Gyóntál már mentőautóban? – Egy különleges misszió Louisiana államban

Kitekintő – 2017. szeptember 5., kedd | 20:05

Az Amerikai Egyesült Államok Louisiana államában egy pap, Michael Champagne mobil gyóntatószékké alakított át egy mentőautót, hogy „másfajta gyógyítást” végezhessen.

Michael Champagne a Community of Jesus Crucified (CJC – Keresztre Feszített Jézus Közössége) megszentelt élet intézménye vezetője. A közösség, melynek vannak pap, szerzetes, illetve világi tagjai is, 1986-ban kapott egyházi jóváhagyást a lafayette-i egyházmegyében, Louisiana államban.

A különleges misszióról Sonja Livingston is beszámolt az America jezsuita magazin szeptember 4-i számában megjelent riportjában.

Champagne atya 2015 novembere óta járja Louisiana útjait a mobil gyóntatószékkel – ahogyan ő nevezi: „a spirituális sürgősségi mentővel”. Az elfüggönyözhető térdeplővel, szenteltvízzel, rózsafüzérekkel, bibliákkal és imakártyákkal felszerelt járművel éttermek és egészségügyi központok parkolóiban vagy helyi fesztiválokon lehet találkozni. (Útvonaláról egyébként előre is lehet tájékozódni a Community of Jesus Crucified honlapján.) Champagne atya azután hozta létre misszióját, hogy Ferenc pápa az irgalmasság évére készülve arról beszélt: a papság legyen aktívabb abban, hogy visszavezessék az embereket az Egyházba. Azóta a spirituális sürgősségi mentő megtett csaknem 13 ezer kilométert, és közel 200 különböző helyszínen, összesen több mint 4 ezer szentgyónást végeztek el benne.

Michael Champagne kreativitását mutatja, hogy közösségével olyan programokat szervez, mint például a 88 órás bibliafelolvasás-maraton St. Martinville főterén vagy az Oltáriszentséggel való „vízi körmenet” a Bayou Teche folyón.

A Keresztre Feszített Jézus Közössége néhány nővére kíséri Champagne atyát a spirituális sürgősségi mentő útjain. Általában forgalmas helyeken parkolnak, ahol az emberek mindennapos feladataikat intézik. Vannak, akik nem vesznek tudomást a kocsiról, melyből zene szól, és egy életnagyságú Irgalmas Jézus-kép van az oldalán. De a legtöbben mosolyognak, integetnek. Sokan odamennek a nővérekhez, megölelik őket, és megköszönik nekik a munkájukat. Vannak, akik csak egy imára állnak meg, mások gyónnak is.

Sonja Livingston riportjában azt írta, az emberek, akikkel szóba elegyedett, hálásak voltak a lehetőségért, hogy elvégezhetik a szentgyónást. Néhányuk már ismerte a spirituális sürgősségi mentőt, és várta, hogy újra találkozhasson Champagne atyával.

A statisztikák azt mutatják, egyre kevesebben járulnak szentgyónáshoz, és ez így van a rendszeresen templomba járók körében is. Sonja Livingston idézi a Center for Applied Research in the Apostolate (a Georgetowni Egyetem kutatóközpontja, amely a Katolikus Egyházat érintő társadalmi elemzéseket végez) felmérését, miszerint a katolikusoknak csupán 2 százaléka járul havonta vagy annál gyakrabban szentgyónáshoz, 12 százaléka csak évente egyszer, míg 75 százalékuk ritkábban, vagy soha. Arra a kérdésre, hogy miért van „hanyatlóban” a gyónás, Michael Champagne azt válaszolta: a katolikusok magukévá tették a makacs individualizmust, és az amerikaiak eszerint közelítenek meg mindent, beleértve Istent is. „Az elkülönülés nagy kísértésünk – mondta. – Azt gondoljuk, mindent képesek vagyunk önállóan megcsinálni.”

Forrás és fotó: Americamagazine.org; Jesuscrucified.net

Magyar Kurír
(sza)

Kapcsolódó fotógaléria