Új módon tanítják gazdasági ismeretekre a nagyváradi Szent László-líceum diákjait

Bár elsősorban az úgynevezett gyakorlócégeket, vagyis a valóságban létezőkhöz hasonló tevékenységet kifejtő virtuális vállalkozásokat működtető gazdasági szakos diákok örülhetnek a taniroda létrejöttének, természetesen a Szent László-líceum valamennyi diákjának érdemes betérnie ide, hiszen a korszerű oktatást szolgálja a több részre (marketing-, humánerőforrás- és kereskedelmi osztály, könyvelőség, vezérigazgatói iroda és tárgyalóasztal) osztott helyiség.

Kele Tünde tanárnő a Bihari Naplónak elmondta: a taniroda tulajdonképpen egy olyan oktatási módszer része, melyet Európa számos országában, illetve a tengerentúlon is alkalmaznak a gazdasági osztályokban tanuló diákok gyakorlati készségeinek bővítése, fejlesztése érdekében, hiszen megismertetni velük egy vállalat vagy intézmény alapításával és üzemeltetésével kapcsolatos gyakorlati teendőket csak megfelelő technikai felszereltség birtokában lehet. Ezért volt régi vágyuk, hogy a gyerekek számára kialakítsanak egy olyan teret, ahol mindazt, amit az elméleti órákon elsajátítottak, a gyakorlatba is ültethetik, alkalmazhatják, kipróbálhatják. A püspökség és Böcskei László megyéspüspök folyamatos és hathatós támogatása mellett sikerült olyan támogatókat találniuk, akik által a szaklabor álma valósággá válhatott. Egy magyar bank több éve támogatja az iskolájukat, tavaly pedig tíz számítógépből és nyomatóból álló adománnyal örvendeztette meg őket. Ezt az értékes felajánlást kiegészítették a különböző pályázatoknak (Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Balassi Intézet) köszönhetően beszerzett okostáblával és kivetítővel, valamint a tanulókkal közösen végzett munkával. Kele Tünde hangsúlyozta: a laborban nem csupán a gazdasági, közélelmezési szakon tanuló mintegy 160 diák számára válhatnak az órák vonzóbbakká, interaktívabbakká, de az érintettek elmélyíthetik gyakorlati tudásukat is, illetve a záróvizsgájukhoz szükséges szakdolgozat elkészítéséhez is megfelelő körülményeket biztosíthatnak részükre.

És miért pont dr. Adorján Emilre esett a választás mint névadóra? Az iskola ezzel tiszteleg a város kiemelkedő egykori vállalkozója előtt, aki íróként, üzletemberként és banki szakemberként olyan szellemiséget képvisel, amely követendő példa kell hogy legyen, az általa építtetett ingatlanok (Sas-palota, Adorján-házak) pedig napjainkban is Nagyvárad ékkövei. Nem mellesleg a középiskolát az egykori premontrei főgimnáziumban végezte, a Szent László-líceum pedig évek óta kitűnő kapcsolatot ápol a Premontrei Öregdiákok Egyesületével. Adorján Emil a jogakadémián szerzett diplomát 1893-ban, és két gyorsírással kapcsolatos szakkönyvet is publikált, valamint több váradi lapnak is rendszeresen írt Leander álnéven.

Tanulmányai és élettapasztalatai gyarapítása céljából Párizsba és Berlinbe ment, több európai nagyvárosban tartott előadásokat, ami jelentős anyagi bevételt biztosított számára, mégis hazajött Váradra, ahol ügyvédi irodát nyitott. Az a típusú gondolkodásmód pedig, miszerint valaki amit lehet, megtanul külföldön, de szülővárosába tér vissza karriert építeni, követendő példa kell hogy legyen a mai diákok számára. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy noha vagyonát megfeszített munkával teremtette meg, nem saját célra használta, hanem úgy szociális jellegű segélyakciókban, mint a kulturális rendezvények finanszírozásában példamutatóan részt vett. Egy küzdelmes és csodálatosan ívelő karriernek lehettek tehát tanúi a kortársai, amelynek a holokauszt vetett véget.

A termet Szabó Ervin spirituális áldotta meg.

Forrás: Erdon.ro

Fotó: Ovidan.ro

Magyar Kurír