Hölvényi György: Többet kellene tennünk a közel-keleti keresztény közösségekért

2018. július 7. szombat 15:32

„Többet kellene tennünk a közel-keleti keresztény közösségek megmegmaradásáért és visszatéréséért” – nyilatkozta július 7-én Hölvényi György EP-képviselő, a néppárti képviselőcsoport vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnöke a Vatikáni Rádiónak.

Az európai kereszténység gyökerei Közel-Keleten találhatók. Akár Irakban, akár Szíriában járva olyan ősi, bibliai helyszínekre vezet az ember útja, ahol megbizonyosodik: Európában kulturális felelősséget hordozunk irántuk és nemcsak a hit alapján. Soha nem volt még ilyen egységesen rossz a közel-keleti keresztények helyzete – állapította meg Hölvényi György.

Biztató példákat látunk a visszatérésre Irakban, a kurdok lakta területeken, ugyanakkor ezek egyelőre nem rendszeresek és nem tömegesen fordulnak elő. Legutóbbi szíriai látogatásakor – Böjte Csaba ferences testvérrel, Sajgó Szabolcs jezsuitával és Siklósi Beatrix televíziós főszerkesztővel – Aleppótól Damaszkuszig egy hétig bejárták az országot. Találkoztak többek között Mario Zenari érsekkel, apostoli nunciussal, akivel hosszan beszélgettek a jelenlegi válságos helyzetről. Még nem adottak a feltételek a lakosság visszatérésére, de rendkívül fontos a fejlesztések, a támogatások révén elősegíteni ezt. A Szíria elleni szankciók nem a kormányt gyengítik, hanem a lakosságnak okoznak további szenvedést. Az Európai Uniónak az embereket kell támogatnia, akár a segélyszervezeteken keresztül egyrészt a visszatérést elősegítendő, másrészt az egészségügy működtetésére, kórházépítésre irányuló projektekkel – ebben Magyarország is érdeklődést mutat.

Hölvényi György hangsúlyozta: a humanitárius segítséget nem szabad összekeverni a politikai helyzettel, ugyanis ha nincs háború, az embereknek igényeik vannak a normális életre, ebben pedig segíteni kell őket. De mi is pontosan az Európai Unió felelőssége? Az ENSZ ne tekintse segélyautomatának az Uniót – figyelmeztetett a politikus. Az ENSZ menekültügyi és más szakosított szervezeteinek legnagyobb támogatója az Európai Unió. Erről azonban a világ, és maga az EU is nagyon keveset tud. Az európai polgároknak joguk van tudni, mire fordítják ezeket a pénzösszegeket, milyen politikára hasznosítják. Közvetlenül bele kellene tudni szólniuk abba, hogy ezeket a forrásokat hogyan mozgósítják.

Például a migrációról folyó nagypolitikai vitában mindenki megítélheti, hogy pozitív vagy negatív dolognak tartja az elvándorlást. Nyilvánvaló, hogy a migrációt kibocsátó országok nehéz gazdasági helyzettel küszködnek, ezért az emberek a szükségtől hajtva döntenek úgy, hogy útnak indulnak. Nagy hiba lenne tehát azt állítani, hogy nincs összefüggés a fejlesztéspolitika és a migráció között. Az embereknek a saját szülőföldjükön – a szó fizikai és spirituális értelmében – való boldogulását kell elősegíteni. Erre Európában egyre többen ráébrednek.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
Vezető híreink - olvasta már?
hogyan-lesz-egy-benzinkutasbol-diakonus-nyary-krisztiannal-beszelgetett-bela-atya
Hogyan lesz egy benzinkutasból diakónus? – Nyáry Krisztiánnal beszélgetett „Béla atya”

November 19-én, hétfőn este a budapesti Magvető Caféban Nyáry Krisztián, a Magvető Könyvkiadó igazgatója kérdezte Molnár-Gál Béla állandó diakónust, iskolaigazgatót, Röhrig Géza Kossuth-díjas színészt, írót, költőt és Nagy Szabolcs fotóriportert a szociális területen szerzett tapasztalataikról.

20:40
elment-hang-meghalt-bozsony-ferenc
Elment a hang: meghalt Bőzsöny Ferenc

Az október 25-én, 87 éves korában elhunyt Bőzsöny Ferencet, a Magyar Rádió egykori főbemondóját november 21-én, a belvárosi Angolkisasszonyok templomában (Szent Mihály-templom, V. kerület, Váci utca 47/B) 14 órától tartott szentmise után helyezik örök nyugalomra. Süveges Gergő nekrológját közöljük.

16:04