Itt szinte a levegőből lehet belélegezni a szegregációt és az egyenlőtlenséget; olyan égető, mint az égő szemét füstje – fogalmazta meg egy Chilében szolgáló szalézi misszionárius.
A táborban élő negyven család élén nők állnak. Gyermekeik azért küzdenek, hogy egészségesek maradjanak a körülöttük lévő zűrzavar közepette: rothadó hulladék, szennyezett ivóvíz, kihűlés és még sok más veszély leselkedik rájuk. Sokan krónikusan alultápláltak.
Ez bizonytalan és méltatlan életforma – nyilatkozott Mark Hyde, a Szalézi Missziós Iroda igazgatója. – Nem ők választják, de nincs más választásuk sem. Kétségbeejtően szegények, iskolázatlanok, és nem tudnak pénzt keresni sem, hogy biztosítsák a megélhetésüket.
A Világbank szerint annak ellenére, hogy Chile gazdasága a legstabilabb Latin-Amerikában, az ország lakosságának öt százaléka mindössze napi két dollárból él. Ennek eredményeként országszerte közel negyvenezer család kényszerül a több mint hatszáz olyan elővárosi táborba, mint amilyen a Giappone is.
A szalézi misszionáriusok által a Giapponében nyújtott beavatkozás méltóságot és reményt nyújt azoknak, akik már mindkettőt elvesztették. A közösség víz- és közegészségügyi infrastruktúrájának kiépítésén túl a misszionáriusok és az önkéntesek elhozzák az iskolát a diákok közé. Ez magában foglalja az alapvető tantárgyak oktatását a fiatalabb gyermekeknek és írástudási tanfolyamokat a felnőttek számára. Jogi és egyéb szociális szolgáltatásokat is nyújtanak a lakosoknak, hogy segítsenek nekik, hogy feltalálják magukat azokban a bonyolult, szerteágazó rendszerekben, amelyek gyakran szegénységben tartják őket.
Ezen erőfeszítések szerénynek tűnhetnek, de ezek az első kritikus lépések a Giappone táborban élő nők és gyermekek elképzelésének elősegítése és a készségek megszerzése felé, a fenntarthatóbb jövő érdekében a nyomornegyedeken kívül – szögezte le Mark Hyde.
Forrás és fotó: Szaléziak.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria