Az UNICEF jelentése a gyerekkatonaságról

Kitekintő – 2017. február 15., szerda | 16:41

2002 óta február 12-én tartják a gyerekkatonák bevetése elleni világnapot, mely a kiskorúak fegyveres konfliktusokban való közvetlen vagy közvetett alkalmazása elleni küzdelemre irányítja a figyelmet.


Az UNICEF legfrissebb jelentése szerint, melyet az ENSZ gyermekügyi intézetének küldött, jelenleg 250 ezer gyerekkatona szolgál a világon. Az UNICEF által 1997-ben Fokvárosban szervezett tanácskozás résztvevőinek meghatározása szerint gyerekkatonának számít „bármely 18 év alatti személy, aki valamilyen hagyományos vagy irreguláris fegyveres erőhöz, illetve fegyveres csoporthoz tartozik, bármilyen formában, beleértve, de nem kizárólagosan a szakácsokat, hordárokat, hírvivőket, információszerzőket, illetve kémeket és bárkit, aki ilyen csapatokhoz tartozik, a családtagokat kivéve.” A definíció a lányokra is kiterjed, amennyiben szexuális vagy erőszakos házasságkötési szándékkal sorozták be őket.

Ferenc pápa különösképpen is hangos szószolója a gyermekek jogainak, ezért is írta február 12-i, vasárnapi Twitter-üzenetében: „Tisztelnünk kell a gyermekek méltóságát: imádkozunk, hogy a gyermekkatonaság botránya megszűnjön az egész világon.”

Megdöbbentő az adat: összesen negyedmillió gyerekkatona vesz részt napjainkban háborús konfliktusokban. Ezeket a kiskorúakat állami hadsereg, félkatonai szervezet vagy felkelő fegyveres csoportok kötelékeiben alkalmazzák, túlnyomórészt erőszakos, kényszerbesorozással.

Az UNICEF jelentése szerint a világ kiskorú lakosságának egy kilencede háborús konfliktus övezetében él, azaz minden kilenc gyermekből legalább egy naponta és közvetlenül találkozik a háború embertelenségével, az erőszakkal és a halállal. A legválságosabb övezetek napjainkban Szíria, Mali, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Dél-Szudán. Aggasztóan növekszik a lánykatonák aránya, jelenleg már 40 százalék körüli. Ezek a gyermekek rettenetes fizikai és pszichés szenvedéseknek vannak kitéve, de mindenekelőtt meg vannak fosztva gyermekkoruktól, a játéktól, a gondtalanságtól, a szülői és a családi környezettől és az iskolai oktatás lehetőségétől.

„Ma negyedmillió gyerekkatonáról tudunk, de a számukról nincsenek biztos adataink. A gyerekek helyzete kétségtelenül Szíriában és Jemenben, Dél-Szudánban, Közép-Afrikában és Mianmarban a legsúlyosabb. Itt legalább tízezer reguláris, tehát hivatalosan besorozott gyerekkatona ismert. A mi szervezetünk hivatalos tárgyalások révén évente 200-300 gyerekkatona kiszabadítását tudja elérni. Kiváltásuk után is óriási feladat szüleik felkutatása, főként pszichés sérüléseik gyógyítása” – nyilatkozta a Vatikáni Rádióban Andrea Iacomoni, az UNICEF olaszországi szóvivője.

A lelki sebekről Lucia Castelli gyermekorvos, aki éveken át Észak-Ugandában dolgozott, a következőket mondta: „Igen, találkoztam gyermekekkel, akik megszöktek a fegyveres lázadóktól. Ők számoltak be arról, hogy a legszörnyűbb kegyetlenségekre kényszerítették őket, arra, hogy fegyverrel öljenek, hogy raboljanak és fosztogassanak, nemcsak élelmet, hanem nekik kellett más kisgyerekeket elrabolni a családjaiktól. Alapvető jelentőségű a közösségek meggyőzése arról, hogy együtt lépjenek fel a gyerekek besorozása ellen, és hogy fogjanak össze kiszabadításuk érdekében. Azonban a fegyverkereskedelem és a háborúk továbbra is igényt tartanak a gyermekekre. Addig is fontos legalább azért fellépni, hogy az egyes országok és államok tartsák tiszteletben az UNICEF normatív szabályait.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Erdély.ma; Redlemon.hu; zschelcickeho.cz

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria