Izrael és Palesztina között a béke lehetséges – szentszéki felszólalás Genfben

Az ENSZ-hez kirendelt új szentszéki állandó megfigyelő, Ivan Jurkovič érsek felszólalásában megállapította, hogy a palesztin kérdés az ENSZ születésétől kezdve továbbra is kielégítő válasz nélkül áll. Az ENSZ Közgyűlés 181. számú határozata csaknem 69 év után még mindig csak félig valósult meg. Évtizedekig tartó tárgyalások után sem sikerült létrehozni ugyanis egy palesztin államot.

A Szentszék mindig is támogatta a két állam létrehozását, mint a kérdés megoldását. XVI. Benedek pápa megerősítette ezt az alapelvet 2009-es szentföldi látogatásakor, amikor hangsúlyozta: „Ismerjék el egyetemesen, hogy Izrael Államnak joga van a létezéshez, a békéhez és a biztonsághoz a nemzetközileg megállapított határokon belül. Ehhez hasonlóan ismerjék el, hogy a palesztin népnek jogva van egy szuverén, független hazához, a méltó élethez és a szabad mozgáshoz. Váljon valósággá a »két állam megoldás« – ne maradjon pusztán álom.”

Ferenc pápa is megismételte ugyanezt az alapelvet 2014-ben Betlehemben: „Elérkezett mindenki számára az idő, hogy bátran, nagylelkűen és kreativitással szolgálja a közjót, kovácsolja a békét, aminek alapja, hogy mindenki elismeri a két állam jogát a létezéshez, a békében és biztonságban való élethez, a nemzetközileg elismert határokon belül.”

A Szentszék meggyőződése továbbá, hogy a békefolyamat csak az érdekelt felek közötti közvetlen tárgyalás útján haladhat előre, a nemzetközi közösség erőteljes támogatásával. A Szentszék hiszi, hogy mind az izraeli, mind a palesztin nép szíve mélyén vágyakozik a békére.

A békefolyamat azonban nem merülhet ki pusztán a tárgyalásokban, bármennyire is nélkülözhetetlenek. Nem lehet eljutni a békére, ha a sebek begyógyítása és a kiengesztelődés, egymás kölcsönös elismerése és tisztelete személyes és közösségi szinten nem társul a politikai megoldásokhoz. Ezért a szentszéki küldöttség örömmel fogadta a hírt, hogy a konferencia foglalkozik a polgári társadalom és az alternatív diplomácia békefolyamatban betöltött szerepével is.

A Közel-Kelet nagy civilizációk bölcsője és a három nagy monoteista vallás, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám születési helye. A vallások és a hívők bizonyítsák be: méltók arra, hogy elfoglalják jogos helyüket a térség megbékélésének egész folyamatában. Vessenek véget a kölcsönös gyűlöletnek, amely a „civilizációk összecsapásának” kedvez. A szentszéki küldöttség meggyőződése: minél inkább manipulálnak egy vallást, hogy azt a terrorcselekmények és az erőszak igazolására használják fel, annál inkább kötelezzék el magukat a vallási vezetők az erőszak leküzdésére.

A hamis vallási buzgósággal állítsák szembe a hiteles vallásoktatást és a hiteles hívő közösségek példáját. A Szentszék megismétli felhívását minden vallási vezetőhöz: utasítsák vissza a vallás minden hamis és perverz formáját, amely erőszakot szít. Tartsanak ki abban a meggyőződésükben, hogy a béke nem pusztán lehetséges és kívánatos, hanem annak megvalósítása közös kötelességünk. Szoros kapcsolat áll fenn a vallás és a diplomácia, a hiten alapuló „informális diplomácia” és az államok és testületek „formális diplomáciája” között. Ennek a kapcsolatnak a megerősítése pozitívan járulhat hozzá a közös erőfeszítéshez, hogy megvalósuljon a béke minden izraeli és palesztin, a térség minden lakója számára – fejtette ki genfi felszólalásában Ivan Jurkovič érsek.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír