Élő rózsafüzér zarándoklatot tartottak Kőszeghegyalján

Első állomásunk, a kora reggeli órában Kőszegfalva volt. Különösen az ágyhoz kötött betegeket ajánlottuk itt Isten oltalmába. A helyiek egészen a falu széléig kísértek bennünket, majd az erős böjti szelek hátán az Abért-tó partján egy órás gyaloglással értünk második állomásunkra, a kőszegdoroszlói Szent Márton-templomhoz. A körülbelül tizenöt katolikus családból álló közösség temploma felújításra vár. Így a „természet templomában” egy szélvédett völgyben imádkoztunk, hogy felépüljön, megújuljon a templom.

A harmadik állomáshelyünk Kőszegszerdahely volt. A település határába két testvérünk jött elénk, akik bekapcsolódtak a fájdalmas rózsafüzér imádkozásába. A templom egy erődtemplom, mely a kelta időkben elővédvárként működött. Megpihentünk a szomszédos plébánián, ahol emlékszobát alakítanak ki Seregély István tiszteletére, aki 1974–81 között teljesített itt szolgálatot, mint plébános.

Ezt követően negyedik állomásunk, Bozsok felé vettük utunkat a dicsőséges rózsafüzért imádkozva. A Szent Anna-templom közössége várt ránk. A közösségi házban beszélgettünk a faluról, a Szent Anna-búcsúkról és élő közösségeinkről.

A Sibrik-kastély parkján át, csobogó források és patakok mellett vezetett utunk a Velemet elválasztó hegynyeregre. Az itt álló ősi, gyönyörűen gondozott Szűz Mária-oszlopnál kezdhettük a világosság rózsafüzért. Énekelve, az elénk jövő cursillistákkal együtt érkeztünk a Hősök kapuján át ötödik állomásunkra, Velembe.

Velemhez tartozik a Szent Vid-templom, mely ma is búcsújáró hely. Az 1980-as években ideiglenes határnyitást is kértek a hívek, hogy a zarándoklatot megtarthassák. A velemiektől megtudtuk, hogy a kőszegieknek is rendszeres proseciója volt, a Szent Vid-búcsúra.

Az utolsó állomásunk Cák volt. A Hordómosó-forrásnál kis pihenőt tartottunk, majd a rózsafüzér utolsó tizedeit a templomban mondtuk el. Itt is felújítás zajlik. Cák után a hagyományos túra- és zarándokutat a Pogány-hegy felé átjárhatatlan szederindás, mocsaras magánterület zárta el, ezért vissza kellett fordulnunk. E megpróbáltatást igazi böjti lelkülettel viselte a négy fővel bővült csapat.

Kőszegen a Temető utcában lévő kápolnánál adtunk hálát, hogy a Szűzanya segítette és Isten megáldotta a kezdeményezést szép idővel, épségben érkezéssel, valamint, hogy mindenki nemcsak hogy türelemmel volt a másik iránt, hanem az egész nap vezérfonala a szeretet volt.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír