Udvarhelyi Nándor – Mudrák Attila: Freskós Gelence

2016. január 9. szombat 15:02

Gelence nevének hallatán a fantáziánk rögtön valahol a messzeségben, Erdélyország, Székelyföld vidékén kutat. S valóban, a Kézdivásárhely közelében lévő festői szépségű falu Árpád-kori Szent Imre-temploma a vártnál még messzebbre vezet vissza minket: történelmünkben, hitünkben, magyarságunkban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Igazi kultúrtörténeti csemegét vehet kezébe az olvasó e művészi album nyomán. Ahogy az ajánló sorokban olvashatjuk: „közös sorsunk, ősi hajszálgyökereink hittel való megtartása… ezer esztendők rétegződő lenyomataival, kitörölhetetlenül…” Székelyföld és a Kelet-Kárpátok talán legkeletibb szögletébe kalauzol e könyv, a felső-háromszéki vidék római katolikus templomába, a freskós templomba, ahol Szent László királyunk legendájának egyik legmegragadóbb, legteljesebb ábrázolásával találkozunk (a 13–14. századból). A faliképek a 19. század végén kerültek elő, az istenháza a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke között van számon tartva. A restaurálást magyar, román, amerikai támogatással végezték el 2002-re. A műemléktemplomot festett fakazettás mennyezet borítja, karzata, oltárai egy valódi ékszerdobozzá varázsolják.

A tudományos pontossággal és nagy művészi igénnyel megszerkesztett könyv (album) bemutatja Gelence földrajzi elhelyezkedését, korai történetét és annak későbbi alakulását, jeles szülötteit, lakóit. Egy kis séta keretében végigvezet a falun, míg eljutunk a románkori templomig. A legérdekesebbek a László király legendáit ábrázoló faliképek, a Passió-ciklus, valamint a templom többi freskója. Gyönyörűek az oltárok, az orgona. A mennyezeti festett képek cirádás növényi díszítéssel egy kezdetleges Biblia pauperumot alkotnak. A barokk főoltár mellett balra pasztofórium (falba épített kőtabernákulum) is őrzi a régi románkori állapotot. A zsinati oltár és ambó nem teszi tönkre, hanem napjainkig vezet a liturgikus tér kialakításának történetében. A jobb oldali mellékoltár őrzi Szűz Mária keleti ikonra emlékeztető kegyképét (a kolozsvári könnyező kegykép másolatát). A könyv végén a „kitekintő” képekkel segít a környék nevezetességeit is felkeresni.

A megszövegezés Udvarhelyi Nándor szakszerű munkája, míg a fotók nagy része Mudrák Attila, az esztergomi Keresztény Múzeum fotóművésze alkotása. A könyv végén jegyzékben található a leírásuk a bőséges irodalom és jegyzetanyag, valamint az angol nyelvű resume mellett. Dicséret illeti a Kairosz Kiadót, mert egyszerre hitéleti, tudományos és ismeretterjesztő művet adott a kezünkbe (igazán méltó színes borítóval), amely nemcsak gyönyörködtet, de meg is hív, hogy Gelencét felkeressük, és saját szemünkkel lássuk azt, amit a fényképezőgép, a precíz leírás és a magas szintű könyvkiadás mesterien tár elénk.

(Kairosz Kiadó, 2015, 232 oldal)

Fotó: Mudrák Attila

Pákozdi István / Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
kereszteny-zsido-imaora-zsidok-keresztenyek-arra-hivatottak-hogy-aldas-legyenek-vilagnak
Keresztény–zsidó imaóra: „Zsidók és keresztények arra hivatottak, hogy áldás legyenek a világnak”

Az ökumenikus imahét nyolcadik napján, január 22-én, vasárnap keresztény–zsidó imaórát tartottak Budapesten az Avilai Nagy Szent Teréz-templomban. Erdő Péter bíboros és Darvas István rabbi tartott igehirdetést, a keresztény felekezetek képviselői imádságokat mondtak.

2017. január 22. vasárnap
ferenc-papa-mi-is-ereztessuk-meg-masokkal-jezus-gyenged-szeretetet
Ferenc pápa: Mi is éreztessük meg másokkal Jézus gyengéd szeretetét!

Január 22-én a déli Mária-imához fűzött beszédében a szentatya arra buzdított minket, Krisztusban hívőket, hogy legyünk önzetlenek, és az első tanítványok példája ébressze fel bennük a vágyat, hogy elvigyük az embereknek Jézus örömhírét.

2017. január 22. vasárnap