A nemzetközi közösség segítségére van szükség Irak újjáépítéséhez

Kitekintő – 2017. március 31., péntek | 17:09

A National Catholic Register amerikai lap március 24-i száma interjút tett közzé Basár Varda káld katolikus érsekkel, Erbíl főpásztorával, a beszélgetést a Vatikáni Rádió ismertette.

Basár Varda káld katolikus érsek egyházmegyéje menekültek tízezreinek nyújt segítséget 2014 nyarától kezdve, amikor az Iszlám Állam terrorszervezet elfoglalta Moszult és a környező városokat, falvakat.

A káld katolikus főpásztor a megszállás után felhívással fordult a nemzetközi közösséghez, hogy segítsék a mintegy 75 ezer menekültet, akik Kurdisztán fővárosában, Erbílben kerestek élelmet és hajlékot. A segélyek gyorsan megérkeztek, így az egyházmegye széles körű támogatást tudott nyújtani a lakhelyüket elhagyni kényszerülőknek, az úgynevezett belső menekülteknek az elszállásolásban, az egészségügyi és élelmiszerellátásban, illetve az iskoláztatásban. Két és fél évvel később sokuk abban reménykedik, hogy visszatérhet otthonába, mivel már több város felszabadult.

Az érsek elmondta, a legfontosabb feladat Moszul felszabadítása után a biztonság garantálása, hogy megkezdődhessen az újjáépítés, az infrastruktúrák létesítése. A további prioritások közé tartozik a jogállamiság megteremtése. Ehhez szükség van a nemzetközi közösség segítségére, hogy figyelmeztessék az iraki politikusokat a törvényeken nyugvó állam építésének jelentőségére. A törvények tartsanak tiszteletben mindenkit, és védjék meg minden állampolgár életét, mert a mai állapotok alapján félő, hogy nem következik be javulás ezen a téren.

A nemzetközi közösség az Iszlám Állam (a nyugati és amerikai közbeszédben: Daesh) elleni küzdelmen túl gyakoroljon nyomást az iraki nemzet felelős vezetőire, hogy megváltoztassák azokat a politikákat, amelyek lehetővé tették a terrorszervezet és a különféle szektás csoportok aktív működését Moszul térségében. Fontos, hogy az iraki kormány megvédje a kisebbségek, a keresztények és jazidik jólétét, és segítse ezeket a közösségeket, hogy önállóan fenn tudják tartani magukat.

Talán furcsán hangzik jelenleg a kérés – folytatta az interjúban Erbíl káld katolikus érseke, de ezeknek a kisebbségeknek szükségük lenne valamilyen politikai, gazdasági és társadalmi kiváltságra, hogy bátorítsák őket a maradásra. A Közel-Keleten a kisebbségek vannak „többségben”, minden csoporttal, minden jóakaratú emberrel együtt kell működnünk, hogy megvalósítsuk a végleges békét, mert nem mindig jár sikerrel, ha ezt egyedül, és amerikai vagy európai módon akarjuk véghez vinni – fogalmazott Basár Varda.

Egy védett enklávé, beékelt terület gondolata is már régen felvetődött – erről is kérdezték a főpásztort. Az iraki érsek ezzel kapcsolatban elmondta: „Szükségünk van politikai, gazdasági és társadalmi kiváltságokra. A Ninivei-síkság lakóinak joguk van eldönteni, hogyan akarják irányítani az életüket. Figyelmeztetni kell a vezetőket, hogy felelősségük a keresztények és jazidik jelenlétének biztosítása a Ninivei-síkságon. Nem elszigetelni, hanem megerősíteni kell őket, hogy valóban hozzá tudjanak járulni az ország javához.”

Moszulban például jelentős szerepe volt a keresztényeknek az oktatásban és az egészségügyben, valamint az üzleti életben. Keresztények és muszlimok együttműködtek mindaddig, amíg meg nem jelentek Bagdadban a szélsőséges csoportok. Ahhoz, hogy ismét megkezdődjön az együttműködés, komoly erőfeszítésre és bátor, kezdeményező emberekre van szükség, akik azt mondják: ami most történt, az a kivétel; mi nem így éltünk együtt idáig – fejtette ki a káld főpásztor.

Basár Varda káld katolikus érsek az amerikai lapnak adott interjúban rámutatott: az Egyesült Államok és a többi ország keresztényei elsősorban imáikkal segíthetik az iraki keresztényeket. Szervezzenek ima- és szolidaritáshetet erre a szándékra – hangzott Varda érsek javaslata. A másik fontos teendő a tudatosítás, vagyis a politikusok tájékoztatása az egész világon üldözött keresztények szükségleteiről ebben a válságos időszakban. Továbbra is nagy szükség van anyagi támogatásra a belső menekültek megsegítésére.

Végül az iraki káld érsek Ferenc pápa szerepét méltatva rámutatott, hogy a szentatya minden alkalmat megragad, hogy tegyen valamit a közel-keleti keresztényekért, gyakran kéri a hívek imáit az iraki és szíriai üldözött hívekért. Elküldte képviselőit, bíborosokat bízott meg, hogy keressék fel az érintett térségeket. Nagyon sokszor bátorította a katolikus segélyszervezeteket, és ő maga is 100 ezer euróval járult hozzá az iraki belső menekültek orvosi ellátásához.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria