Valter Ilona: A cikádori, más néven báta(széki) ciszterci apátság története

Kultúra – 2018. május 10., csütörtök | 10:31

A szerző régész, az idei Szent István Könyvhét Stephanus-díjazottja irodalmi kategóriában. 1964-től folyamatosan végez régészeti-műemléki feltárásokat.

Valter Ilona nevéhez fűződik mintegy harminc középkori falusi és mezővárosi plébániatemplom mellett négy elpusztult ciszterci monostor, Bélapátfalva, Pásztó, Szentgotthárd és Cikádor monostorának felkutatása és feltárása.

A most megjelent kötet az első magyar ciszterci monostor, Cikádor, más néven (Báta)Szék monográfiája, amely a történeti források és az 1994–1996 közötti ásatás és a 2000-ben történt teljes régészeti feltárás eredményei alapján készült. Ezek szerint Magyarország első, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságát, a Tolna megye szekszárdi járásában fekvő cikádorit 1142-ben alapította II. Géza király, a Bécs mellett fekvő, a franciaországi monostorból származó heiliegenkreuzi apátság leányegyházaként. A nép megalapítástól kezdve Zeknek (Szék) nevezte, a Cikádor név is ebből származott. Ennek emlékét tartotta fenn a Thuróczy-krónika, amikor az Erzsébet királyné pártján álló Garai nádor és az Ulászló-párti Hunyadi János közötti 1441-es csatáról beszámol. A krónikás szerint a felek Cikádor monostora mellett ütöttek tábort. Ezt a helyet a nép Széknek nevezi. A középkorban a két elnevezés egymás mellett élt. Az viszont megtévesztő volt, hogy az 1420-ban a bencések kezébe került monostort a bencések következetesen székinek írták, ezért a későbbiekben azt gondolták, hogy két különböző helyen lévő monostorról van szó. A széki bencés apátságot még a mohácsi vész előtt egyesítették a bátai bencés apátság javaival. Nemcsak az elnevezés bővült „Batha Szék”-re, hanem feledésbe merült az apátság egykori külön léte és a cikádori monostor helye is.

Cikádor 1478-ig bencés apátság maradt, a ciszterciek minden fáradozása ellenére. 1478 után a monostort többé nem említi oklevél. Az, hogy mikor szűnt meg benne a szerzetesi élet, nem tudható, de az 1526. augusztus 29-i, számunkra tragikusan végződött mohácsi csata után győzelmesen tovább vonuló török sereg nem kímélte az építményt. Olyannyira elpusztult, hogy a századok folyamán még a kolostor helye is feledésbe merült. A 19. században tudósok vitatkoztak azon, hol is lehetett, melyik település területén a cikádori apátság. A török korban Bátaszéken palánkvár állt, amelynek területén állt egy régi templom is (ez a cikádori ciszterci templom lehetett). Bátaszék 1687-ben szabadult föl a török uralom alól. A palánkot lerombolták, vele együtt a templomot is. A 18. század első felében a Bátaszéket egykor birtokló ciszterciek a középkori templom romjaira ráépítették a barokk plébániatemplomot. 1903-ban aztán új, neogótikus templom épült.

Valter Ilona munkatársaival együtt 1994 júniusában kezdte el a régészeti kutatást, Zakar Polikárp nyugalmazott zirci főapát – a ciszterci rend akkori generális apátja – megbízásából, az elpusztult ciszterci monostor pontos helyének meghatározása céljából. Ebben az évben néhány kutatóárokkal tisztázták a monostor templomának helyét, 1995–1996 nyarán szelvényekkel feltárták a templom kétharmadát; 2000-ben – a romkert kialakítását megelőzően – volt mód a templom teljes feltárására.

A tudós szerző kötetéből kiderül: a cikádori monostor temploma tehát a ciszterci építészet első, klasszikus, archaikus periódusához tartozik. Alaprajzával, egyszerű részleteivel, feltételezett dongaboltozataival teljesen megfelelt a szigorú „bernáti” építészeti elveknek. Építészeti megoldásaiban az anyaapátság, Heiliegenkreuz mellett felfedezhetők a ciszterci építészet korai szakaszának nemzetközi megoldásai, amelyet a kezdeti nagy apátságokból – Citeaux-ból, Clairvaux-ból és a közép-európai területeket benépesítő Morimond-ból indultak ki, és eljutottak a távoli Magyarország első ciszterci apátságát építő közösséghez. Cikádort, az első magyar ciszterci apátságot csak közel négy évtized múlva követte újabb alapítás. A második apátságot hosszú szünet után, 1179-ben alapította III. Béla király a Maros partján, Egresen, és az ő nevéhez fűződik 1182-ben a zirci, majd 1184-ben a Pilis-hegy tövében és Szentgotthárdon fekvő apátságok megalapítása. A tudós régész rámutat, hogy az alapítólevelekből kiderül: az alapítások indítóoka az volt, hogy a szerzetesek buzgó imájukkal és istenszolgálatukkal segítsék a királyt, az alapítót, annak családját és népét az üdvözülésben. A földművelés, a kézműipar és a művészetek fejlesztése csak járuléka volt a fő célnak.

Valter Ilona könyve alapján az is egyértelmű, hogy bár nem Cikádor lett a magyarországi ciszterci monostorok bölcsője, mint királyi alapítású monostor gazdasági és kulturális szerepét betöltötte környezetében egészen a megszűnéséhez vezető zavaros időkig.

Valter Ilona: A cikádori, más néven báta(széki) ciszterci apátság története
Szent István Társulat, 2018

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria