Von Boeselager a máltai lovagrend tevékenységéről: Nem képviselünk semmilyen hatalmi érdeket

2018. július 9. hétfő 17:59

2018 májusában új uralkodó nagymestert választott a Szuverén Máltai Lovagrend, ezzel lezárulni látszik a másfél éve kirobbant vezetői válság, és az átmeneti időszak után újra legfontosabb feladataira koncentrálhat a szervezet.

A keresztény világ egyik legrégebbi, csaknem ezer éve működő egyházi rendje ma százhúsz országban tevékenykedik, szükséget szenvedő emberek millióinak nyújt segítő kezet, származásra, nemre, vallási hovatartozásra tekintet nélkül. Nemrég belső reformok indultak, ezek részeként a szervezet megerősíti a Katolikus Egyházhoz tartozását. Az új korszak kihívásairól Albrecht Freiherr von Boeselagerrel, a Szuverén Máltai Lovagrend nagykancellárjával beszélgetett Romhányi Tamás.

– Mekkora szervezet ma a Szuverén Máltai Lovagrend?

– Jelenleg körülbelül 13.500 tagunk, és több mint 120.000 munkatársunk van. Ez utóbbi szám úgy értendő, hogy 80.000 önkéntesünk végez napi rendszeres munkát, és van 42.000 rész- vagy teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozónk.

– Mikor lett világméretű a rend?

– Mit értünk világméret alatt? A középkorban Európa és Afrika alkotta az ismert világ kereteit, a szervezetünk ilyen értelemben akkor is világméretű volt. Gerard testvérnek, a rend első nagymesterének nagyon karizmatikus személyiségnek kellett lennie, ha el tudta érni, hogy a kisebb-nagyobb seregek élén Jeruzsálembe érkező keresztes lovagok letegyék a fegyvert, és a kórházban kezdjenek szolgálni. Olyan hatása lehetett abban az időben, mint Teréz anyának a huszadik században. Negyven évvel az első keresztes háború és a jeruzsálemi kórház megalapítása után Európában már létezett a rend, majd fokozatosan jelent meg újabb és újabb országokban. Az 1920-as években megalapították az Egyesült Államokban működő szervezeteit, a ’70-es években megérkezett Latin-Amerikába, napjainkban pedig Ázsiában fejlődik.

– Jól gondoljuk, hogy önök alkalmazzák a világon a legtöbb orvost?

– Tény, hogy a legtöbb dolgozónk orvos, vagy egészségügyi szakápoló. Több tízezer egészségügyi szakemberről beszélhetünk.

– Mi az oka az orvosok ilyen magas számának?

– A Máltai Rend történelme a 11. században, az első jeruzsálemi kórházzal kezdődött. Küldetésünk a hit védelme és a szegények szolgálata. Alapításunk óta az jellemez minket, hogy ahol szükséges, ott létrehozunk egy kórházat, vagy odaviszünk egy mobil klinikát, esetleg szervezünk valamilyen egészségügyi ellátást, amit azután kiegészíthetünk szociális tevékenységekkel is.

HIV-fertőzötteket vizsgáló máltai klinika Kamerunban

– A Haiti szigetén 2010 januárjában pusztító földrengés egész városrészeket semmisített meg, az áldozatok száma meghaladta a 170 ezret. Óriási összefogással nemzetközi segítség szerveződött, ám amikor a katasztrófa lekerült a címlapokról, a külföldi segítők eltűntek a szigetről. Nyolc év után még emberek tízezrei élnek táborokban, de a nemzetközi alakulatok közül ma már szinte csak a máltaiak maradtak velük. Miért vannak még ott?

– Mert még mindig szükség van a segítségünkre. Haiti a régió legszegényebb országa.

– Ki dönti el, hogy meddig maradnak?

– Általában elmondható, hogy nem az elsőként érkezünk a helyszínre, viszont hosszú távra tervezünk. A Máltai Rend szervezete horizontális. Nem a központ határozza meg, hogy hol mit kell csinálni. Valószínű nem is lehetne a római irodából irányítani a világ távoli részén zajló programokat. A központ inkább útmutatást ad, a döntéseket pedig helyben kell meghozni. Ez teret ad egyéni kezdeményezéseknek, a megszokottól eltérő megoldásoknak is.

– Létezik a segítségnyújtásnak általános irányelve önöknél?

– A legfontosabb szempont az ember méltósága. Az összes többi ebből következik.

– És ez minden helyzetben elégséges útmutató?

– Azt értjük ez alatt, hogy nem felülről nézünk a segítségre szoruló emberekre, hanem megpróbáljuk az ő szemszögükből nézve megérteni a helyzetüket. Nem nagyvonalú adományosztóként szeretnénk támogatni őket, hanem arra a problémára keresünk megoldást, ami a legjobban fáj nekik. Ez elegendő a kiinduláshoz. Ezt a szemléletet viszik magukkal mindenhová a máltai segítők. A különböző szakterületeknek azután megvannak a konkrét szabályzatai, például arra, hogyan működik egy máltai kórház.

– A szervezet éves jelentésében az olvasható, körülbelül 1.500 egészségügyi központjuk, ezen belül húsz kórházuk van. Palesztin területen önöké az egyetlen szülészeti kórház, ahol 1990 óta csaknem 80.000 kisbaba látta meg a napvilágot. Van annak valami üzenete, hogy éppen Betlehemben működik a leghíresebb máltai kórház?

– Három üzenetet is tulajdonítunk ennek. Az első, hogy a Szentföldön nyitott máltai kórház szorosan kötődik a rend eredetéhez, ismét aktívak vagyunk a régióban, ahol csaknem ezer éve megalakultunk. A második, hogy támogatást és menedéket nyújtunk az édesanyáknak abban a városban, ahol Máriát nem fogadták be, és egy istállóban hozta világra gyermekét. A harmadik pedig, hogy a várandós asszonyok palesztin területen ezt az egy kórházat érhetik el. Nálunk pedig biztonságos körülmények várják őket, bármilyen zavaros körülmények közül jönnek is, a máltai épületben legalább néhány napra békét és nyugalmat találnak.

Egy a nyolcvanezer csecsemőből

– Melyik a legfontosabb humanitárius programjuk?

– Nem mondhatjuk egyik tevékenységünkről sem, hogy fontosabb lenne a másiknál. Napi munkánk 90-95 százalékát rutinfeladatok teszik ki a kórházakban, az idősotthonokban, az ételosztó helyeken, a fogyatékkal élő embereket segítő intézményekben. Ez a munka nem látványos, a közvéleményt sem érdekli különösebben, de ettől még nagyon fontos. A fennmaradó 5-10 százalékot adják a konfliktusok, természeti katasztrófák helyszínén végzett humanitárius műveletek, és persze a menekültek segítése különböző kontinenseken.

– Miben különbözik a Szuverén Máltai Lovagrend által nyújtott segítség a többi nemzetközi szervezet, vagy a különböző kormányok segítő programjaitól?

– A katolikus, keresztény szervezetek a Biblia tanításait követik, tevékenységük a szeretetre épül. Ezen felül a Szuverén Máltai Lovagrend semleges szereplőként jelenik meg a helyszínen. Mindenki számára egyértelmű, hogy nem képviselünk semmilyen hatalmi érdeket, tényleg azért megyünk oda, mert segíteni akarunk. Keresztény meggyőződésünk az egyetlen motivációnk. Ez főleg a Közel-Keleten nagyon nyomós érv, sokkal elfogadottabbak vagyunk, mint a világi segítő szervezetek. Sokszor olyan helyszínekre is eljutunk, ahová mások nem.

– Mondana erre példát?

– Kelet-Kongó harcok dúlta területeire például csak a máltai szervezet mehetett be, mert az ottani humanitárius programunk személyzete a konfliktusban érintett több mint harminc féllel egyformán kapcsolatban állt. Én személyesen kétszer jártam ott. A kormányzó hatalmas pompával fogadott a repülőtéren, azután kiderült, az ünnepléssel azt akarta elérni, hogy csatlakozhasson hozzám, mert ő már nem utazhatott volna biztonságosan az ország belső területein. Mianmar egy másik olyan helyszín, ahol az összetűzések alatt kizárólag a Máltai Lovagrend szervezetei voltak jelen, az elűzött ellenzéket fogadó menekült táborokban létesítettünk egészségügyi ellátást. Napjainkban ilyen példa Libanon, ahol kilenc klinikánk működik siíta és szunnita ellenőrzés alatt álló területeken. Az ország déli részén van egy olyan egészségügyi központunk, ahol muzulmán hölgyek dolgoznak ápolónőként, és munka közben is az előírt, hagyományos öltözéket viselik. Igaz, van rajtuk máltai kereszt is.

Máltai nővér egy libanoni táborban

– A Máltai Lovagrend munkatársai évek óta mentik a Földközi-tengeren csónakokban érkező embereket. Mi az álláspontja a migrációról?

– A menekültek megsegítése már száz éve központi kérdés nálunk. Emlékezetes nemzetközi fellépésünk volt 1956-ban, amikor az Ausztriába érkező magyaroknak kellett segítséget nyújtani. A menekült táborokban végzett munka hatására indult fejlődésnek az osztrák, majd a francia és a német máltai segélyszervezet is. Hasonló nagy akció zajlott a 90-es években az afrikai nagy tavak térségében, egy harmadik pedig a jugoszláv háború alatt. Az életveszély elől menekülőket egyik esetben sem lehetett elkülöníteni a gazdasági menekültektől. Más kérdés, hogy az akkori menekültek a befogadó országokban nem voltak annyira furcsák és idegenek, mint Európában a Közel-Keletről, vagy Afrikából érkezők.

– Változott a Máltai Rend álláspontja a menekült és migráns emberekről az utóbbi három évben?

– Nem.

– Mi az álláspontjuk?

– A rend missziója segítséget nyújtani a szükséget szenvedőknek, fajra, nemre, vallási meggyőződésre tekintet nélkül. Nem számít az sem, hogy miért kerültek bajba. Ez az első. A második, hogy szembe kell néznünk a valósággal. A gazdasági helyzet, a klímaváltozás és a globális felmelegedés, a világ egyes részein növekvő népesedés és a kontrollálatlan városi fejlődés hatásainak köszönhetően tömegek indulnak útnak. Ezt senki nem tudja megállítani, és a vándorlás évtizedeken át tart majd.

– Miért számol évtizedekben?

– Azokban a térségekben, ahonnan az emberek elindulnak, egyre több kormány dől be, és egyre több a fegyveres konfliktus. Nem látszik sem olyan hatalom, sem olyan fejlődés, ami ezt a folyamatot megállíthatná. Afrika népessége 1,25 milliárd, ez az előrejelzések szerint 2050-re 2,5 milliárdra nő, tehát 30 év alatt megduplázódik. Az észak-afrikai országokban és a Közel-Keleten minden évben 5 millió új fiatal lép be a munkaerőpiacra. Afrika egészét tekintve évente húszmillió munkahelyet kellene létrehozni csupán a jelenlegi szint megőrzéséhez. Ehhez adódnak a klímaváltozás hatásai. Egyiptom már ma is több ivóvizet használ fel, mint amennyi rendelkezésre állna. Nagyon sok intézkedést kell meghozni Afrikában ahhoz, a legalább a jelenlegi helyzetet megőrizhessük. Szembe kell néznünk azzal, amire Ferenc pápa csaknem minden nap emlékeztet, hogy ezt a helyzetet nem lehet megoldani, amíg a gazdag és a szegény országok között nem lesz igazságosság. Ezt a Szuverén Máltai Lovagrend nem tudja megoldani, ez a politikusok feladata. A mi szerepünk, hogy a tudatosságot erősítsük, hangot adjunk azoknak, akiknek a hangja nem hallatszik el a döntéshozókig, nagykövetei legyünk azoknak, akik nem tudják kifejezni magukat.

– A Máltai Lovagrend 2013-ban ünnepelte a kilencszázadik évfordulóját annak, hogy II. Pascal pápa 1113-ban pápai bullában nyilvánította ki szuverenitását. Milyen most a viszonyuk a Katolikus Egyházzal?

– A Rend része a Katolikus Egyháznak.

– Miben áll a 2017-ben kezdődött reformfolyamat lényege?

– A Szuverén Máltai Lovagrend tagsága három osztályba sorolható. Az elsők az úgynevezett hivatásos lovagok, akik a szerzetesekhez hasonlóan szegénységet, tisztaságot és engedelmességet fogadnak. A második osztályba tartozók elkötelezik magukat a Katolikus Egyház és a Máltai Rend útmutatása szerinti életre. A harmadik osztály tagjai a rendért dolgoznak és az egyházi tanításokat tiszteletben tartva élik mindennapjaikat. Ferenc pápa a rend első osztályának megerősítését kérte tőlünk, és feladatunk a spiritualitás megerősítése is.

– A Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezete a jövőre harmincéves Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Az elmúlt évtizedekben ön gyakran járt nálunk, figyelemmel kísérhette a szervezet növekedését.

– Fejlődésünk legragyogóbb példájának lehettem tanúja Magyarországon. Ha a harminc évvel ezelőtti állapotot nézzük, a máltai szervezet tevékenysége csekély volt, 1989 augusztusában azonban gyújtóbombaként robbant a keletnémet menekültek befogadása. Történelmi események sorozatát indította el ez a tett, és ezek hatására erősödni kezdett maga a Szeretetszolgálat is. Ma már a legjelentősebb máltai szervezetek között tartom számon a magyarországi Szeretetszolgálatot. Nem csupán egy segítő szervezet, hanem a szociális ellátórendszer egészében is nagy jelentőséggel bír a tevékenysége, ezt mutatja, hogy az ország mindenkori kormánya is elismeri és támogatja.

– A Szuverén Máltai Lovagrend olyan mintha egy terület nélküli ország lenne, kormánya van, diplomáciai kapcsolatokat létesít más államokkal, nagykövetségeket tart fenn, saját útlevelet állít ki, és még sorolhatnánk. A kormány tagjaként ön korábban nagyispotályos volt, most pedig nagykancellár. Mai fogalmakkal az előző tisztségét humanitárius segítségért felelős miniszternek, a mostanit külügy- és belügyminiszternek nevezhetnénk. Miért ragaszkodnak ezekhez a régi titulusokhoz a huszonegyedik században?

– A hagyományok tisztelete miatt. Ez a rend 970 éve létezik. Az emberek évszázadok óta bíznak bennünk. A hagyományainknak láthatónak kell maradniuk, még akkor is, ha ez a mai korban idejétmúltnak tűnik.

– Idén májusban új uralkodó nagymestert választott a rend, csaknem ezer év alatt ő a nyolcvanadik vezető a sorban. Ez tényleg kézzelfogható közelségbe hozza a történelmet és a hagyományokat. Ugyanakkor az előbb egy okostelefont vett elő a zsebéből, és éppen láttuk, hogy egy közösségi platformon írt valakinek. Ez viszont azt üzeni, hogy az ezeréves rend képes modern válaszokat adni a mai korban. De meddig engednek teret a modernizálódásnak?

– Modernek is vagyunk, és a hagyományokat is tiszteljük. Egyvalamit biztosan leszögezhetünk, a rend vezetője a jövőben is nagymester lesz, hiába lenne modern, mégsem fogjuk elnöknek nevezni.

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Kovács Bence

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
Vezető híreink - olvasta már?
nem-legenda-merce-kaszap-istvanra-emlekeztek-parbeszed-hazaban
Nem legenda, mérce – Kaszap Istvánra emlékeztek a Párbeszéd Házában

Kaszap István (1916–1935), a fiatalon elhunyt jezsuita novícius tiszteletére rendeztek emlékestet az Ars Sacra Fesztivál keretében a budapesti Párbeszéd Házában szeptember 17-én. Az esten a Parastúdió előadásával és kerekasztal-beszélgetéssel idézték fel a fiatal hitvalló emlékét.

2018. szeptember 18. kedd
berczi-bernat-ciszterci-apat-benedikalasat-unnepeltek-zircen
Bérczi Bernát ciszterci apát benedikálását ünnepelték Zircen

Szeptember 15-én, a Fájdalmas Szűzanya emléknapján tartották az új ciszterci apát benedikálását Zircen. A szertartást Mauro Giuseppe Lepori generális apát végezte. A zirci ciszterci szerzetesközösség július 13-án választotta meg hat évre Bérczi L. Bernát eddigi kormányzóperjelt a monostor apátjává.

2018. szeptember 18. kedd