Szinódusi inspirációk és a magyar lehetőségek – Beszélgetés a Párbeszéd Házában

KÉPGALÉRIA  – klikk a képre!

A Párbeszéd Háza vezetője, Sajgó Szabolcs SJ bevezető kérdésére a püspöki szinódus intézményéről beszélt Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának elnöke, aki az MKPK hivatalos küldötteként vett részt Rómában a fiatalokkal foglalkozó üléssorozaton.

A szinódus a püspökök testületének különleges működési formája, a megadott témáról (idén: a hit, a hivatás és a fiatalok) szóló tanácskozás végén záródokumentum születik (minderről bővebben a Palánki Ferenc püspökkel készült, az Új Ember november 11-i számában megjelenő interjúban olvashatnak – a szerk.).

Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a szinódus által nem a fiatalokról, hanem a fiataloknak akarunk beszélni – mondta Palánki Ferenc.

Nem egy olyan dokumentumot kellett létrehoznunk, amit kevesen olvasnak, de sokan kritizálnak, hanem olyan gondolatokat foglaltunk össze, amelyeket azután ki-ki továbbgondolhat, és az életére vonatkoztathat – fogalmazott a debrecen-nyíregyházi püspök.

Elmondta: a záródokumentum szellemiségét alapvetően meghatározta – és a tanácskozás tulajdonképpeni gyümölcse is egyúttal – a szinodalitás, ami talán nehezen érthető kifejezés: elsősorban azt jelenti, hogy az élet útján együtt járva (szün-hodosz) mindenkit meg kell hallgatnunk, együtt kell gondolkodnunk, mert mindenki értékes. A pápa magyarázata szerint (a záródokumentumban is olvasható ez) a szinodalitás összekapcsolódik az Eucharisztiával: a kenyér sok búzamag részecskéjéből tevődik össze, s a bor is sok szőlőszem levének cseppjeiből. Ez a kép érzékelteti, hogy Isten számára mindenki fontos. Az Egyházban nem lényegtelen, hogy kinek-kinek mi a gondja, problémája, az élete folyása, kifutása. Az Egyház szeretetközösség.

A Párbeszéd Háza estjén Gábor Miklós, az MKPK Ifjúsági Bizottságának irodavezetője a szinódus előkészületeiről beszélt, főképp a Vatikán által közreadott átfogó ifjúsági felmérés kérdőívéről, amelyet magyarra fordítottak.

Az online kérdőívet Kárpát-medence-szerte 3337-en töltötték ki, világszerte összesen 130 ezren (ez utóbbi Baldisseri bíboros, a szinódus főtitkára által közölt adat). Hazánkban döntően az elkötelezett katolikus fiatalok adtak válaszokat.

Többek között az derült ki, hogy a válaszadók a szociális területen való jelenlét szempontjából ítélték meg a Magyar Katolikus Egyház működését – ismertette Gábor Miklós. Hangsúlyozta, hogy a felmérésből kiderült: az elkötelezett magyar katolikus fiatalok szerint a katolikus ember létéhez alapvetően hozzátartozik, hogy másokkal jót tesz.

A válaszok alapján elmondható, hogy e fiatalok számára fontos a család és a biztos munka, illetve az életkörülményeikkel meg vannak elégedve; szeretnének több beleszólási lehetőséget a közügyekbe, de nem az általuk megismert politikai gyakorlat szerint; használják a közösségi médiát, de tisztában vannak azzal, hogy óvatosan kell bánni az ezeken keresztül kapott információkkal, szűrni kell azt, ami feléjük áramlik az internetről; a válaszadók közül többen tervezik szülőföldjük elhagyását (a válaszadók egyharmada), ugyanakkor ez sok esetben az országon belüli migrációt jelenti.

Palánki Ferenc elmondta, hogy a szinódusra a püspökök elsősorban a nyitottságukkal készültek, a tanácskozáson, a kisebb csoportokban az Egyház sokszínűsége tárult fel. Egy afrikai püspök arról beszélt, hogy templomaikban rengeteg a fiatal, két-három órán át tartó szentmisék vannak, és tele vannak a szemináriumok kispapokkal; egy etióp bíboros nem értette a „szingli” jelenséget, az ő kultúrájukban ez az életforma ismeretlen; egy vietnámi püspök pedig azt nem értette, hogy lehetnek olyan katolikusok, akik nem járnak misére – emlékezett vissza a szinódusi beszélgetésekre, találkozásokra a debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, aki egy kiscsoportba került többek közt Pietro Parolin és Ravasi bíborossal.

A Párbeszéd Házában megjelent érdeklődők számos kérdést intéztek Palánki Ferenc püspökhöz, aki összefoglalóan elmondta, hogy új szempont merült fel a szinóduson a hivatásra vonatkozóan, a Lumen gentium zsinati dokumentum nyomán. „Eddig talán nem gondoltunk arra, hogy emberségénél fogva mindenki kapott hivatást, és az alaphivatásunk az életszentségre való meghívásból, Istentől ered. Akkor élünk emberhez méltó életet, ha az Istenhez is méltó – folytatta a püspök –, és nekünk segítenünk kell a fiataloknak, hogy felfedezhessék saját útjukat a közösség szolgálatában.” A főpásztor lelki atyját, a 2013-ban elhunyt Vigyázó Miklós angyalföldi plébánost idézte, aki azt mondta magáról: „azért vagyok, hogy másoknak jobb legyen”.

A fiatalok szeretnének életük főszereplőivé válni, de tudniuk kell, hogy az Egyházban Krisztus a főszereplő. Palánki Ferenc püspök Pál Feri atyát idézte, aki szerint el kell dönteni az életben, hogy mi szeretne lenni az ember, egy csapnivaló film főszereplője vagy egy sikerfilm mellékszereplője.

A jelenlévők között helyet foglalt a Taizéből érkezett András testvér is, akitől megtudhattuk, hogy Alois testvér, a taizéi közösség vezetője is ott volt a szinóduson; jegyzeteit rendre elküldte e-mailen a franciaországi közösségnek. Palánki Ferenc hozzátette, hogy a taizéi közösségvezető által szorgalmazott, a fiatalokhoz szóló szinódusi levelet a tanácskozást záró szentmisén Baldisseri bíboros fel is olvasta.

A püspök arról is beszélt, hogy számára nagy egyházélményt jelentett a szinódus, a közel kétszáz apostolutód jelenléte, s mindaz az érték, hagyomány, amit képviseltek. Összevetve ezeréves kereszténységünket és más földrészek fiatal kereszténységét rámutatott, hogy a mi ezer évünk tagadhatatlan érték, de azt is látnunk kell, hogy Afrikában, Dél-Amerikában, a Fülöp-szigeteken a fiatal kereszténységben „élet van”, s ezt figyelembe kell venni. Nem nézhetjük pusztán magyar szemmel a kereszténységet. A Fülöp-szigetek százmilliós lakosságának 95 százaléka keresztény; a családokból általában a legokosabb fiúk mennek el papnak, utánuk következnek az orvosok; a szemináriumokba nem vesznek fel akárkit, mégis tele vannak ezek az intézmények.

Az online világ hatásáról szólva az MKPK Ifjúsági Bizottságának elnöke rámutatott: „Szent Páltól, a Kolosszeieknek írt levélből tudjuk, hogy a valóság Krisztusban van” (vö. Kol 2,17). Életünk nem virtuális, ugyanakkor számolnunk kell az online világ által okozott sebekkel.

A Párbeszéd Házában felmerült a kérdés, hogy miként lehetne „aprópénzre váltani” a szinódusi gondolatokat a hazai ifjúságpasztorációban. Palánki Ferenc elmondta, hogy a papképzésben hangsúlyt kell fektetni a fiatalok minőségi lelki kísérésének gyakorlati képzésére. Ez a kísérés, a fiatalok életével való együttmozgás kiemelkedő szempont volt a szinóduson is. Gábor Miklós konkrét javaslatot tett arra, hogy markáns vezetőképzést kellene elindítani országszerte, hasonlóan a kilencvenes években regnumi alapokon működő „Hajszolóhoz”: így kortárs vezetők szólíthatnák meg a fiatalokat, azokat is, akik még nem hívők. Szlovákiában már van ilyen képzés, ami két évig tart, s az első év a keresztény identitás megalapozásáról, megerősítéséről szól, azután a misszióról.

Szerdahelyi Csongor katolikus újságíró a pápa személyét ért kritikákra kérdezett rá: „sokan féltik az Egyházat Ferenc pápától”. Palánki Ferenc ezzel kapcsolatban leszögezte: nem kell félteni az Egyházat, Ferenc pápától sem. Ahogy a Szentatya mondta: az anyaszentegyház szent, mi benne élők, a tagjai vagyunk bűnösök. Ha ezt belátjuk, bizonyossá válik, hogy bármelyikünktől lehetne félteni az Egyházat, a maga helyén mindegyikünk tud ártani, ugyanakkor építeni is – tette hozzá a püspök –, s ha valamit másként gondolunk, mint a pápa, pontosabban szólva, mást, mint amit a pápai üzenetből megértettünk, még nem jelenti azt, hogy az Egyház bajban van. Az Egyház egyszerre szent, és egyszerre válságban is van az első pünkösd óta. Nem kell mindent azonnal értenünk, a Szentlélek vezet bennünket, és ha valamit nem értünk, szabad kérdezni, és olykor meg kell hoznunk az „értelmünk áldozatát” is – fejtette ki Szent Pál nyomán Palánki Ferenc.

Sok fiatal napjainkban már nem kér az Egyházból, de ez nem kell hogy megriasszon bennünket, a hit hallásból ered, és nekünk meg kell hívni a fiatalokat a megtérésre. Ez a mi prófétai hivatásunk, átadni az üzenetet: „Jézus Krisztus érted is meghalt” – folytatta a püspök.

Az igazságot ki kell mondanunk, főként, hogy látjuk a nép nyomorúságát. Meg kell szólítanunk a fiatalokat, hiszen övék a jövő, és ők a „jelen kincsei”, ahogy egy idős püspök fogalmazott a Fülöp-szigeteki eucharisztikus világtalálkozón, ötezer elsőáldozó előtt. Nem az a kérdés, hogy miért, hanem az, hogy kiért élünk – mondta összefoglalóan Palánki Ferenc püspök.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír