A török elnök a közeljövőben mecsetként nyitná újra a Hagia Sophiát

A Hagia Sophiát a középkorban évszázadokon keresztül a kereszténység legnagyobb templomának tekintették, mielőtt II. Mehmed oszmán szultán elrendelte muszlim imaházzá való átalakítását Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után.

A görög külügyminiszter Erdogan tervét ehhez hasonló, a kereszténység elleni támadásként értékeli.

Ez nem csak a kereszténység nagy temploma, hanem egyben az emberiség egyetemes kincse is, amelyet az UNESCO is elismert azzal, hogy felvette világörökségi listájára. Ennélfogva minden erről szóló vita nemcsak a keresztényeket sérti, hanem a nemzetközi közösséget és a nemzetközi jogot is – mondta Jorgosz Katrugalosz.

Erdogan ezekben a napokban országjáró körúton van, mert március 31-én helyhatósági választásokat tartanak Törökországban, így tervéről az elnök egy kampányrendezvényen is beszélt.

Nem csak hogy ingyenessé tennénk a belépést a Hagia Sophiába, de a választások után eltöröljük a múzeum kifejezést, helyette a mecsetet használjuk – mondta Erdogan.

A Hagia Sophia a 20. század eleje óta áll vallási és politikai csatározások középpontjában, mert mind a keresztények, mind a muszlimok szimbólumként tekintenek rá.

A jelenleg hatályban lévő törvények tiltják az imádságot az épületben, amióta azt a múlt század harmincas éveiben, a Török Köztársaság első elnöke, Mustafa Kemal Atatürk elnöksége idején múzeummá nyilvánították – ezzel is demonstrálva a vallás és az állam szétválasztását.

Forrás és fotó: Euronews

Magyar Kurír