Decemberben megnyitják Romano Guardini teológus boldoggáavatási ügyét

A 20. század egyik legnagyobb teológusának tartott Guardini tanította a fiatal Joseph Ratzingert, nagy hatással volt Ferenc pápára, s számos más katolikus teológusra.

Romano Guardini (1885–1968) Veronában született, majd édesapja konzuli megbízatása miatt Mainzban élt a család. Guardini élete java részét Németországban töltötte. Sokak szerint a 20. század egyik legfontosabb teológusa és vallásfilozófusa; legtöbben a liturgiáról írott műveit ismerik, köztük a Liturgia szelleme (Vom Geist der Liturgie) című 1918-as írását. A liturgikus megújulás egyik fő alakja volt. „A liturgikus mozgalomnak filozófiai hátteret adott, jelképmagyarázataival megközelíthetővé tette a katolikus liturgiát” – írja róla a Magyar katolikus lexikon.

A liturgikus megújulás célul tűzte ki, hogy a liturgiát mélyebben megismertessék és megszerettessék, különösen a laikusokkal. A Belgiumban és Hollandiában induló mozgalom gyorsan terjedt. Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban és Angliában elsősorban a bencés apátságok fogadták be. A német nyelvterületen Maria Laach lett a liturgikus élet és a liturgia tudományos kutatásának központja. Innen indultak el olyan kezdeményezések, melyek az egyetemeken keresztül megnyerték a papokat és a világiakat, s évtizedek alatt megteremtették a feltételeket a II. vatikáni zsinat reformjaihoz.

Németországban Guardini Berlinben, Tübingenben és Münchenben tanított. Münchenben, ahol a Bajor Katolikus Akadémia egyik alapítója lett, tanította a fiatal Joseph Ratzingert is, aki, miután sok évvel később az Egyház fejévé választották, gyakran hivatkozott régi tanárára; sőt, a Liturgia szelleme címet adta egyik saját írásának.

Ferenc pápa németországi tanulmányai alatt Guardini munkásságát választotta doktori disszertációjának témájául, de ezt végül nem volt alkalma befejezni. Azonban Guardini egyik gondolata vissza-visszatér írásaiban és beszédeiben: a „kétpólusú feszültségeket”, a „szembenálló pólusokat” megemlíti többek között Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításában is.

Guardini 1937-es műve, melyben Jézus életét és tanításait fejtegeti (Der Herr), angolul 1954-ben jelent meg először, és azóta folyamatos az igény rá (magyar kiadása 1986-ban, Az Úr címmel látott napvilágot – a szerk.). XVI. Benedek pápa így fogalmazott a könyv egy 21. századi kiadásához írott előszavában: „Az Úr nem öregedett meg, mert változatlanul ahhoz vezet el minket, ami igazán lényeges, ami igazán valódi: Jézus Krisztushoz magához. Ezért van ennek a műnek még napjainkban is fontos küldetése.”

Romano Guardini kanonizációs eljárása megnyitásával egy időben elindul Fritz Michael Gerlich (1883–1934) antifasiszta újságíró boldoggáavatási ügye is, melyet vértanúságára alapoznak. Gerlich aktívan részt vett az ellenállásban, politikai fogolyként hurcolták el a dachaui koncentrációs táborba, ahol 1934-ben vesztette életét.

Forrás és fotó: Magyar katolikus lexikon; Aleteia.org; Katholisch.de

Magyar Kurír
(vn)