A Habsburgok küldetése a 21. században – Családi találkozó Rómában

2016. december 12. hétfő 17:50

November 5-én Ferenc pápa fogadta a Vatikánban a Habsburg család tagjait, akik az irgalmasság évében zarándoklattal egybekötött családi találkozót tartottak Rómában. Az eseményről Habsburg-Lotharingiai Eduard, Magyarország szentszéki nagykövete számolt be a Catholic Herald internetes magazinban.

Habsburgnak születni egyszerre szuper és kicsit furcsa is. Jó érzés egy fantasztikus családhoz tartozni, amely több mint ezeréves múltra tekint vissza. Kifejezetten jó dolog, hogy a világ csaknem minden országában van egy unokatestvéred. Ugyanakkor állandó figyelem vesz körül. Az osztálytársaid minden alkalommal odafordulnak és méricskélnek, amikor csak ez a név előkerül történelemórán (gyakorlatilag a 13. századtól fogva folyamatosan). Higgyék el: nagy élmény.

Emellett pedig mindig ott a gyötrő kérdés: de mit is jelent Habsburgnak lenni manapság? Mennyire kötelez még ma is ez a név, mikor a család már vagy száz éve nincs hatalmon?

Éppen ez volt az a kérdés, ami miatt családunk úgy döntött, hogy több mint 15 év után újra megtartja saját világtalálkozóját. Elhatároztuk, hogy visszatérünk (katolikus) gyökereinkhez, és Rómába zarándokolunk az irgalmasság szentévének végén, találkozni Péter utódával. S ez kiváló döntésnek bizonyult.

Több hónapnyi készülődés után mintegy háromszáz Habsburg érkezett a világ minden részéről, hogy egy hétvégét töltsön el Rómában. A zarándoklat összehozta a család azon tagjait is, akik korábban még sosem találkoztak egymással (eltekintve attól a privát Facebook-oldaltól, melyet két éve használunk), egyvalami azonban összeköti őket: ehhez a nagyszerű családhoz tartoznak. Időt szenteltünk egymásra, tésztát ettünk, imádkoztunk, és együtt róttuk Róma utcáit.

A Ferenc pápával való találkozás rávilágított arra, hogy ma is családunk évszázados értékei fognak bennünket a jövő felé vezetni. Mindez érthetővé vált számunkra a pápa beszédében: amint ott állt Ferenc pápa a Kelemen teremben, s miközben körbevette a rengeteg Habsburg gyerek, ő kedvesen társalgott a nagymamákkal is.

A pápa nagy elődünkről, Boldog Károly császár-királyról beszélt (akinek ereklyéjét neki ajándékoztuk). Azt emelte ki, hogy Boldog Károly király mindenekelőtt családapa volt, s arra buzdított bennünket, segítsünk ma a világnak újra felfedezni a család értékét. Ez számunkra természetes. Hiszen szeretett feleségem és én hat gyermeket nevelünk boldogságban – igaz, meg sem közelítjük Mária Terézia királynét, akinek tizenhat gyermeke volt, de azért…

A szentatya arra hívott bennünket, hogy kövessük Boldog Károly király példáját, és építsük a közös európai házat – ezt a családból többen meg is tesszük politikai szerepvállalásunkkal, illetve az esetemben diplomataként.

Ferenc pápa bátorította folyamatban levő szociális szerepvállalásunkat is: például a béke előmozdításának ügyét (amint azt Dél-Szudánban teszi egy unokatestvérünk), a szegények táplálását (számos unokatestvérünk részt vállal ebben), a peremre szorultak támogatását a mindennapokban, illetve a kisebbségek segítését (amint a családfő, Karl teszi).

A pápa örömének adott hangot, hogy családunkban papi hivatások születnek – testvérem, Paul az első pap a családban több mint kétszáz év után, és mások is „úton vannak”.

Mindenekelőtt azonban arra kért minket, hogy legyünk a béke jelei a mai igen nehéz időkben Boldog Károly király példáját követve, aki éppen száz évvel ezelőtt kezdődött uralkodásának első percétől kezdve így tett. Ő volt az egyetlen uralkodó Európában, aki a háború borzalmait első kézből megtapasztalta, és az egyetlen, aki meghallgatta XV. Benedek pápa békefelhívását. Nem az ő hibája volt, hogy ez a kezdeményezés végül nem sikerült. A pápa arra szólított fel bennünket, hogy Boldog Károly király nyomdokait követve, legyünk a béke előmozdítói „akár félreértések és megaláztatások árán is”.

A kihallgatás során mindannyiunkat megragadott Ferenc pápa karizmája: ahogy ösztönösen megérti az embereket, közösségeket, országokat és azok mai lehetőségeit. Ferenc pápa a Szentszék intézményei révén világszerte a békefolyamatok elkötelezett támogatója. Most pedig megmutatta nekünk, mit is jelent Habsburgnak lenni a mai világban.

Megértettük, hogy nem kívül kell keresnünk a válaszokat, hanem ha valóban megéljük katolikus hitünket, akkor minden a maga helyére kerül. Ebben a szellemben tervezzük következő családi találkozónkat – majd meglátjuk hova vezet bennünket.

Habsburg-Lotharingiai Eduard

(A cikk eredeti változata a Catholic Heraldban jelent meg, 2016. november 16-án, magyarra fordította Horváth Hajnalka.)

Fotó: Habsburg-Lotharingiai Eduard Twitter-oldala

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
Vezető híreink - olvasta már?
az-orom-kereszteny-ember-viselete-bojte-csaba-unnepi-gondolatai-szent-istvan-kiralyrol
Az öröm a keresztény ember viselete – Böjte Csaba ünnepi gondolatai Szent István királyról

Idén Szent István király ünnepén a budapesti bazilikánál Böjte Csaba ferences szerzetes tesz tanúságot hitéről, életéről. Ezúttal az ünnepről, a megmaradásról, az örömről és természetesen Szent István király példájáról beszélgettünk vele.

2017. augusztus 19. szombat
orok-ertekek-vonzasaban
Örök értékek vonzásában

Szent István király, Magyarország fővédőszentje – Gondolatok az evangéliumhoz (Mt 7,24–29)

2017. augusztus 19. szombat