Új székesegyházat kap Bahreinben az egyre gyarapodó keresztény közösség

2018. április 19. csütörtök 19:11

Új székesegyház épül a Perzsa-öbölben található Bahreinben, hogy eleget tegyenek a régióban egyre nagyobb számban élő keresztény népesség igényeinek. Mintegy 80 ezer katolikus él az iszlám dominanciájú olajországban, többségükben a Fülöp-szigetekről és Indiából vándoroltak be.

Hamarosan jól látható jele lesz a Bahreini Királyságban annak, hogy egyre több kereszténynek ad otthont a közel-keleti régió.

Az Awaliban most épülő székesegyház a harmadik katolikus templom Bahreinben (az egyik az anglikánokkal közös használatban áll), ahol mintegy nyolcvanezer katolikus él; a hatalmas templom kétezer hívőt tud majd befogadni.

Az áprilisban induló munkálatok négy évig fognak tartani – tájékoztatott Camillo Ballin észak-arábiai apostoli helynök –, s 2021-től az Arábiai Miasszonyunk védelmébe ajánlott székesegyház tanúskodik majd a keresztények jelenlétéről a muszlim országban, mely napjaink egyik leggyorsabban fejlődő olajországa.

A nagylélegzetű projektről öt évvel ezelőtt született döntés, amikor Hamad ibn Ísza Al Halífa bahreini király a fővárostól húsz kilométerre délre földterületet adományozott a keresztény közösségnek XVI. Benedek pápa kérésére. A szunnita monarchia háromszáz éve uralkodik a Perzsa-öbölben, Katar és Szaúd-Arábia között fekvő szigetországban.

Az iszlám dominanciájú királyságban mintegy nyolcvanezer katolikus él, annak ellenére, hogy az iszlám államvallás, és a saría meghatározó szerepet játszik a törvénykezésben. Elsősorban a migráció következménye, hogy a keresztények száma egyre nő a térségben; az apostoli vikariátushoz tartozó országokban: Katarban, Szaúd-Arábiában, Kuvaitban több millió keresztényről beszélhetünk – osztotta meg Camillo Ballin. – A keresztény lakosság többségében bevándorló, sokan a Fülöp-szigetekről és Indiából érkeztek a munkaerőhiányban szenvedő országba, amely az olajkitermelésnek köszönheti egyre gyarapodó gazdagságát.

A most épülő templom az egész régió keresztényeinek lehetőséget biztosít majd, hogy összegyűlhessenek a vikariátus új székhelyén, mely a Katolikus Egyház székhelye lesz a térségben, ugyanakkor más egyházakhoz tartozó keresztények előtt is nyitva áll majd. Az adminisztratív szemponton túl azonban az Arábiai Miasszonyunk-székesegyház teret szeretne adni különböző képzéseknek, lelkigyakorlatoknak, hitoktatásnak is. Az új templom nem csupán egyfajta hivatalos elismerése az országban élő keresztényeknek, hanem valódi spirituális igényekre adott válasz.

Az észak-arábiai (korábban kuvaiti) apostoli vikariátust 2011-ben hozták létre a Népek Evangelizációjának Kongregációja döntése alapján; prelátusa Camillo Ballin komboniánus püspök. Többségében kapucinusok szolgálnak a régióban, valamint kármeliták, szaléziak és néhány más rend. A bevándorlás miatt gyorsan növekszik a katolikus népesség: csak Szaúd-Arábiában mintegy egymillió, Kuvaitban 350 ezer, Bahreinben 80 ezer, Katarban 350 ezerre tehető a hívek száma. Nyolcvan százalékuk a latin rítushoz, a többiek a keleti rítushoz tartoznak; a miselátogatás igen magas, ezért is jelent problémát a rendelkezésre álló templom mérete. A vallásgyakorlás a plébánia területén belül megengedett, nyilvános helyeken tilos; a papok száma limitálva van; a térítő tevékenység büntetendő cselekmény.

Mindezzel együtt élő keresztény közösség jött létre a térségben, amely hidat alkot számtalan kultúra között. Az Egyház számára nyilvánvalóvá vált, hogy a terület sokszínűsége speciális pasztorális hozzáállást kíván, ezt szabályozta II. János Pál 2003-as pápai leirata (rescriptum ex audientia), melyet aztán XVI. Benedek is megerősített. Ennek értelmében a katolikus főpásztor és papok szolgálják a többi keresztény felekezet híveit is; a püspök gondoskodik róla, hogy a más egyházhoz vagy rítushoz tartozó hívek is szabadon gyakorolhassák vallásukat.

A négy esztendő múlva elkészülő székesegyház egyben jelzi a Bahreini Királyság nyitottságát is – hangsúlyozta az apostoli helynök. Hasonlóan fogalmazott Bernardito Auza szentszéki ENSZ-megfigyelő is Bahreinnel kapcsolatban 2016-ban; a pápa képviselője kiemelte, milyen különlegesnek számít a régióban az a nyitottság, amivel a vallási pluralizmushoz viszonyul a monarchia.

Forrás: Bahraincathedral.org; Aleteia.org

Fotó: Bahraincathedral.org

Magyar Kurír
(vn)

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
Vezető híreink - olvasta már?
szuz-maria-az-egyhaz-anyja-kotelezo-emleknapja
Szűz Mária, az Egyház Anyja kötelező emléknapja

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció dekrétumával elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának kötelező emléknapját, melyet a liturgiában a pünkösdvasárnap utáni hétfőn ünnepelünk az idei évtől.

2018. május 20. vasárnap
erdo-peterrel-unnepeltek-punkosdot-az-esztergomi-bazilikaban
Erdő Péter: Ha Jézus Krisztus felé tartunk, biztosan jó úton járunk

Május 20-án, pünkösdvasárnap Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatott be ünnepi szentmisét az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban, és kiszolgáltatta a bérmálás szentségét 60 fiatalnak.

2018. május 20. vasárnap