Udvarhelyi Nándor – Mudrák Attila: Freskós Gelence

2016. január 9. szombat 15:02

Gelence nevének hallatán a fantáziánk rögtön valahol a messzeségben, Erdélyország, Székelyföld vidékén kutat. S valóban, a Kézdivásárhely közelében lévő festői szépségű falu Árpád-kori Szent Imre-temploma a vártnál még messzebbre vezet vissza minket: történelmünkben, hitünkben, magyarságunkban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Igazi kultúrtörténeti csemegét vehet kezébe az olvasó e művészi album nyomán. Ahogy az ajánló sorokban olvashatjuk: „közös sorsunk, ősi hajszálgyökereink hittel való megtartása… ezer esztendők rétegződő lenyomataival, kitörölhetetlenül…” Székelyföld és a Kelet-Kárpátok talán legkeletibb szögletébe kalauzol e könyv, a felső-háromszéki vidék római katolikus templomába, a freskós templomba, ahol Szent László királyunk legendájának egyik legmegragadóbb, legteljesebb ábrázolásával találkozunk (a 13–14. századból). A faliképek a 19. század végén kerültek elő, az istenháza a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke között van számon tartva. A restaurálást magyar, román, amerikai támogatással végezték el 2002-re. A műemléktemplomot festett fakazettás mennyezet borítja, karzata, oltárai egy valódi ékszerdobozzá varázsolják.

A tudományos pontossággal és nagy művészi igénnyel megszerkesztett könyv (album) bemutatja Gelence földrajzi elhelyezkedését, korai történetét és annak későbbi alakulását, jeles szülötteit, lakóit. Egy kis séta keretében végigvezet a falun, míg eljutunk a románkori templomig. A legérdekesebbek a László király legendáit ábrázoló faliképek, a Passió-ciklus, valamint a templom többi freskója. Gyönyörűek az oltárok, az orgona. A mennyezeti festett képek cirádás növényi díszítéssel egy kezdetleges Biblia pauperumot alkotnak. A barokk főoltár mellett balra pasztofórium (falba épített kőtabernákulum) is őrzi a régi románkori állapotot. A zsinati oltár és ambó nem teszi tönkre, hanem napjainkig vezet a liturgikus tér kialakításának történetében. A jobb oldali mellékoltár őrzi Szűz Mária keleti ikonra emlékeztető kegyképét (a kolozsvári könnyező kegykép másolatát). A könyv végén a „kitekintő” képekkel segít a környék nevezetességeit is felkeresni.

A megszövegezés Udvarhelyi Nándor szakszerű munkája, míg a fotók nagy része Mudrák Attila, az esztergomi Keresztény Múzeum fotóművésze alkotása. A könyv végén jegyzékben található a leírásuk a bőséges irodalom és jegyzetanyag, valamint az angol nyelvű resume mellett. Dicséret illeti a Kairosz Kiadót, mert egyszerre hitéleti, tudományos és ismeretterjesztő művet adott a kezünkbe (igazán méltó színes borítóval), amely nemcsak gyönyörködtet, de meg is hív, hogy Gelencét felkeressük, és saját szemünkkel lássuk azt, amit a fényképezőgép, a precíz leírás és a magas szintű könyvkiadás mesterien tár elénk.

(Kairosz Kiadó, 2015, 232 oldal)

Fotó: Mudrák Attila

Pákozdi István / Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
szentmise-az-elhunyt-hajlektalanokert-tudunk-e-isten-simogato-keze-lenni-szegenyek-szamara
Szentmise az elhunyt hajléktalanokért: Tudunk-e Isten simogató keze lenni a szegények számára?

Február 26-án, vasárnap a Szent Egyed közösség szervezésében, több mint kétszáz fedél nélkül élő ember előtt Székely János esztergom-budapesti segédpüspök mutatott be szentmisét Budapesten, a Horváth Mihály téri Szent József-templomban azokért a hajléktalanokért, akik az utcán éltek és haltak meg.

2017. február 27. hétfő
egesz-hollywood-benezhet-gellertbe-oscar-dijas-siker-szentangelas-kopenyekben
Egész Hollywood benézhet a Gellértbe – Oscar-díjas siker szentangélás köpenyekben

Oscar-díjat nyert Deák Kristóf „Mindenki” című rövidfilmje Los Angelesben helyi idő szerint február 26-án este (magyar idő szerint január 27-én hajnalban). Ahogy már korábban is megírtuk, két fővárosi katolikus iskola is a ’90-es évek Budapestjén játszódó alkotás helyszínéül szolgált.

2017. február 27. hétfő