A hótalpas szlovén püspök nyomában – Zarándokút 21. századi hótalpakon

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A 64 éves michigani Curtis Chambers indián ősei történelmét böngészte éppen, amikor rábukkant Friderik (Frederic) Baraga 1840-ben írt levelére. A szlovén pap (1797–1868), a michigani Marquette első püspöke a levélben arra kérte a törzs tagjait, fogadják szeretettel a papot, akit küld a szolgálatukra.

Friderik Irenej Baraga Mala Vas településen született a mai Szlovénia, akkor Osztrák-Magyar Monarchia területén 1797. június 29-én, jómódú családban. A napóleoni háborúk miatt az iskolai oktatás nyelve többször is megváltozott, részben ennek köszönhető, hogy szlovénül, németül és franciául folyékonyan beszélt, amellett latint és görögöt is tanult. Bécsben végzett jogi egyetemet, majd a papi hivatást választotta.

1830-ban érkezett az Egyesült Államokba Cincinnati püspökének hívására; eleinte a német bevándorlókat szolgálta. 1831 májusában, pár hónapos otava nyelvi tanulmányokkal a háta mögött érkezett meg az otava indián misszióba (ma Cross Village, Michigan). Ő írta az első otava nyelvű könyvet, mely katekizmus és imakönyv volt egyben. 1835-ben az odzsibva indiánokhoz került Wisconsinba; védelmezte az indiánokat az erőszakos áttelepítések ellen. 1853-ban IX. Piusz pápa szentelte püspökké. Még hatvanas éveiben is folytatta hótalpas téli útjait.

A régió etnikai sokszínűsége nehéz feladat elé állította őt és az Egyházat, nem sokan tudtak nyolc nyelven beszélni folyékonyan, mint Friderik Baraga. Gondoskodnia kellett az indián őslakosokról, a francia kanadai telepesekről, a német és az ír bevándorlókról. Kétszer utazott Európába, hogy pénzt gyűjtsön egyházmegyéje számára; egyik alkalommal Ferenc József császártól egy drágakövekkel kirakott keresztet és egy püspöki gyűrűt kapott ajándékba – később mindkettőt pénzzé tette a missziók kedvééért.

Levelek hosszú sorában tájékoztatott misszionárius tevékenységéről, amellyel sokakat inspirált, köztük a cseh származású Szent John Neumannt és földijét, a szintén krajnai Francis Xavier Pierzt, akik később szintén az Egyesült Államokban végeztek missziós munkát. 2012. május 10-én XVI. Benedek pápa ismerte el Friderik Baraga életszentségét.

Ahogy Chambers egyre többet megtudott Baragáról, egyre inkább csodálatba ejtette a szlovén misszionárius kitartása, állhatatossága; „hatalmas hite lehetett, már csak azért is, mert idejött Európából. Nem tudta, nem lesz-e vértanú belőle, egyszerűen bízott Istenben”.

Baragát „a hótalpas papként” ismerték, aki sok-sok kilométert tett meg a zord telekben – Curtis Chamber úgy döntött, bejárja ugyanazokat az utakat, amelyeket annak idején Baraga, hótalppal, ugyanazokat a térképeket követve.

Chambers általában februárban indul neki az útnak, mindegy, milyen az idő; ma már csak napi húsz mérföldet tesz meg, de azt akár hóviharban is. Azonban ha mínusz 20 fok alá esik a hőmérséklet, inkább megpihen. Idén „csak” 130 mérföldet vállalt; viszonylag kis csomagot visz magával, azonkívül a hótalpakat, hálózsákot, sátrat. A mínusz 35 fokig meleget biztosító hálózsák és a sátor nagy előnyt jelent a Baraga püspök korában rendelkezésre álló felszereléshez képest – akkor a vándornak be kellett érnie egy ponyvával és egy pléddel.

Baraga 21. századi követője sok mindent megtanult a 19. századi püspökről téli zarándokútjai révén: legfőképp azt, hogy Baraga nagyon jó formában kellett hogy legyen. A kimerítő utakon gyakran napokig senkit sem lát, csak őzeket, jávorszarvasokat, hiúzokat, kojotokat és farkasokat – a medvék szerencsére téli álmot alszanak. 19. századi példaképe jelenlétét azonban mindig érzi, segítségét kéri szüntelenül, beszél hozzá; közeli rokonságot érez vele.

Az indián származású Chambers egyrészt hitéről akar tanúskodni különös hobbija révén, másrészt Friderik Baraga szentté avatási ügyét szeretné előmozdítani. A magányos utak elmélyítették hitét, sokat változott. Aggasztja, hogy sok fiatal, a törzséből valók közül is, elhagyja a katolikus vallást. Baraga püspök roppant sikeres evangelizátor volt, voltak települések, ahol a teljes indián népesség katolizált a hatására.

Curtis Chambers mostanra végigment a Baraga püspök által megtett michigani útvonalak java részén; még előtte állnak Baraga Wisconsinba és Kanadába tett útjai. Mielőtt elindul, mindig értesíti az útba eső településeket és plébániákat érkezéséről; sokszor lelkesen várják őt a település szélén, átölelik, és listákat nyomnak a kezébe, hogy miért imádkozzon útközben.

Forrás és fotó: Diocese of Marquette; Aleteia.org

Magyar Kurír
(vn)