Az európai püspökök minszki találkozójának zárónyilatkozata

2017. szeptember 30. szombat 21:50

Tadeusz Kondrusiewicz minszk-mohiljevi érsek meghívására szeptember 28. és október 1. között Belarusz fővárosában tartotta éves ülését az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE). A tanácskozás résztvevői által megfogalmazott és elfogadott zárónyilatkozatot adjuk közre teljes terjedelmében.


A CCEE minszki tanácskozásának részvevői
(Szent Simon és Szent Ilona-templom, Minszk)

Ne félj, ősi Európa, önmagad lenni!

Az Egyház szereti Európát, és hisz annak jövőjében: Európa nemcsak egy földrész, hanem spirituális feladat is. A plenáris ülésen, melyet Belaruszban, Minszkben tartottunk, megújítottuk elköteleződésünket amellett, hogy lelkesen részt veszünk a földrész útjában, hiszen Európa nagy értéket tud felkínálni mindenkinek a kölcsönösség logikája szerint.

Tanácsunk feladata az, hogy előmozdítsuk a nemzetek pásztorai közötti közösséget, és hogy megtaláljuk azokat az utakat, amelyeken keresztül az Úr Jézus hangja ismét felhangzik az „európai ember”, a kultúra és a társadalom szívében: az emberi méltóság miben is horgonyozhatna szilárdabban, mint Jézusban, Isten emberré lett Fiában? Ez a kereszténység sajátos hozzájárulása az európai identitáshoz; a tevékeny szeretet, a művészet, a kultúra kétezer éves történelme eleven tanúbizonysága ennek.

Szeretettel tesszük magunkévá a Szentatyának, Ferenc pápának a jóslatát, mely szerint „új és bátor lendületet vesz ez a szeretett földrész”. E lendületvételből mi sem hiányozhatunk, hiszen tudjuk, hogy örömhírnek vagyunk a hírnökei. Az üzenet, amellyel a világnak tartozunk, nemes és erős, ugyanakkor szegényes eszközökkel rendelkezik: Jézus evangéliuma örök forrása Európa történelemének, humanista civilizációjának, a demokráciának, az emberi jogoknak és kötelességeknek, ahogyan a legerősebb biztosítéka is mindezeknek.

A törekvésekkel szemben, amelyek elszigetelni próbálják, hiszünk azoknak a szellemi és erkölcsi eszményeknek az egységében, amely mindig is Európa lelke és rendeltetése volt. Hiszünk a kiengesztelődés folyamatos útjában is, amely nemcsak a történelemnek, hanem az életnek is része, és amely a minden szélsőséget elkerülő hagyományok és vallások tiszteletére és megbecsülésére késztet.

A vallásra, a transzcendenciára, a szolidáris kapcsolatra, a közösségre való nyitottság az evangéliumban kapott arculatot. Az evangélium feltárta az ember egyedülálló méltóságát, és inspirálta Európa nem mindig könnyű útját, mely időnként korlátokba ütközött és hibákat követett el. A bevándorlás jelenségét is ugyanez a lélek világítja meg, hogy az a befogadás, az integráció és a törvényesség jegyében történjen, a nehézségek és félelmek ellenére, és tudatában vagyunk, hogy közös felelősségvállalásra kell törekednünk.

Kifejezzük bátorításunkat a népeknek és a nemzeteknek, hogy válaszoljanak a szekularizmus erős befolyására is, amely arra ösztönöz, hogy Isten nélkül éljünk, vagy hogy őt a magánélet körébe zárjuk, táplálja az individualizmus csíráját, és magányosságba taszít. Ismert tény többek között, hogy az életre való nyitottság – annak minden fázisában – a remény mutatója, a születési arányszám pedig a legjobb jele egy társadalom egészségi állapotának.

Pontosan a fiatalok világa – az Egyház következő szinódusának témája – volt a másik területe közös gondolkodásunknak. Kiderült az európai püspökségek nagy szimpátiája, amely imádságban, nagyobb közelségben, az ifjúság türelmes és szeretetteljes meghallgatásának és kísérésének vágyában mutatkozik meg.

Az Egyház szilárdan hisz a fiatalokban, tiszteli őket és bízik bennük, mint ahogy egy anya érez gyermekei iránt. Tanácskozásunk során aggodalmak is megfogalmazódtak: a likvid kultúra, melyet mindnyájan belélegzünk, a széleskörű elkeseredés, mely létbizonytalansághoz és magányhoz vezet, vannak konfliktusok, és történtek jogtalanságok, amelyek ma is sértik a béke nagy értékét. Olyan okok ezek, amelyek megerősítik elkötelezettségünket, hogy a fiatalok mellé álljunk és velük együtt járjunk, hogy megéreztessük velük: az evangélium egy nagy igen meghirdetése az életre, a szeretetre, a szabadságra, az örömre, igent mondás Krisztusra.

Ezen az úton közösségeink velünk és papjainkkal vannak, hogy a remény, a közösség, a tevékeny jóakarat jele legyünk: a mély és élő gyökér Krisztus, aki beszél mindannyiunk szívéhez és értelméhez, de a földrészéhez is, hogy túl a politikán és a gazdaságon újra rátaláljon önmagára.

Szeretnénk, ha Jézus szava elérné Európa szívét: „Ne félj, én veled vagyok!” Ne félj, ősi Európa, önmagad lenni, találj vissza az atyák útjához, akik úgy álmodtak meg téged, mint népek és nemzetek otthonát, gyermekek és civilizációk szülőanyját, egy nyitott és átfogó humanizmus földjét! Igen, ne félj, bízz! Az emberségben jártas Egyház a barátod: Krisztusra szegezett tekintettel és kezében az evangéliummal veled halad a megbékélés, az igazságosság és a béke jövője felé.

* * *

A zárónyilatkozatot bemutató sajtótájékoztatón bejelentették, hogy Stanisław Gądecki poznańi érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke, a CCEE alelnöke meghívására a következő tanácskozásnak Poznań ad helyett, 2018. szeptember 13–16. között. Gądecki érsek kifejezte örömét, hogy a soron következő találkozónak Lengyelország ad otthont, különösen mivel a jövő évben ünneplik a független köztársaság kikiáltásának 100. és az első püspök érkezésének 1050. évfordulóját.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (Consilium Conferentiarium Episcoporum Europae – CCEE) alakuló ülése 1971 márciusában volt Rómában. A CCEE 33 európai püspöki konferenciát tömörít, amelyeket az elnökük képvisel, emellett tagja a testületnek Luxemburg és Monaco érseke, Ciprus maronita érseke, a moldovai Kisinyov püspöke, a munkácsi görögkatolikus püspök és Észtország apostoli kormányzója. A tanácsot alkotó 39 tag 45 nemzetet képvisel. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke Angelo Bagnasco bíboros genovai érsek, a testület alelnökei Vincent Nichols westminsteri érsek, Anglia és Wales Püspöki Konferenciájának elnöke, valamint Stanisław Gądecki poznańi érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke. A CCEE elnöke két cikluson át, 2006–2016 között Erdő Péter bíboros volt. 


A tanácsban a magyar Egyházat Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke képviseli.

Fordította: Tőzsér Endre SP

Forrás: CCEE

Fotó: © Shchyhlinskaya Aliaksandra/CCEE

Magyar Kurír
(ki)

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
Vezető híreink - olvasta már?
a-biblia-uzenete-da-capo-al-fine-ujra-az-elejetol
Da capo al fine – Újra az elejétől

Szentháromság vasárnapja – Gondolatok az evangéliumhoz (Mt 28,16–20)

16:00
ferenc-papa-exkluziv-interjuja-nyugati-keresztenyseg-is-megujulhat
Ferenc pápa exkluzív interjúja: A nyugati kereszténység is megújulhat!

Abból az alkalomból, hogy Szent XXIII. János pápa földi maradványait Rómából Bergamóba szállították, a Szentatya exkluzív interjút adott a „L’Eco di Bergamo” című napilapnak, amelyben több aktuális kérdést is érintett.

2018. május 25. péntek