„A hit tanúságtevői” címmel mutattak be könyvet a Pápai Gergely Egyetemen a kommunizmus vértanúiról

Az eseményen Angelo Amato bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusa, Tomo Vukšić bosznia-hercegovinai tábori püspök és a kötet szerkesztője, Jan Mikrut szólalt fel, köszöntőbeszédet mondott Nuno da Silva Gonçalves, az egyetem rektora.

A több mint 1200 oldalas kötet (Testimoni della fede. Esperienze personali dei cattolici in Europa centro-orientale sotto il regime comunista, Gabrielli, Verona, 2017) a 2016 áprilisában A Katolikus Egyház és a kommunizmus Közép-Kelet-Európában és a Szovjetunióban címmel megjelent olasz nyelvű gyűjtemény folytatása, amely 49 szerző munkáját, köztük az egyetem egyháztörténelem és egyházi kulturális javak fakultása volt diákjainak kutatásait foglalja össze. Bemutatja, milyen üldöztetésben volt részük a keresztény embereknek és közösségeknek a kommunista rezsim idején Közép-Kelet-Európában, így Albániában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, az NDK-ban, Jugoszláviában, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában.

„A múlt megőrzése nemcsak visszatekintést jelent korábbi évszázadokra, hanem jelenünk megértését és a jövőnkre való felkészülést is magában hordozza” – mondta köszöntőbeszédében az egyetem rektora. Hangsúlyozta, hogy az üldöztetések ma is folytatódnak, a keresztényeknek azonban az a küldetésük, hogy emlékezzenek és megbocsássanak, a jóról tegyenek tanúságot, és ezáltal az Istenhez való hasonlatosságot tükrözzék a világban.

Amato bíboros beszédében hangsúlyozta, hogy a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusaként számos szent életű ember dossziéját tanulmányozta, amelynek során megdöbbenve szembesült a tortúrák „diabolikus, pokoli fantáziájával”. A gonosz, a rossz tetteire nincs racionális magyarázat – fogalmazott a bíboros. Irracionális tettek ezek, amelyeket Jézus szavaival magyarázott: „Ok nélkül gyűlöltek” (Jn 15,25). A háromrészes kiadvány második kötete keresztény emberek vértanúságát mutatja be, akik szembeszálltak az európai totalitárius rendszerek elnyomásával. Mély hitük és bátorságuk segítette őket életük során, akikről az Egyház sosem fog megfeledkezni.

Angelo Amato bíboros számos vértanú nevét felsorolta, köztük magyar boldogokat is kiemelt: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos vértanú püspököt, aki internálótáborba került; Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt, aki a nagyenyedi börtönben halt bele kínoztatásába 1953-ban; Boldog Scheffler János vértanú püspököt, aki 1952-ben a jilavai börtönben lelte halálát; valamint Boldog Sándor István vértanú szalézi szerzetest, akit kötél általi halálra ítéltek és 1953-ban végeztek ki.

A kötet Magyarországról szóló tanulmányait Tóth Tamás (Kun Béla kommunista rendszerének vértanúi 1919-ben; A kommunizmus áldozatai 1945 és 1989 között; A vajdasági pap mártírok 1944–1945), Somorjai Ádám (Mindszenty József bíboros és a magyar püspöki kar), Németh László Imre (Püspök vértanúk: Apor Vilmos és Meszlényi Zoltán Lajos), Kálmán Peregrin (A hét ferences vértanú) és Véghseő Tamás (A görögkatolikus egyház a kommunista rezsim idején) írták. A Romániáról szóló részbe került be Kovács Ferencz Zsolt (Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök és vértanú), valamint Fabian Doboş (A püspök, aki legyőzte a kommunizmust. Márton Áron) munkája.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír