Vízkereszt a Görög Katolikus Egyházban

Nézőpont – 2007. január 5., péntek | 14:44

Vízkereszt ünnepe a Bizánci Egyházban (Görög Katolikus Egyház és Ortodox Egyház) a legnagyobb ünnepek közé tartozik – szívhez szóló szertartásait a hívek nagy tisztelete övezi.

Az Epifánia (jelentése jelenés, Úrjelenés, elterjedtebb használatban Vízkereszt) a fények ünnepe, vagy más néven Theofánia (Istenjelenés). Ez az az ünnep, amikor Jézus Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedését ünnepeli egyházunk.

A Bizánci Egyházban ekkor kerül sor a nagy vízszentelésre (kis vízszentelést a pap az év folyamán szükség szerint többször is végezhet). A nagy vízszentelés ősi végzéséről már Aranyszájú Szent János (+407) is beszámolt egyik művében.

A Görög Katolikus Egyházban a mai liturgikus gyakorlat szerint január 5-én este (az alkonyati istentisztelet és Szent Bazil liturgiája után), vagy gyakrabban január 6-án (a szent liturgia után) kerül sor általában a templomhajóban, egyes helyeken azonban (ahol megtehetik) a közeli folyóhoz, vagy forráshoz vonulnak ki a pap vezetésével a hívek, és ott végzik a vízszentelést. Ez utóbbi hagyomány még hatékonyabban jelképezi nemcsak a vizek, hanem az egész természet megszentelését is, amit Jézus Krisztus egyszer s mindenkorra végbevitt a Jordán folyóba való alámerülésével.

A megszentelt vizet a keleti egyházakban az egyes személyek és tárgyak megáldása, illetve megszentelése alkalmával használja a pap vagy a püspök.

Kocsis Éva/Magyar Kurír

Kép: www.ikonkep.fw.hu