Tomán Zoltán kutató a Szentszék és Románia közötti 1929-es konkordátum történetéről

Majláth Gusztáv Károly püspök az I. világháború idején Besztercén

Tomán Zoltán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kánonjogi posztgraduális intézetében végzi tanulmányait; vatikáni kutatásai során többek között azokkal a levelekkel foglalkozott, amelyek a bukaresti apostoli nunciatúráról kerültek a vatikáni államtitkárság levéltárába.

Az 1927-ben aláírt és 1929-ben jogerőssé vált egyezmény (konkordátum), amelyet a Szentszék kötött Romániával, az adott időszakot és körülményeket figyelembe véve hasznos volt, és szükség volt rá – fogalmazott Tomán Zoltán a Vatikáni Rádió magyar műsorának adott interjúban.

Kutatásaiban nagyon érdekesnek találta az Erdélyből érkezett leveleket, amelyeket a helyi magyar püspökök írtak a Szentszéknek. Eleinte nagy veszélyt láttak a konkordátumban, az egyezmény következtében ugyanis a nagyváradi és a szatmári egyházmegyét egyesítették. A főpásztorok mindvégig igyekeztek felhívni a Szentszék figyelmét arra, hogy óvatosan tárgyaljanak a kormánnyal és a többi érdekelt féllel. Majláth Gusztáv Károly püspök Erdélyből rengeteg, kézzel és írógéppel írt levelet küldött a Vatikánba, rendszeresen beszámolt a Szentszéknek a helyzetről, a különböző törvények hatásáról.

A Szentszék és az akkori Román Királyság közötti konkordátum egy megállapodás két állam között, amely garantálja a Katolikus Egyház szabad működését és rögzíti az egyházmegyék határait, továbbá biztosítja az iskolákban a hitoktatást. Az első világháború befejeződése után rögtön megkezdődtek a tárgyalások. Ismerjük e háború következményeit az erdélyi egyházmegyék számára – nem volt egyszerű létrehozni a megállapodást. A múltból hozott sebek és problémák éltek. A tárgyalások hét évig tartottak, ami szintén mutatja a nehézségeket. Az egyezmény egyik következménye az volt, hogy a Katolikus Egyház szabadon gyakorolhatta a hitét. Az akkori körülményeket figyelembe véve, és tekintve, hogy a Katolikus Egyház már kisebbségben volt, jól jött és hasznos volt a megállapodás – mutatott rá a kutató. – A konkordátum végül nem volt hosszú életű, mert 1948-ban a kommunisták egyik napról a másikra  felbontották az egyezményt, a nemzetközi jog szabályait figyelmen kívül hagyva, amely szerint hat hónappal korábban az adott fél tájékoztatja a másik felet. Azóta nem létezik a két ország között konkordátum.

Tomán Zoltán, aki a temesvári belvárosi plébánián végzi kápláni szolgálatát, a temesvári egyházmegyéről szólva elmondta, hogy nagyon színes környezetről van szó, mert nyolc nemzetiség él a területén, amelyek a székhely városban is jelen vannak. A vasárnapi szentmiséken több nyelven: magyar, román, német, angol és olasz nyelven mondanak homíliát. Magyarul az egyházmegyében többségben levő magyar híveknek, angolul a városban tanuló külföldi egyetemistáknak, olaszul pedig az ott dolgozó olaszoknak. A szórványpasztoráció egyik jellegzetessége, hogy meg kell tanulni: nem szabad tömegben gondolkodni. Örülni kell minden egyes hívőnek, aki eljön a szertartásokra. Az egyik pozitívum az, hogy ennek következtében jól ismerik a híveket, és közel állnak hozzájuk. Negatívumként esetleg az említhető meg, hogy nagyszámú tömegrendezvényeket nehéz megszervezni. Ha azonban sikerül, akkor azok mindig három-négynyelvű programok. Az a szépsége az egyházmegyének, hogy multikulturális és többnyelvű – emelte ki Zoltán atya.

Rendkívüli történelmi eseménynek nevezte Ferenc pápa látogatását, az egyházmegyéből egy vonatot indítanak Temesvárról Csíkszeredába, amelyre már minden hely elkelt, a 16 engedélyezett vagon helyett már 18-at is meg tudnának tölteni. Most azon dolgoznak, hogy az összes érdeklődőt el tudják juttatni Csíksomlyóra, illetve Balázsfalvára. Lelki előkészületként az ifjúsági csoportokban filmeket, dokumentumfilmeket vetítenek a pápáról, jelentőségéről beszélnek. Ferenc pápa karizmatikus személy, és Zoltán atya elmondta: nem ismer olyan fiatalt, aki ne szeretné a Szentatyát. Jó látni, hogy ragaszkodnak hozzá. Imával is készülnek a látogatására. Több nyelven egyetemes könyörgéseket fogalmaztak meg, amelyeket a szentmiséken felolvasnak. A különböző imacsoportok is imádkoznak a pápalátogatásért, élő, aktív előkészületről van tehát szó – nyomatékosította a temesvári káplán.

A pápa gyakran hív arra, hogy a mai világban úgy éljük a kereszténységünket, hogy az jel legyen; hangsúlyozza a tanúságtétel fontosságát, ami sokszor nehézséget jelent a mai társadalomban. A komoly és őszinte tanúságtétel azonban mindig vonzó. Zoltán atya reménykedik, hogy Ferenc pápa látogatása ilyen jellegű gyümölcsöket is terem majd. Ehhez kérte a Csíksomlyói Szűz Mária segítségét.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Wikipedia.org

Magyar Kurír