Valter Ilona: A cikádori, más néven báta(széki) ciszterci apátság története

Valter Ilona nevéhez fűződik mintegy harminc középkori falusi és mezővárosi plébániatemplom mellett négy elpusztult ciszterci monostor, Bélapátfalva, Pásztó, Szentgotthárd és Cikádor monostorának felkutatása és feltárása.

A most megjelent kötet az első magyar ciszterci monostor, Cikádor, más néven (Báta)Szék monográfiája, amely a történeti források és az 1994–1996 közötti ásatás és a 2000-ben történt teljes régészeti feltárás eredményei alapján készült. Ezek szerint Magyarország első, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságát, a Tolna megye szekszárdi járásában fekvő cikádorit 1142-ben alapította II. Géza király, a Bécs mellett fekvő, a franciaországi monostorból származó heiliegenkreuzi apátság leányegyházaként. A nép megalapítástól kezdve Zeknek (Szék) nevezte, a Cikádor név is ebből származott. Ennek emlékét tartotta fenn a Thuróczy-krónika, amikor az Erzsébet királyné pártján álló Garai nádor és az Ulászló-párti Hunyadi János közötti 1441-es csatáról beszámol. A krónikás szerint a felek Cikádor monostora mellett ütöttek tábort. Ezt a helyet a nép Széknek nevezi. A középkorban a két elnevezés egymás mellett élt. Az viszont megtévesztő volt, hogy az 1420-ban a bencések kezébe került monostort a bencések következetesen székinek írták, ezért a későbbiekben azt gondolták, hogy két különböző helyen lévő monostorról van szó. A széki bencés apátságot még a mohácsi vész előtt egyesítették a bátai bencés apátság javaival. Nemcsak az elnevezés bővült „Batha Szék”-re, hanem feledésbe merült az apátság egykori külön léte és a cikádori monostor helye is.

Cikádor 1478-ig bencés apátság maradt, a ciszterciek minden fáradozása ellenére. 1478 után a monostort többé nem említi oklevél. Az, hogy mikor szűnt meg benne a szerzetesi élet, nem tudható, de az 1526. augusztus 29-i, számunkra tragikusan végződött mohácsi csata után győzelmesen tovább vonuló török sereg nem kímélte az építményt. Olyannyira elpusztult, hogy a századok folyamán még a kolostor helye is feledésbe merült. A 19. században tudósok vitatkoztak azon, hol is lehetett, melyik település területén a cikádori apátság. A török korban Bátaszéken palánkvár állt, amelynek területén állt egy régi templom is (ez a cikádori ciszterci templom lehetett). Bátaszék 1687-ben szabadult föl a török uralom alól. A palánkot lerombolták, vele együtt a templomot is. A 18. század első felében a Bátaszéket egykor birtokló ciszterciek a középkori templom romjaira ráépítették a barokk plébániatemplomot. 1903-ban aztán új, neogótikus templom épült.

Valter Ilona munkatársaival együtt 1994 júniusában kezdte el a régészeti kutatást, Zakar Polikárp nyugalmazott zirci főapát – a ciszterci rend akkori generális apátja – megbízásából, az elpusztult ciszterci monostor pontos helyének meghatározása céljából. Ebben az évben néhány kutatóárokkal tisztázták a monostor templomának helyét, 1995–1996 nyarán szelvényekkel feltárták a templom kétharmadát; 2000-ben – a romkert kialakítását megelőzően – volt mód a templom teljes feltárására.

A tudós szerző kötetéből kiderül: a cikádori monostor temploma tehát a ciszterci építészet első, klasszikus, archaikus periódusához tartozik. Alaprajzával, egyszerű részleteivel, feltételezett dongaboltozataival teljesen megfelelt a szigorú „bernáti” építészeti elveknek. Építészeti megoldásaiban az anyaapátság, Heiliegenkreuz mellett felfedezhetők a ciszterci építészet korai szakaszának nemzetközi megoldásai, amelyet a kezdeti nagy apátságokból – Citeaux-ból, Clairvaux-ból és a közép-európai területeket benépesítő Morimond-ból indultak ki, és eljutottak a távoli Magyarország első ciszterci apátságát építő közösséghez. Cikádort, az első magyar ciszterci apátságot csak közel négy évtized múlva követte újabb alapítás. A második apátságot hosszú szünet után, 1179-ben alapította III. Béla király a Maros partján, Egresen, és az ő nevéhez fűződik 1182-ben a zirci, majd 1184-ben a Pilis-hegy tövében és Szentgotthárdon fekvő apátságok megalapítása. A tudós régész rámutat, hogy az alapítólevelekből kiderül: az alapítások indítóoka az volt, hogy a szerzetesek buzgó imájukkal és istenszolgálatukkal segítsék a királyt, az alapítót, annak családját és népét az üdvözülésben. A földművelés, a kézműipar és a művészetek fejlesztése csak járuléka volt a fő célnak.

Valter Ilona könyve alapján az is egyértelmű, hogy bár nem Cikádor lett a magyarországi ciszterci monostorok bölcsője, mint királyi alapítású monostor gazdasági és kulturális szerepét betöltötte környezetében egészen a megszűnéséhez vezető zavaros időkig.

Valter Ilona: A cikádori, más néven báta(széki) ciszterci apátság története
Szent István Társulat, 2018

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír