Újabb középkori leletek az esztergomi Várhegyen

2014. augusztus 16. szombat 09:12

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének munkatársai és hallgatói magas művészi színvonalú, 14. századi freskótöredékek nagy tömegét találták az esztergomi Szent Vid-kápolna feltárásakor – tájékoztatta az ásatásvezető régész az MTI-t.

Major Balázs elmondta, a falképek töredékein a királyi kápolnáéval megegyező és hasonló, geometrikus és figurális díszítés látható. A régészekkel dolgozó restaurátorok szerint ilyen leletek az utóbbi hetven-nyolcvan évben nem kerültek elő az ország területén. A terület teljes feltárást később végzik olyan aprólékos munkával, amely lehetővé teszi a falképek egy részének összeállítását.

Az archeológus hozzátette, a Szent Vid-kápolna a kevés olyan, ásatás során előkerült Árpád-kori objektumok egyike, ahol az épület egy része hatméteres magasságban egészen a boltozat záradékig épségben maradt. A templom nyugati része nem fog előkerülni, mert a Várhegy sziklásabb, tagoltabb nyugati lejtője az idők folyamán a falak egy részével együtt leomlott.

A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumával együttműködésben a tanszék hallgatói a több száz éven át szemétgödörnek használt középkori kőbánya rétegeit is feltárják.

Major Balázs elmondta, a terület valóságos kincsesbánya a mindennapi élet kutatásában, mivel hosszú ideje nem bolygatott terület, amely egymásra rétegződve őrzi élelmiszerek maradványait, törött edényeket és azt az építési törmeléket, amelyet az átépítéseknél nem vittek a városon kívülre. Korábban például griffes, oroszlános motívumokkal díszített kályhacsempéket is találtak itt.

A feltárás során rétegenként kanalazzák le az egykori lerakódásokat, amelyeket több méretű szitán rostálnak át, majd a rostált földet vízzel tisztítják, flotálják, hogy egyetlen apró maradvány se maradjon ki a feldolgozásból.

Hasonló aprólékossággal jártak el a környék török kori lakóházainak feltárásakor. Itt szintén számos réteget érintetlenül találtak, az épületek támfalai mellől, a legalsó rétegekből római és kelta leletek kerültek elő.

A török kori lakóházak és a Szent Vid-kápolna feltárásának idei szakaszát a terület háromdimenziós lézerszkennelésével fejezik be a kutatási partner Mensor 3D szakembereinek segítségével, az érseki palota szemétgödrének feltárása addig folytatódik, amíg az időjárás lehetővé teszi.

Idén a PPKE partneregyetemeinek hallgatói és kutatói is bekapcsolódnak a feltárásokba, így a magyar hallgatók brit, lengyel, bolgár, libanoni, jordániai, szíriai és iraki kollégákkal és diákokkal dolgoztak együtt. A munkát számos helybéli önkéntes is segítette, olykor hatvan ember dolgozott együtt az ásatásokon – tette hozzá az ásatás vezetője.

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-lelek-altal-tudunk-igazan-so-es-vilagossag-lenni-az-emberek-szamara
Ferenc pápa: A Lélek által tudunk igazán só és világosság lenni az emberek számára

A Szentatya május 23-án a bérmálásról tartotta katekézisét a Szent Péter téren. A keresztény tanúságtételt hangsúlyozta, mely abban áll, hogy folytatjuk Krisztus küldetését, és tetteinkben is megmutatkozik, hogy az ő tanítványai vagyunk.

13:50
-marianak-ez-cime-nem-elmeleti-meggondolasokra-osztonoz-foegyhazmegyei-majalis-mariaremeten
„Máriának ez a címe nem elméleti meggondolásokra ösztönöz” – Főegyházmegyei majális Máriaremetén

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye pünkösdhétfőn, május 21-én tartotta meg a máriaremetei kegytemplom kertjében hagyományos majálisát. Idén először volt ez a nap Szűz Máriának, az Egyház Anyjának emléknapja. Az ünnepen Erdő Péter bíboros, prímás tartott katekézist és mutatott be szentmisét.

2018. május 21. hétfő