Tagle manilai érsek a katolikus pedagógiai konferencián Esztergomban: Jó embereket kell nevelnünk!

2017. május 25. csütörtök 20:35

Május 25-én Erdő Péter bíboros meghívására az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 15 intézményéből 570 dolgozó és 120 meghívott vendég vett részt a Szent Adalbert Központban azon a konferencián, amelynek díszvendége Luis Antonio Tagle manilai érsek, a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció tagja volt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Képviseltette magát a rendezvényen a Katolikus Pedagógiai Intézet, a Pécsi, a Debrecen-Nyíregyházi, a Kalocsa-Kecskeméti, az Egri és a Nyíregyházi Egyházmegye, valamint a Pannonhalmi Főapátság. A konferencián részt vett Udvardy György pécsi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, Szocska Antal Ábel nyíregyházi apostoli kormányzó és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az 570 dolgozó között voltak dajkák, óvodapedagógusok, tanítók és tanárok, rajtuk kívül jelen volt 120 vendég, más egyházmegyék oktatásügyi munkatársai.

Erdő Péter bíboros, prímás köszöntőjében ünnepi alkalomnak nevezte a találkozót. Felelevenítette azt a korszakot, amikor a társadalom azt a feladatot állította az Egyház elé, hogy alakítsa ki a katolikus iskolák hálózatát. A rendszerváltás után az Antall-kormány első programjában volt egy fejezet az egyházakról, amelyben szerepelt, hogy nagyobb feladatot kell vállalni az oktatás és nevelés terén. 1991 nyarán törvény született az egyházi ingatlanok visszaadásáról. Sok konfliktussal járt a folyamat, és nagy kihívást jelentett az is, mitől lesz más a katolikus iskola. Ugyanolyan nem lehetett, mint 1948 előtt, hiszen a szerzetesiskolákban a rendek tagjai tanítottak, de ők idősek voltak, vagy a rend létszáma fogyatkozott meg. Az első tíz évben nagy volt a bizonytalanság, a félelem. A bíboros örömmel állapította meg, hogy azóta kialakult az egyházi iskolarendszer, diákjaik pedig sokszor bizonyították, hogy fontos, hasznos képzést kaptak hitből, emberségből.

II. János Pált idézte, aki az Ecclesia in Europa kezdetű apostoli buzdításában foglalkozott az Egyház küldetésével, és a feladatok között említette az óvodát és az iskolát. A világegyház hullámhosszán állunk, amikor kivesszük a részünket ebből a munkából – hangsúlyozta. Tíz éve 48,5 millió, ma már 60 millió növendék tanul világszerte egyházi iskolákban. Európában, Észak- és Dél-Amerikában csökkenés, Afrikában növekedés tapasztalható. Az adatok szerint Európában 144 katolikus iskolával lett kevesebb tíz év alatt. Ha Magyarországon nem nyílt volna ilyen sok iskola, háromszor akkora lenne európai szinten a veszteség. Hozzátette, hogy a mennyiség mellett fontos hangsúlyt fektetni a minőségre is. Ezt szolgálja a szakmai találkozás is, amely egyben erősíti a közösségi összetartozás érzését – tette hozzá, majd áldott munkálkodást kívánt az intézmények dolgozóinak.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében kiemelte a világegyházi perspektívát, és ennek kapcsán megemlékezett arról, hogy Tagle bíboros országában súlyos támadás érte a napokban a keresztényeket. Hangsúlyozta, hogy 2010 óta megduplázódott hazánkban az egyházi iskolák száma. Ma 220 ezren járnak egyházi iskolákba, ezeknek több mint a fele katolikus iskola. 327 ezer gyermeket íratnak be hittanra az állami iskolákban, fakultatív hittanra pedig 368 ezren járnak – ez elárulja, hogy sok szülő úgy gondolja, kaphat valamit az Egyháztól. Méltatta, hogy az egyház nem érdekvédő közösség, nem csupán azokért szerveződik, akik benne vannak.

A megnyitó beszédeket követően az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola diákjai és tanárai énekeltek népdalokat, a Vitéz János Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola diákjai pedig nemzetiségi néptáncbemutatót tartottak.

Luis Antonio Tagle bíboros, manilai érsek – a Caritas Internationalis elnöke és a Katolikus Biblikus Szövetség tagja – a katolikus oktatás lényegéről beszélt előadásában, a Biblia és a karitász erejére helyezve a hangsúlyt.

A II. vatikáni zsinat Gravissimum educationis kezdetű, 1965-ös dokumentumát idézte: az igaz oktatás az emberek alakításán dolgozik, alakítja a személyiséget, hogy célt tudjon kitűzni maga elé, és felelősséget érezzen a közösség javáért. Az előadó felidézte, hogy a nevelésügyi kongregáció legutóbbi találkozóján Ferenc pápa arról beszélt, az oktatás humanizálja a fiatalokat, emberibbé válnak általa. A papi szemináriumoknak korábban azt tanácsolta, „jó papokat neveljenek, és ne szörnyeket”. Az oktatás elsődleges feladata tehát jó embereket nevelni.

A Vatikán külön beszél a keresztény oktatásról: a teljes ember nem más, mint Krisztus, őt kell példaként követnünk. Nem Tom Cruise, nem Messi, nem Ronaldo a tökéletes ember – tette hozzá a manilai érsek. Az a cél, hogy növekedjünk tudásban és éljünk hitben, hogy olyan emberek legyünk, akik Jézus Krisztushoz mérik magukat. A katolikus oktatásban fontos olyan légkört teremteni, amilyet a Szentlélek mutat számunkra, a szabadság és a karitász légkörét. Az emberi fejlődést párosítsuk keresztény növekedéssel. Az emberi kultúrát próbáljuk összekapcsolni az evangélium tanításával! – buzdította Tagle bíboros a nevelési konferencia résztvevőit. Ezt a gondolatot saját élményével erősítette meg: a katolikus iskolájából az jut eszébe leginkább, amikor kisfiúként részt vett az imákon – ezt a légkört mindig a szívében hordozza.

XVI. Benedek pápát idézte, aki megfogalmazta, hogy az egyház – ami közösség, család számunkra – három pilléren nyugszik: Isten világán, a szentségeken és a karitászon. Mindhárom fontos, nem lehet egyet választani, együtt alkotják azt a kultúrát, amely nevelő hatással bír. Lehetőséget adnak, hogy közelebb kerüljünk Jézus személyéhez, aki az igaz ember, a zsinórmérték számunkra. Fontos, hogy találkozzunk Jézussal, hogy megszülessen bennünk, és olyanná alakítson, amilyen Ő maga – ez a katolikus oktatás célja.

Ezt követően a bíboros két fontos dolgot emelt ki, amely nélkülözhetetlen a katolikus oktatásban is: a Biblia és a karitász. Ha Jézussal szeretnénk találkozni, olvasnunk kell a Bibliát, amelyben Isten felfedi saját magát. Emberek írták le, benne vannak az emberi történetek, tragédiák, álmok, remények is, amelyeken keresztül is megnyilvánul Isten szeretete. A Biblia szentség, amelyen keresztül Isten szól hozzánk – hangsúlyozta. Isten szavai emberivé válnak, ahogy Jézus is emberré vált. Jézus a kulcs, akinek a segítségével megértjük a Bibliát, és a Biblia a kulcs, amelynek segítségével megértjük Jézust. A Szentírás mellőzése Krisztus mellőzését jelenti – hangsúlyozta.

Ezért Tagle bíboros azt javasolta a katolikus oktatóknak, hogy ismerjék meg alaposan a Bibliát, amelynek olvasása során kifejlődik az emberben egy olyan hozzáállás, amely a krisztusi viselkedést követi. A Biblia arra is megtanít zajos világunkban, hogy figyelni tudjunk másokra. A gyerekek figyelme csapong, felmérések szerint tíz percig lehet fenntartani. Ugyanakkor órákat töltenek a kütyüikkel az internetes csevegőszobákban. Ez azt is jelenti, hogy ha megragadja valami a szívüket, tudnak figyelni. A Biblia oktatása azt a célt szolgálja, hogy Jézust olyan személlyé tegyük számukra, aki magával ragadja őket.

A fiatalok a virtuális valóságon keresztül kapcsolódnak a valósághoz, ugyanakkor vágynak a hiteles életre, szeretnének bízni valakiben ebben a nehéz, háborúk, gazdasági instabilitás, migráció sújtotta világban. Bízunk benne, hogy megtalálják Jézusban az igazi embert – aki nem virtuális, hanem valóságos. Ennek kapcsán elmesélt egy történetet barátjáról, aki azt kérte tőle, beszéljen a lányával, aki eltávolodott a családtól, sehová nem megy velük. Találkozott vele, egy extrém, lila-zöld hajú lánnyal, aki elmondta: „Az apukám megtiltja, hogy dohányozzak, de ő láncdohányos. Az anyukám azt mondja, takarékoskodjak a pénzzel, de ő szórja a pénzt, mindig vásárol. Hamisak.” A bíboros ekkor arra gondolt, hogy ez a lány nem ellenség, hanem a barátunk, inkább az apjával kellene elbeszélgetnie. A fiatalok az igazit keresik, a hiteleset. Ne szégyelljük Jézust megmutatni nekik, az igaz embert! – kérte.

A másik fontos dolog a katolikus oktatásban a karitász, amely nemcsak a gyümölcse az oktatásnak, hanem maga is oktat, segít, hogy emberibbek legyünk. Szeretve tanulunk meg szeretni, nem akkor, amikor konferencián veszünk részt a szeretetről. Formál minket, amikor felvesszük a kapcsolatot másokkal, főleg a kirekesztettekkel, a szegényekkel. Ha sokáig nézzük őket és a szívünkbe engedjük őket, az összezavar és megindít minket, és ennek megnyilvánulása a szeretetből fakadó cselekedet. Ha észrevesszük azokat, akiknek szeretetre van szükségük, olyan embereket látunk meg, akiket Jézus maga is szeretne, ha köztünk élne. Az éhezőben, a hajléktalanban, a börtönben lévőben Jézussal találkozhatunk. Azok pedig, akik megtapasztalják a keresztények szeretetét, látni fogják Jézus arcát bennünk. Tagle bíboros végül hangsúlyozta, hogy fontos egyre közelebb kerülni az Eucharisztiához. Az Eucharisztiában megtapasztalhatjuk Jézus szeretetét, és ez teszi lehetővé, hogy másokat is szeressünk.

Az előadás után a manilai érsek szentmisét mutatott be a résztvevőknek, Erdő Péter bíboros, a jelen lévő püspökök és papok koncelebrálásával. A szentmise homíliájában szintén az Eucharisztiában megtapasztalt szeretetről beszélt és arról, hogyan találkozhatunk Jézussal. A felolvasott evangéliumi részben (János evangéliuma 16,16–20) az apostolok aggódnak, hogy nem fogják látni többet Jézust. Mi szeretnénk látni Jézust! Nem félünk találkozni vele – hangsúlyozta. Utalt arra, hogy Pál apostolt sokszor elutasították az emberek, de szólt hozzá Jézus, megérintette, és ez eltöltötte energiával. A legnagyobb ajándék, amit tovább tudunk adni a gyerekeknek, Jézus: ha találkoznak vele, és aztán nehézségekkel szembesülnek, tovább tudnak menni. „Az Eucharisztiában megtaláljuk Jézust Hallhatjuk, láthatjuk őt. Fontos, hogy a szentmise után lássák rajtunk, hogy valami változott bennünk, boldogabbak, élettel telibbek lettünk, és azt tudjuk mondani, hogy igen, így van, mert láttuk Jézust” – buzdította a híveket.

A szentmise végén Fábry Kornél tájékoztatta a jelenlévőket a 2020-as eucharisztikus kongresszusról. Ebéd után a konferencia zárásaként fakultatív kulturális programokon vettek részt a látogatók.

1996-ban alapították az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságát, az EKIF-et. A főegyházmegye – Gyetván Gábor vezetésével – jelenleg tizenöt közoktatási intézmény huszonöt tagintézményét tartja fenn, melyekben közel 500 óvodás, 4100 általános iskolás és több mint 1200 középiskolás nevelése és oktatása zajlik.

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
-toltsd-meg-szivem-fenyeddel-rekordkiserlet-lesz-nemzetkozi-eucharisztikus-kongressz
„Töltsd meg szívem fényeddel!” – Rekordkísérlet lesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson

Sajtótájékoztatót tartottak december 14-én a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) budapesti székházában, amely egy rövid időutazást is magában foglalt.

2017. december 14. csütörtök
europa-jovojerol-rendeztek-konferenciat-sapientia-foiskolan
Európa jövőjéről rendeztek konferenciát a Sapientia főiskolán

„Új közös Európánk” címmel rendezett konferenciát december 14-én a Sapientia főiskolán a Barankovics István Alapítvány és az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportja.

2017. december 14. csütörtök