Németországból Indiába – Önkéntesként a HIV-fertőzött gyerekek közt

Kitekintő – 2018. január 20., szombat | 13:27

Magdalena Umbach, a Németországból érkezett húszéves lány az indiai Tamil Naduban HIV-fertőzött gyerekek gondját viseli. Önkéntes a szalézi központban, ahol 76 utcagyereknek kínálnak orvosi ellátást, ingyenes iskoláztatást, ápolást és tetőt a fejük fölé.

Magdalena jelenleg mintegy 7500 kilométernyire van szülővárosától, Penzbergtől. Egy évig dolgozik önkéntesként Tamil Nadu indiai államban, Salem város közelében a Don Bosco Központban.

„Nem akartam rögtön az érettségi után egyetemre menni és követni a szokásos mindennapokat” – mondja a lány. Hosszú ideig tervezte, hogy a középiskola után külföldre megy, de nem turistáskodni, hanem „valóban belemerülni az ott élők kultúrájába, ugyanakkor valami jót tenni”. Magdalena Umbach kapcsolatba lépett a Don Bosco Önkéntesek szervezetével, amelynek székhelye a német benediktbeuerni apátság. Több hónapos előkészítő tanfolyam után egyértelmű volt: a fiatal lány egy évig önkéntesként dolgozik majd a dél-indiai árvaházban.

„Az a feladatom, hogy reggeltől estig ott legyek a gyerekek számára – számol be e-mailen keresztül Indiából. – Leülni velük, meghallgatni őket és átvenni a nagy testvér szerepét.” Ő hozza a gyerekeket reggel az iskolába, majd a tanítás után hazakíséri őket, hogy utána egy másik önkéntessel együtt angolul tanuljanak. A kommunikáció – mondja – egy „angol-tamil-német” keveréknyelven működik. Magdalena tamilul tanul, védenceinek anyanyelvén, a gyerekek viszont megpróbálnak néhány német szót felszedni a beszédéből.

Nem csalódott a munkában, amelyet a gyerekek közt végez, akik valamennyien HIV-vírussal fertőzöttek. „Természetesen nem jó, ha egy gyermek beteg és ágyban fekszik – magyarázza a fiatal önkéntes. – Sajnos ez gyakran előfordul, mert így csökken a fertőzés kockázata. Különösen akkor igyekszem még több időt tölteni egy gyerekkel, ha ágyba kényszerül, leülök az ágya szélére.” És reméli, hogy másnap már jobban lesz. „Amikor egy gyerek két nap ágyban fekvés után nevetve kijön a sportpályára, ez nagyon boldoggá tesz.” Mert a védencei is adnak a fiatal lánynak valamit: „A tehetségüket, hogy a betegség ellenére annyi energiájuk van” – mondja Magdalena, és ez arra készteti őt, hogy boldogan nézzen a saját életére.

Magdalena Umbach és a többi önkéntes segít ellátni a gyerekek sérüléseit is. Természetesen óvatosnak kell lenni, de a gyerekek nagyon korán megtanulják, hogy mindig saját maguknak kell bekenniük a sebeiket. Blogot írnak és adományokat gyűjtenek, amivel arra törekszenek, hogy az orvosi ellátáshoz szükséges segédeszközöket biztosítsák. Ugyanis néha hiányoznak a ragtapaszok vagy a krémek. Ezért próbálnak adományokat gyűjteni, hogy az orvosi ellátást segítő eszközöket kiegészítsék. Azt is nagyon szeretnék, ha egy orvos is lenne a központban. Magdalena Umbach szerint a központban egyelőre orvos hiányában is jól felkészítik a HIV-fertőzött gyerekeket későbbi életükre.

Magdalena egyáltalán nem bánja, hogy 2018 augusztusáig Indiában lesz. Különösen tetszik neki, hogy a házakban és intézményekben kifüggesztik az ország három fő vallásának, a hinduizmusnak, az iszlámnak és a kereszténységnek a képeit. Tamil nyelvre oktatója például hindu, de néha elmegy egy keresztény templomba, hogy imádkozzon. Magdalena Umbach hiszi, hogy Indiából beépíthet valamit a saját életébe is. Az ország színes és kreatív, ami őt is több kreativitásra ihlette. És megtanult „hihetetlenül türelmesnek lenni, mert a dolgok Indiában nem mennek mindig olyan simán, és ezért egyszerűen türelmesnek kell lenni”.

Forrás és fotó: Szaléziak.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria