Ferenc pápa a paraguayi civil társadalom képviselőivel találkozott

Kitekintő – 2015. július 12., vasárnap | 17:33

Július 11-én, szombaton délután fél 5-kor Ferenc pápa Asunción Léon Condou nevű stadionjában a polgári társadalom ötezer képviselőjével találkozott. Az eseményen jelen voltak tanárok, művészek, vállalkozók, szakszervezeti vezetők, földművesek, bennszülöttek csoportjai – adja hírül a Vatikáni Rádió.

A találkozót egy újrahasznosított hangszereken játszó ifjúsági zenekar nyitotta meg nagy sikerrel. Ezt követően tanúságtételek hangzottak el. A bennszülött lakosság nevében egy földműves asszony szólalt meg, majd az ország katolikus mozgalmainak, keresztény vállalkozóinak, dolgozóinak képviselői tettek tanúságot reményeikről, nehézségeikről, egy igazságosabb társadalomért folytatott küzdelmeikről.

A pápa elismeréssel nyugtázta a „társadalom építőinek” tanúságtételét. Megállapította, hogy egy nép, amely tétlenül, passzív beletörődésben él, halott nép. Ezzel szemben Paraguay népében buzog az életnedv és ezt Isten mindig megáldja. A találkozó résztvevői különböző nézeteket, különféle helyzeteket képviselnek, egymástól eltérő utakat tettek meg a közjó keresésében, de együttesen a paraguayi kultúrát alkotják. Mindnyájan szükségesek a közjó keresésében. „A világ társadalmának jelenlegi helyzetében, amikor egyre több igazságtalanságot tapasztalunk, egyre több személyt selejteznek le” (Laudato si’ enciklika, 158. pont), ajándékot jelent a paraguayi polgári társadalom képviselőinek együttes jelenléte.

A pápa beszédében válaszolt a tanúságtételekben elhangzott kérdésekre. Egy fiatal az igazságosabb társadalom építésére vonatkozóan tette fel kérdését. Ferenc pápa rámutatott: fontos, hogy a fiatalok megértsék, az igazi boldogság a testvéribb világért való küzdelem révén valósul meg. A boldogság nem azonos az élvezetekkel. A boldogság elkötelezettséget és odaadást igényel. Ti sokkal értékesebbek vagytok annál, mintsem hogy „elaltatva” járjatok az élet útjain – buzdította a pápa a fiatalokat. „Ne féljetek attól, hogy önmagatok legjavát adjátok. Hallgassátok meg az idősek, nagyszüleitek történeteit, mindazt a jót, amit megtaníthatnak nektek. Ők a hit és az értékek spirituális örökségének őrzői, amelyek megvilágítják utatokat. Találjatok vigaszt az imában, Jézusban, állandó jelenlétében. Őbenne soha nem csalódtok. Jézus, népetek emlékezete révén a titka annak, hogy szívetek mindig örömmel keresse a testvériséget, az igazságosságot, a békét és a méltóságot minden ember számára” – mondta a pápa, hozzátéve, hogy szomorúsággal tölti el, amikor nyugdíjas fiatalokkal találkozik.

Egy másik kérdés a párbeszédre vonatkozott, amely eszköz arra, hogy egy mindenkit magába foglaló nemzetet építsenek. A párbeszéd nem könnyű - alapja a találkozás kultúrája, amely elismeri, hogy a különbözőség nem pusztán jó, hanem szükséges. Tehát nem lehet abból kiindulni, hogy a másik eleve téved. A különbözőségek alapján mindig lehetőséget kell adni új alternatíváknak. A párbeszéd nem azonos az alkudozással, mivel csak szilárd önazonossággal lehet dialógust folytatni, az identitás pedig nem lehet alku tárgya.

Ne féljünk a véleménykülönbségtől, hanem alakítsuk át olyan egységgé, amely nem törli el a különbözőségeket, hanem azokat a szolidaritás és a megértés révén szeretetközösségben éli meg. Ennek alapja az a tudat, hogy mindnyájan egymás testvérei vagyunk, ugyanannak a mennyei Atyának a gyermekei.

A valódi kultúrák nem zárkóznak önmagukba, mert ha ezt teszik, halálra vannak ítélve. Arra kaptak meghívást, hogy találkozzanak egyéb kultúrákkal és új valóságokat teremtsenek. A testvériség alapfeltétele nélkül nagyon nehéz párbeszédet folytatni. Nincsenek másod-, harmad-, vagy negyedrangú kultúrák.

A szegények előmozdításához nincs szükség ideológiákra, amelyek a szegényeket politikai vagy személyes célok szolgálatába állítják. A pápa elmondta: allergiás azokra a hangzatos beszédekre, amelyek a testvériség, az igazságosság, a béke, a méltóság nagy ideáljairól szólnak, de csak üres, hazug szózatok maradnak. Az ideológiák mindig diktatúrákba torkollnak – utalt a pápa az elmúlt évszázad történelmére. Beteges kapcsolatban állnak a néppel: azt hirdetik, hogy mindent a népért tesznek, de magát a népet nem hagyják cselekedni. A szegények sokat taníthatnak nekünk az emberség, a jóság, az áldozathozatal, a szolidaritás terén. Nekünk, keresztényeknek még eggyel több okunk van arra, hogy szeressük és szolgáljuk a szegényeket: bennük Krisztus arcát fedezzük fel.

Ferenc pápa idézett Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításából: „Az antik aranyborjú imádása (vö. Kiv 32,1-35) új és embertelen változatra talált a pénz bálványozásában, az arctalan s az igazi emberi célt nélkülöző gazdaság diktatúrájában” (55. pont).

Ferenc pápa arra kérte a találkozó résztvevőit, hogy törekedjenek az emberarcú gazdasági fejlődésre, amely mindenki számára biztosítja a munkát, az otthont, a kenyeret és a méltóságot. „Arra kérlek benneteket, hogy ne engedjetek egy bálványimádó gazdasági modell kísértésének, amelynek szüksége van arra, hogy emberi életeket áldozzon fel a pénz és a nyereség oltárán”. Az első helyen mindig álljon a személy és környezete, amelyben él.

Ferenc pápa végül felidézte a redukciók modelljét. A jezsuiták 1600 és 1700 között Paraguay földjén kialakított misszióiban a bennszülöttek békében és önállóságban éltek. A redukciók az evangelizáció és a társadalom megszervezésének egyik legérdekesebb tapasztalatát jelentették a történelemben – állapította meg a Szentatya.

Az evangélium volt a közösség lelke és élete, nem volt éhség, munkanélküliség, írástudatlanság, elnyomás. Ez azt tanítja, hogy ma is lehetséges egy emberibb világ. Ha szeretjük embertársunkat és készek vagyunk szolgálatára, akkor olyan létfeltételeket teremthetünk, amelyek kirekesztettség nélkül, mindenki számára biztosítják a szükséges javakat.

A Szív 2013. július-augusztusi, Latin-Amerika-számában Magyar jezsuiták Latin-Amerikában címmel Bikfalvi Géza ír magyar jezsuita missziósok tevékenységéről a redukciókban.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria