Valláshorizontok: zsidók, keresztények, zeitgeist és Bibliahamisítás

Kultúra – 2013. június 14., péntek | 17:08

Mi az a  vallásföldrajz? Tényleg meghamisították-e a Bibliát a reinkarnáció ellenségei? Mi mindenben téved a Zeitgeist című film? Milyen zsidó vallási közösségek vannak ma Magyarországon? S végül: mi az ezoterizmus, az exoterizmus és mi a kapcsolatuk a vallással? Ezekre a kérdésekre ad választ a Valláshorizontok című kis kötet öt tanulmánya.

A magyarországi vallásföldrajzi kutatások a 19. században kezdődtek – írja esszéjében Pete József PhD, a pécsi ciszterci gimnázium tanára, aki, miután elhelyezi a földrajztudomány és más tudományok viszonylatában ezt a tudományágat, szól a vallásföldrajz érdeklődési területeiről, valamint történetéről. Mint írja: a szovjet korszakban a vallást a gazdaságföldrajz keretében vizsgálták, mint gazdasági tényező. A rendszerváltás után a népszámlálások vallással kapcsolatos adatsorai lehetnek érdekesek a vallásföldrajz számára. Hunyadi László pedig 1993-ban önálló kötetet (A világ vallásföldrajza. Vallástörténet és vallásföldrajz), 1998-ban pedig a témát legteljesebben összefoglaló tanulmányt írt (Általános vallásföldrajz, in: Általános társadalomföldrajz, 1998, 2002). Valamint az egyetemeken is megjelentek az ilyen témájú kurzusok.

Papp Sándor, református történelem- és vallástanár Noel Langley Cayce a reinkarnációról című könyvének állításait cáfolja. Langley azt próbálja bebizonyítani, hogy Justinianus császár az V. Konstantinápolyi Zsinat segítségével tudatosan meghamisíttatta a Bibliát, és töröltette belőle a reinkarnációra vonatkozó tanokat. Papp egyrészt kimutatja, hogy egy ilyen vállalkozás kivitelezhetetlen lett volna, Langley pedig számos esetben nem gondol bele következtetéseibe. Egyrészt Justinianusnak olyan jó titkosrendőrséget kellett volna működtetnie mindehhez, ami kiválóbb a maiaknál. Másrészt a zsinat nyilvános vitát jelent, titokban meghamisítani valamit inkább zsinat nélkül lehetne; harmadrészt a hamisítási technikák is elég rosszak voltak akkor; negyedrészt a nép nem úgy működött, hogy amit ráerőszakoltak, azt elhitte. Emellett számos teológiai és történeti probléma marad megoldatlanul Landley munkájában, arról nem is beszélve, hogy milyen hamis képet fest a császári párról, Justinianusról és Theodóráról. A tanulmány egyik fontos szereplője Origenész.

Tóth-Simon Károly szociológus, a Miskolci Keresztény Gyülekezet lelkipásztora Peter Joseph 2007-es, Zeitgeist (Korszellem) című filmjét elemzi ki, aminek alapvető állítása, hogy a kereszténység egy politikai célból létrehozott, római intézmény, ami a napimádó kultuszokat utánozza; másrészt, hogy a 2001-es, WTC elleni merényleg mögött az Egyesült Államok állt; harmadrészt pedig, hogy az amerikai központi bank, a FED vezetői világkormányt szeretnének létrehozni. Láthatóan a film összeesküvés-elméletektől terhelt. A kereszténységre vonatkozó állításokat a Biblia vizsgálatával cáfolja Tóth-Simon.

Csima Ferenc valláskutató, a Vallástudomány honlap szerkesztője a mai magyar zsidó vallási irányzatokat mutatja be. Először röviden kitér a különféle zsidó irányzatok történetére (ortodox, neológ, status quo ante), majd a MAZSIHISZ mellett létező ortodox és progresszív közösségeket tárgyalja, így a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközséget, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközséget és a maszorti irányzatot. Emellett szót ejt pár szinkretista próbálkozásról is.

A kötet zárótanulmányában Pánczél Hegedűs János történész, szerkesztő mutat rá, hogy minden vallásnak van ezoterikus és exoterikus aspektusa, amelyek kiegészítik egymást. „A belső a külsőt feltételezi.” „Az ezoteria – csakis fenti, véleményünk szerint eredeti értelmében – a vallás és a hit elmélyítését szolgál(hat)ná, és nem – mint azt láthatóan sokszor gondolják – okot az abban eredetileg rögzített követelmények önkényes áthágására. A szerző éles szavakkal ítéli el a New Age és okkultizmus valláspótlékait, ellenben szorgalmazza a különféle vallások követői számára egymás hagyományainak megismerését. 

Valláshorizontok. Vallástudományi tanulmányok. Szerkesztette: Csima Ferenc. Favorit könyvkiadó, Budapest, 2013

Magyar Kurír (szg)