Közleményt adtak ki pozsonyi találkozójukról a közép-kelet-európai püspöki konferenciák képviselői

2018. szeptember 9., vasárnap | 15:28

Stanislav Zvolenský érsek, a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke meghívására szeptember 6–7-én Pozsonyban gyűltek össze kétnapos tanácskozásra a közép-kelet-európai régió püspöki konferenciáinak képviselői. A püspökök a tanácskozás végén közleményt adtak ki.

A közlemény arról tájékoztat, hogy a résztvevők áttekintették az Egyház küldetésének kérdéseit Közép-Kelet-Európa jelenlegi kulturális és társadalmi helyzetében, majd szó esett a problémákról, kihívásokról is.

Az utóbbi években a régió egyházmegyéi számos kezdeményezést indítottak. Ezek között kiemelték a közel-keleti háborúk áldozatainak megsegítésére hirdetett 2017-es adománygyűjtést. Hozzájárultak továbbá otthonok, kórházak, iskolák és teljes falvak újjáépítéséhez, hogy lehetővé tegyék a menekültek számára az otthonaikba való visszatérést. A Katolikus Egyház szervezetei értékes segítséget nyújtottak a menekülteknek és a migránsoknak, akik áthaladtak országaik területén.

Közép-Kelet-Európa országait negatívan érinti a fiatalok kivándorlása Nyugatra. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy e jelenség alapvető oka az, hogy a közép-keleti-európai országokat – annak ellenére, hogy csatlakoztak a nyugati világhoz – az elmúlt harminc évben nem integrálták egyenrangú partnerként és a nyugat-európai és a közép-kelet-európai átlagfizetések közötti különbségek továbbra is hatalmasak maradtak. Tehát más integrációs módot kell találni ezen országok számára a nyugati világban: olyat, amely jobban biztosítja eme országok és állampolgáraik egyenlő méltóságát.

A püspökök nemzeteik kormányához is fordulnak, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a nevelés reformjára, a fiatalokra, akik sokszor a rossz társadalmi körülmények miatt hagyják el országaikat és keresnek munkát külföldön, ahol jobb egzisztenciális biztonságot találnak a házassághoz és a családalapításhoz. A püspökök annak a reményüknek adnak hangot, hogy a közelgő szinódus, amely a fiatalokkal és a hivatásgondozással foglalkozik, hasznos impulzusokat nyújt az Egyház élete számára.

A társadalom, amelyben sokan a fogyasztás áldozataivá válnak, egyre többször szembesül azzal a veszéllyel, hogy igazságtalan azokkal szemben, akik a mai mentalitás szempontjából haszontalannak tűnnek, mert nem képesek a teljesítményre. A társadalom nem szabadulhat meg saját tagjaitól pusztán azért, mert nem tudnak teljesíteni. A püspökök a közéleti képviselőkhöz fordulnak, hogy biztosítsanak megfelelő feltételeket a betegek, az idősek és a társadalom perifériáira került emberek ellátásához. Mindent meg kell tenni, hogy ezek a személyek méltó életet éljenek és korlátaik ellenére is egyenrangú tagjainak tekintse őket a társadalom. Mindezek javításához azonban arra van szükség, hogy a közép-kelet-európai országokat egyenrangú félként tekintsék a nyugati világ gazdasági kapcsolataiban.

A vasfüggöny leomlása után Európa radikálisan megváltozott. A közép-kelet-európai országok nemzeteinek visszanyert szabadsága az öröm forrása. Ugyanakkor a püspökök tudatában vannak, hogy országaik számos állampolgára nagy bizonytalanságot él meg. A migrációs válság megmutatta, hogy nem olyan könnyű túllépni a mentalitásbeli és kulturális különbségeken, amelyek Kelet és Nyugat között vannak. A püspökök azonban megállapítják, hogy együttműködésre van szükség. Nem maradhatunk közömbösek azokkal szemben, akik saját és családjaik jobb jövője érdekében halálos veszélybe kerülnek vagy éhínségtől szenvednek. Mindent meg kell tenni, hogy származási országukat segítsük, hogy megoldjuk a problémákat, amelyek a migrációt okozzák.

A püspökök aggodalmuknak adnak hangot a genderelmélet terjedése miatt, amely többek között az isztambuli egyezményben is megjelenik. Mindent meg kell tenni azért, hogy Európa visszatérjen természetes és keresztény gyökereihez, valamint azért, hogy az Európai Unió intézményei és bíróságai tartsák tiszteletben a közép-kelet-európai országok autonómiáját a kulturális és etikai kérdésekben. Aggasztóak a nemzetek feletti döntések, amelyek közvetett módon az egyes országok alkotmányaival és kultúráival szemben álló megoldásokat kényszerítenek rájuk. Ezáltal elmélyítik az elidegenedést és az integráció ellen cselekszenek. A püspökök arra kérik kormányaik képviselőit, hogy utasítsák el az isztambuli egyezmény ratifikálását vagy vonják vissza annak aláírását.

A Katolikus Egyház hozzá kíván járulni az európai integrációhoz és a társadalmi feszültség enyhítéséhez. A püspökök emlékeztetnek Ferenc pápa szavaira, miszerint „Isten távol van a rossztól, de közel áll a szenvedőhöz”, és imádkoznak mindenkiért, aki szenved és mindig segíteni kívánják a rászorulókat – zárul a közép-kelet-európai püspökök közleménye.

A találkozón a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) képviseletében Erdő Péter bíboros, prímás és Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke vett részt.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
csiksomlyoi-papalatogatas-elkeszultek-szektorbeosztasok-kiosztottak-belepoket
Csíksomlyói pápalátogatás – Elkészültek a szektorbeosztások, kiosztották a belépőket

A jegyek kézbesítésével a csíksomlyói pápalátogatásra regisztráltak számára immár az is egyértelművé vált, hogy ki honnan követheti a csíksomlyói nyeregben a Ferenc pápa által június elsején celebrált szentmisét. A Gyulafehérvári Főegyházmegye rövid összefoglalóját adjuk közre.

2019. május 23., csütörtök
-ne-borongjunk-regi-dicsosegunkon-hanem-most-akarjunk-megterni-papi-zarandoklat-mariagyudon
„Ne borongjunk a »régi dicsőségünkön«, hanem most akarjunk megtérni” – Papi zarándoklat Máriagyűdön

Május 21-én búcsún vett részt a Pécsi Egyházmegye papsága Máriagyűdön. Udvardy György megyéspüspök meghívására Varga László kaposvári főpásztor tartott előadást.

2019. május 23., csütörtök