A fiatalok a Don Bosco Aujourd’hui szalézi újságnak számoltak be tapasztalataikról. Elmondták, amire leginkább emlékezni fognak, az az első találkozás a betegekkel és az idősekkel, akik boldogok voltak, hogy találkoznak a fiatalokkal. Kiemelték, nagy hatással volt rájuk maga a hely is, hiszen volt idő a csendre, a személyes imádságra, találkozni egy pappal, vagy megtisztulni a víz által.
Az esti fáklyás felvonulások hangulata is megérintette a fiatalokat: a fáklyákkal vonuló zarándokok sora, akik kocsikon vagy gyalog mentek, miközben hangosan együtt imádkoztak.
Találkoztak egyszerű és kedves, nyitott emberekkel, beszélgettek velük, mert részei ugyanannak a családnak, amely a Lourdes nevet viseli. Itt barátság és tisztelet uralkodik egymás iránt, életöröm vagy igyekezet annak megismerésére. Itt senki nem ítélte el a másikat, felfedezték a különbségeket, de ezt megtartották maguknak.
A fiatalok azért mentek Lourdes-ba, hogy megtalálják a lelki békét, és rá is leltek az idős, beteg zarándokokat segítve.
Forrás és fotó: Szaléziak.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria