tárgya mellett a címzettek körét is (például: „XVI. Benedek pápa Deus caritas est kezdetű enciklikája a püspököknek, a papoknak és diakónusoknak, az Istennek szentelt személyeknek és minden krisztushívőnek a keresztény szeretetről”). Az egész egyházhoz intézettet latinul litterae encyclicae, a szűkebb körnek címzettet epistula encyclica névvel jelölik.

Apostoli buzdítás

A szinódus utáni apostoli buzdítás (adhortatio apostolica postsynodalis) jellegét és formáját tekintve nagyban hasonlít az enciklikához. A különbség valójában annyi, hogy emez a püspöki szinódus ülése által megfogalmazott javaslatok alapján fejti ki az egyház tanítását – ezért viseli a „szinódus utáni” jelzőt (például a 2005. októberi szinódust követően 2007-ben kiadott Sacramentum caritatis). Vázlatát a Püspöki Szinódus Állandó Főtitkárságának Tanácsa készíti elő a pápa számára. Témája, miként a szinódusé általában, a hit és erkölcs épségének védelmével és erősítésével, az egyházi fegyelem megtartásával és megszilárdításával, továbbá az egyháznak a világban való tevékenységével kapcsolatos (vö. CIC 342. kán.).

Apostoli levél

A magyar apostoli levél megnevezés két önálló műfajt jelöl. Az epistula apostolica tanító és megemlékező jellegű dokumentum. Többnyire évfordulók megünneplése végett intézi a pápa egy vagy több címzetthez (például Erdő Péter bíboroshoz Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóján, 2007. május 27-én), és benne az adott kérdéshez fűződő egyházi tanítást fejti ki.

A litterae apostolicae (tulajdonképpen „apostoli irat”) általában egyházkormányzati rendelkezést tartalmazó közigazgatási aktus. Többek között boldoggá avatás, basilica minor cím adományozása vagy pápai követi kinevezés esetében alkalmazzák (például XVI. Benedek 2006. szeptember 23-i levele Angelo Sodano bíboroshoz, az 1956-os megemlékezésekre küldött pápai legátushoz).

Egyszerűbb formában kiállított, viaszpecsétes változatát nevezték régen brévének (litterae apostolicae in forma brevis). Ólompecsétes változata a bulla (litterae apostolicae sub plumbo datae), ami ma is a jelentősebb és ünnepélyesebb aktusok írásba foglalására szolgál: például szentév meghirdetésére vagy fontosabb kinevezésekre. Manapság mindkét változat bélyegzővel készül, ám megtartják hagyományos ábrájukat: a brévére a pápa magánpecsétjén, azaz ún. halászgyűrűn szereplő, hálóját kivető Szent Péter, a bullára pedig Péter és Pál apostolok feje, valamint mindkettőre a pápa neve kerül.

Apostoli rendelkezés

Az apostoli rendelkezés, vagy konstitúció (constitutio apostolica) megnevezése a római császárok rendeleteinek mintájára alakult ki és tartalma szerint két fajtája különböztethető meg. Az „egyetemes” a legmagasabb szintű, az egész egyházat érintő jogszabályok, törvények esetében használatos (pl. a pápaválasztási szabályokat tartalmazó Universi Dominici gregis, vagy a Római Kúria szervezetét meghatározó Pastor Bonus), a „részleges” pedig nagyobb jelentőségű közigazgatási aktusokat tartalmaz és egy meghatározott körnek szól (pl. a magyar egyházi közigazgatást átszervező Hungarorum gens). A cikkekre osztott rendelkező részt hosszabb tanító jellegű bevezetés előzi meg.

Motu proprio

A XV–XVI. század fordulóján kialakult dokumentumtípus (litterae apostolicae motu proprio datae) megkülönböztető jegye a rajta szereplő motu proprio (saját indíttatásból) kifejezés, ami eredetileg arra utalt, hogy nem beadványra, kérelemre született intézkedést tartalmaz, hanem a pápa önálló kezdeményezését (az elnevezés pusztán történeti érdekesség, hiszen az egyházban sem létezik már régóta a kérelemre történő jogalkotás). Kezdetben főképpen a Római Kúria és a pápai állam ügyeinek intézésére alkalmazták, ma pedig a kevésbé ünnepélyes egyetemes vagy részleges egyházi törvények kihirdetésére (például a Summorum Pontificum az 1970-es reform előtti római liturgia használatáról, vagy a kivételesen olasz nyelvű Vent’anni or sono a Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma jóváhagyásáról és kihirdetéséről). Egy elvi bevezető részből és cikkekre tagolt rendelkező részből áll.

Pápai üzenet

Egyes jelentősebb évfordulókat és fontosabb rendezvényeket a Szentatya külön üzenetben (nuntius, olaszul messaggio) szokott köszönteni. Benne a megemlékezés mellett lelkipásztori buzdítás, illetve az alkalom jellegéhez illeszkedő konkrét tanbeli iránymutatás is megtalálható. Formáját tekintve lehet általános (mint II. János Pál üzenete a magyar millennium 2000. augusztus 20-i ünnepségeire), vagy konkrét személyhez címzett levél (például XVI. Benedek Sólyom László köztársasági elnökhöz intézett üzenete az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából).

Emellett a pápa minden évben meghatározott alkalmakkor üzenetben fordul a hívők, sőt akár a nem hívők szélesebb köréhez. Ilyen a húsvéti és karácsonyi Urbi et Orbi, illetve a nagyböjti üzenet, valamint azok a tematikus üzenetek, amelyekben egyes világnapok (béke, ifjúság, hivatások stb.) alkalmából fejti ki tanítását és iránymutatását.

A Kúria dokumentumai

A Szentatya legfőbb pásztori küldetését közvetlenül segítő kúriai szervek is sokféle dokumentumot bocsátanak ki, amelyek egy részét maga a pápa is jóváhagyja. Ezek hivatalos verziója is többnyire a latin, és vagy kezdőszavaik, vagy a tartalmukat jelölő címük alapján tartják nyilván. Megnevezésük és műfajuk igen változatos, tartalmuk pedig alapvetően jogszabály, közigazgatási határozat vagy hittani iránymutatás.

A kúriai szervek legáltalánosabban használatos dokumentuma a határozat (decretum), amely lehet egyetemes vagy részleges törvény, valamint közigazgatási aktus. Az utasítás (instructio), a direktórium (directorium) és az egyéb szabályok (normae, regulae) a törvények végrehajtásának módját szabják meg az egyházi hatóságok számára. Az irányelvek (normae, vagy notae directivae, olaszul direttive) többnyire lelkipásztori kérdésekben nyújtanak eligazítást. Az értesítés (notificatio) valamely fegyelmi rendelkezés nyilvánosságra hozatalát szolgálja. A nyilatkozat (declaratio), a megfontolások (considerazioni), a jegyzék (nota) és a hittani jegyzék (nota doctrinalis) doktrinális kérdések gyakorlatias szempontokat követő kifejtései. A válasz (responsum) valamely kuriális szervhez felterjesztett kérdésre reagáló dokumentum, amely jogi vagy hittani kételyeket tisztáz. A levél (epistula) ezzel szemben a fenti típusok szinte mindegyikét tartalmazhatja: profilja az egyszerű információközléstől a tanításon és a figyelmeztetésen át a jogszabályokig terjed.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Címkék: Erdő Péter
Vezető híreink - olvasta már?
panama-nap-interju-gabor-miklossal
Panama-napot szerveznek Budapesten az IVT jegyében – Interjú Gábor Miklóssal

A közép-amerikai Panamavárosban holnap elkezdődik az ifjúsági világtalálkozó (IVT). Ennek jegyében „Panama-napot” szerveznek a magyar fiatalok számára Budapesten január 26-án. Az előkészületekről és a programokról Gábor Miklóst, az MKPK Ifjúsági Bizottságának irodavezetőjét kérdeztük.

19:10
magyar-viceposztulatort-neveztek-ki-zita-kiralyne-boldoggaavatasi-ugyeben
Magyar viceposztulátort neveztek ki Zita királyné boldoggáavatási ügyében

Az egyházmegyei szakasz posztulátora, Alexander Leonhardt, a strasbourgi érsekség papja Nagy Norbert teológust kérte fel, hogy legyen a boldoggá avatás magyar vonatkozású ügyeinek támogatója viceposztulátori minőségben.

17:33