A kínai kormány keresztutat rombolt le Honan tartományban

2018. június 14. csütörtök 15:57

A kínai Honan tartományban található Kármelhegyi Miasszonyunk-kegyhely kedvelt zarándokhely a katolikusok körében, 1903-as alapítása óta már ezrek fordultak meg itt, és járták végig imádkozva a keresztutat.


Június 5-én azonban a helyi hatóságok eltávolították a kegyhelyhez tartozó keresztút Krisztus-képeit, miután néhány héttel korábban felszólították Joseph Csang Jin-lint, Vejhuj (Anjang megye) püspökét a keresztút felszámolására. Döntésüket nem indokolták meg.

A keresztutat keddről szerdára virradó éjjel rombolták le, mondta Csang püspök, amikor „markológépek és kisteherautók érkeztek a környékre az éj leple alatt, mert a hatóságok attól tartottak, hogy nappal túl sok keresztény tartózkodik a templom környékén” – olvasható az UCA News ázsiai katolikus hírportálon.

Helyi szerzetesnővérek videofelvételeket és fényképeket készítettek a rombolásról, és különböző chatcsoportokban megosztották ezeket, így örökítve meg a vandalizmust. Egy szerzetesrend információi szerint a kommunista párt ezzel példát akart statuálni, kifejezve, hogy a kormány „eltűri a katolicizmus létezését, de fejlődni nem engedi”.

A Tiencsiacsing községben található Kármelhegyi Miasszonyunk-kegyhely Honan tartomány egyetlen zarándokhelye. Stefano Scarella püspök (Külmissziók Pápai Intézete) kezdeményezésére jött létre, aki 1884-től haláláig, 1902-ig Észak-Honan apostoli helynöke volt. Scarella a kegyhelyet Szűz Máriának ajánlotta, hálából, amiért megoltalmazta a misszionáriusokat a bokszerlázadás idején.

A kegyhely július 16-án tartja éves ünnepét, amire korábban zarándokok ezrei érkeztek a közeli Hopej és Sanhszi tartományokból. 1987-ben azonban a kormány betiltotta a nagyobb zarándoklatokat, és a zarándokok számát háromszázban maximálta.

Annak ellenére, hogy a kegyhely régóta szerves része a tartomány életének, a mostani vandalizmus után bizonytalanná vált a jövője.

A Kármelhegyi Miasszonyunk-kegyhely megrongálása a vallásszabadság elleni támadások sorába illeszkedik. Tavaly ősszel ugyanebben a tartományban egy protestáns templomot bontottak le, februárban pedig Honan városaiban betiltották a vallásos anyagok terjesztését.

A kormányzat eltávolíttatta a kereszteket is a katolikus templomokról Honan tartományban, ahol egy 2009-es felmérés szerint valószínűleg Kína második legnagyobb keresztény közössége él, mintegy 2,4 millió fő. Szintén itt történt, hogy az állam átvette, majd minden indok nélkül bezárta az Egyház által működtetett óvodákat, egy püspök sírját pedig megszentségtelenítették.

Március óta, amikor Vang Kuo-seng lett a kommunista párt főtitkára Honanban, a tartomány tíz egyházmegyéjéből nyolcat komoly szankciókkal sújtanak.

Korábban a Csöcsiang tartományban élő keresztény közösséget szintén támadások érték a helyi kormányzat részéről. Templomok lerombolásáról és keresztek eltávolításáról érkeztek hírek Senhszi tartományból és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről is.

A vallásszabadságért küzdő amerikai kormányzati bizottság 2018 áprilisában közzétett jelentése „különösen aggasztónak” minősíti a kínai helyzetet. Ezt a megjelölést azok a külföldi kormányzatok kapják meg, amelyek előmozdítják vagy tolerálják a vallásszabadság „szisztematikus, folyamatos és példátlan” megsértését.

Áprilisban a kínai kormányzat egyik vallási ügyekkel foglalkozó tisztségviselője kijelentette, hogy a kormánynak a püspökök kinevezésébe való beavatkozása nem nevezhető a vallásszabadság megsértésének, hiszen Kínában a vallásokat „át kell alakítani a szocialista társadalom igényeinek megfelelően”.

Hszi Csin-ping államfő, aki a parlament márciusi döntése nyomán akár élete végéig betöltheti az elnöki hivatalt, a vallások tekintetében nagyobb állami felügyeletet és kevesebb külföldi befolyást sürgetett. Február elsején új szabályozás lépett életbe Kínában, melynek értelmében a tizennyolc év alattiak egyetlen egyházi épületbe sem léphetnek be törvényesen.

Az év elején olyan hírek is szárnyra kaptak, melyek szerint a Szentszék a püspökök kinevezésével kapcsolatban nagyon közel volt a kínai kormánnyal való megállapodáshoz.

Az Egyház Kínában két részre szakadva él: egyrészt létezik a földalatti katolikus egyház, másrészt pedig a hivatalosan elismert Kínai Katolikus Hazafias Szövetség. Minden Peking által elismert püspök tagja kell hogy legyen ennek a közösségnek, amely a Kínai Kommunista Párt közvetlen felügyelete alatt áll.

Fordította: Koszoru Péter

Forrás és fotó: Catholic News Agency

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
Vezető híreink - olvasta már?
krisztus-sugarzik-at-rajta-mindszenty-emlekmiset-tartottak-budapesten
Krisztus sugárzik át rajta – Mindszenty-emlékmisét tartottak Budapesten

Június 17-én, vasárnap a józsefvárosi Szent József-templomban Michels Antal plébános Mindszenty bíboros emlékére mutatott be szentmisét, cserkészek részvételével. Az ünnepi eseményen megemlékeztek a hercegprímás halálának 43. évfordulójáról, és hálát adtak Istennek a most zárult iskolai tanévért.

15:57
-megroppant-nadszalat-nem-tori-ossze-iz-42-3
„A megroppant nádszálat nem töri össze…” (Iz 42, 3) – Levél az Alaptörvény módosításáról

Az alábbiakban Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) társadalmi kérdésekkel foglalkozó Caritas in Veritate Bizottsága elnökének levelét adjuk közre, melyet az Alaptörvény hajléktalanokkal kapcsolatos részének módosítása vonatkozásában írt.

07:01