Boldoggá avatták Josef Mayr-Nussert, aki nem volt hajlandó felesküdni Hitlerre

Mayr-Nusser az Actio Catholica elnöke volt Trento régióban és a Páli Szent Vince Társaság tagjaként a szegényeket szolgálta. Az Actio Catholica elnevezésű mozgalom, amelynek 1936-tól volt a tagja, bátor fiatalokból állt, akik visszautasították a nemzetiszocializmus eszméit. Képes volt nemet mondani, amikor mindenki igent mondott.

A Vatikáni Rádió olasz nyelvű adásában a boldoggáavatási ügy egyik posztulátora, Josef Innerhofer elmondta, Joseph Mayr-Nusser legfőbb célja az volt, hogy Jézust szolgálja, különösen a szegényeken keresztül. Beszédeiben bátran hangsúlyozta, hogy egyetlen vezér, „Führer” létezik csupán, Jézus Krisztus, egyedül őt kell követnünk. Nem nagy dolgokat akart véghez vinni, azt tartotta fontosnak, hogy egyszerűen, keresztény módon szolgáljunk ott, ahol vagyunk, a munkahelyen, a szabadidőnkben, a családban.

Amikor a nácik azt kérték a besorozott katonáktól, hogy esküdjenek hűséget, ő nem volt hajlandó erre. A kapitány nem értette: „De te nem vagy száz százalékban náci?” „Nem, nem osztom ennek a pártnak a vezérelveit” – válaszolta. Egyik társa erre így felelt: „Én is aktív keresztény vagyok, de nem hiszem, hogy az Úr arra kényszerítene, hogy visszautasítsam az esküt. Mi lesz veled aztán? Megölnek, a feleségednek nem lesz többé férje, a fiad elveszíti az apját, a háborút pedig nem állítod meg úgysem.” Erre ő így válaszolt: „Ha senkinek nincs bátorsága felállni és elmondani, hogy ez nem helyes, akkor nem változik semmi.” Elítélték, majd Dachauba szállították. Az utat azonban nem élte túl, Erlangenben holtan találták a vagonban: egy rózsafüzér, egy misekönyv és egy Újszövetség volt nála.

A posztulátor elmondta, Mayr-Nusser olvasott ember volt, tudta, mi történik a világban, és elmélyült a hitében. Ez az egyik dolog, amit megtanulhatunk tőle: tájékozódjunk, hogy mi történik a világban, és ismerjük a hitünket is, hogy képesek legyünk döntéseket hozni. A másik, hogy legyen bátorságunk az árral szemben menni, nem a divatot, hanem keresztény lelkiismeretünket követni, hogy tudjunk más utat választani, mint a többség.

Josef Mayr-Nusser 1942-ben nősült meg, és született egy kisfia, Albert. A feleségével való levelezéséből kiviláglik, hogy a tanúságtételben kölcsönösen megértették, támogatták egymást. Egyszer így írt neki: „Imádkozz értem, Hildegard, hogy a próbatétel pillanatában félelem és habozás nélkül cselekedjek, ahogyan Isten és a lelkiismeretem diktálja.” Így tett: 1945. február 24-én halt meg, harminchárom évesen, a lelkiismeret vértanújaként.

Ivo Muser, a bolzano-bressanonei egyházmegye püspöke nagyböjti körlevelében Mayr-Nusser életpéldáját állította hívei elé, akit nagy ajándéknak tart az Egyház számára, mert a náci vezér kultuszával szemben több bátor fiatallal együtt képes volt a mélyen megélt katolikus hit alternatíváját választani, meg tudta adni az életében Istennek az őt megillető helyet.

Forrás és fotó: Avvenire.it; it.Radiovaticana.va

Magyar Kurír
(tzs)