Újabb veszély leselkedik a Notre-Dame-ra: az eső

A francia meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint nagyobb és folyamatos esőzés várható csütörtöktől Párizsban.

Az április 15-i tűzvészben leégett tetőszerkezet helyén ezért ipari alpinisták átmenetileg ponyvával borítják be a katedrálist, megelőzendő a boltozat további károsodását. A szóvivő elmondta, hogy a ponyvázás kedden délután megkezdődött, először az oltár, majd a főhajó felett.

A ponyvázás azonban csak átmeneti megoldás, amelyet egy hatalmas „esernyő” vált majd fel az épület és az ott dolgozó munkások megóvására arra az időszakra, amíg teljesen helyreállítják a katedrálist. Ehhez hasonló megoldást alkalmaztak Párizsban a Panthéon felújításakor. A stabilabb ernyő felállítása szakemberek szerint legkorábban három hét múlva kezdődhet meg, mert először a leomlott huszártorony felújítására emelt állványzat maradványait kell lebontani.

Christophe Villemain, a katedrális építésze elrendelte a teljesen épen maradt 13. századi rózsaablak bevonását is egy biztonsági hálóval azért, hogy a tetőzeti munkálatokról lehulló kövek miatt ne sérüljön a remekmű.

Az újjáépítés módozatairól Franciaországban belpolitikai vita alakult ki azután, hogy Emmanuel Macron államfő múlt kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek az elpusztult huszártornya újjáépítésére, és pályázat segítségével döntik el, hogy „az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség”.

Építészek szerint a munkálatok leghosszabb és legösszetettebb időszaka az előkészítés lesz, a székesegyházat ugyanis először meg kell tisztítani a tűz okozta károktól, illetve a tűzoltáshoz használt víztől. A szakemberek ugyanis attól is tartanak, hogy az oltáskor az épületre locsolt víz meggyengítheti az épület szerkezetét, elsősorban azzal, hogy beszivárog a kövek közé, ahol penészesedést okozhat. Fel kell mérni pontosan a károkat, stabilizálni kell a megsérült részeket, fel kell mérni, hogy milyen sorrendben milyen felújításra van szükség, azután ki kell írni a beszerzési pályázatokat, majd a nyertes vállalkozóknak kell előkészíteniük a konkrét felújítási terveket. Csak ezután születhet döntés arról, hogy milyen módon épüljön újjá a huszártorony.

A katasztrófa okait vizsgáló szakértők úgy vélik, hogy baleset történt, és azokat a tényezőket tanulmányozzák, amelyek együttesen hozzájárultak a tűzvészhez. Valószínűsítik, hogy a huszártorony állványzata liftjének kábeleiben keletkezett rövidzárlat okozhatta a tüzet, de a pontos okot egyelőre még nem jelölték meg a nyomozók, akik az állványzat maradványain minden nyomot megvizsgálnak.

A több mint 850 éves gótikus székesegyházban április 15-én, nagyhétfőn a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel.

Forrás és fotó: MTI

Magyar Kurír