A boldoggáavatási szentmisét Angelo Amato bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja vatikáni prefektusa mutatta be a krakkói Isteni Irgalmasság-bazilikában. A szentélyben több mint kétezer ember gyűlt össze, köztük mintegy háromszáz beteg a gondozóikkal együtt. Az imaközpont külső tereiben több tíz ezer ember vett részt a ceremónián.
Amato bíboros felolvasta Ferenc pápa lelkipásztori levelét, amelyben az áll: Hanna Chrzanowska „Jézus szeretetétől vezérelve, a testben és a lélekben szenvedőknek szánta életét”.
Hanna Chrzanowska (1902–1973) a szentség hírében halt meg, boldoggá avatását 1995-ben kezdeményezte a lengyel katolikus ápolónők szövetsége. A boldoggáavatási eljárás 1998-ban kezdődött, Ferenc pápa 2015 szeptemberében erősítette meg, hogy az ápolónő hősies fokon gyakorolta az erényeket, tavaly júliusban pedig dekrétummal megerősítette, hogy közbenjárására 2001-ben csodás módon meggyógyult egy szélütést szenvedett asszony, az ápolónő egykori tanítványa.
Hanna Chrzanowska édesapja, Ignacy, a lengyel irodalom professzora volt, azon 180 tanár egyike, akiket a megszálló náci Németország titkosrendőrsége, a Gestapo 1939-ben a Jagelló Egyetem aulájában letartóztatott, majd többségüket a sachsenhauseni koncentrációs táborba vitte. Chrzanowski professzor ott halt meg 1940-ben.
Hanna bátyja, Bogdan a szovjet kommunista titkosszolgálat, az NKVD által 1939-ben elkövetett katyńi vérengzés áldozatainak egyike.
Lengyelország német megszállása idején a sokoldalú, hazájában és külföldön szerzett ápolónői, valamint pedagógiai képzéssel rendelkező Hanna Chrzanowska az Egyház által szervezett segítségnyújtásban vett részt, foglalkozott a menekültekkel, a foglyokkal, az árvákkal, a zsidó gyermekek mentésével.
A háború után az ápolónők képzésének szentelte életét. 1956-ban harmadrendi (világban élő) bencés szerzetes lett. A krakkói katolikus egyházközségekre támaszkodva elkezdte a magányos fekvőbetegek házigondozásának szervezését. Tevékenységében az 1957-ben püspökké szentelt Karol Wojtyła támogatta, akivel egyébként a Budapesten teológiát végzett Ferdynand Machay, a krakkói Mária-székesegyház főesperese révén ismerkedett meg.
Hanna Chrzanowskának köszönhetően terjedt el a betegek lakásában folytatott lelkipásztorkodás, az Oltáriszentség kiszolgálása. Az ápolónő egyúttal hangsúlyt helyezett a gondozottak testi szenvedésének következetes kezelésére, egyéni megközelítésre és beleérzésre.
Hanna a ’60-as években rákbeteg lett, 1973-ban saját otthonában halt meg. Temetési homíliájában Karol Wojtyła, akkor már bíboros, elmondta: Hanna Chrzanowska Krisztusnak a hegyi beszédben megfogalmazott tanítása, a nyolc boldogság, különösen az irgalmasság megtestesítője volt embertársai számára. A krakkói érsek kiemelte az ápolónő „békés, s egyúttal lángoló” természetét, amely számára is óriási segítséget jelentett. A későbbi lengyel pápa e szavait a szombati szertartáson Amato bíboros is felidézte.
Boldog Hanna Chrzanowska tiszteletének központja ezentúl a krakkói Szent Miklós-templom lesz, ahol az ápolónő földi maradványai el vannak temetve. Ide helyezték a szombati szertartás után boldoggáavatási portréját is.
Forrás: MTI
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria