Új koronák kerültek a częstochowai Fekete Madonna-kegyképre

Kitekintő – 2017. augusztus 2., szerda | 15:26

Július 28-án, Ferenc pápa látogatásának első évfordulója alkalmából új koronákat helyeztek a częstochowai kegyképre. Ünnepi szentmisét mutatott be a Jasna Góra-i kegyhelyen a częstochowai metropolita, Wacław Depo. Szentbeszédet mondott Arnold Chrapkowski, a pálos rend generális elöljárója.

Az új koronákkal jelképesen visszakerültek Jasna Górára a Szűzanyának adományozott első pápai koronák. Az esemény jól illeszkedett a kegykép 1717. szeptember 8-i koronázásának háromszáz éves jubileuma alkalmából tartott megemlékezések sorába. A koronákat – amelyek a háromszáz évvel ezelőtt XI. Kelemen pápa által adományozott és később ellopott koronák másolatai – 2017. május 17-én szentelte meg Ferenc pápa.

A Ferenc pápa Jasna Góra-i látogatásának első évfordulóján, július 28-án, reggel 6 órakor celebrált szentmisén részt vettek a częstochowai püspökök, a kegyhely pálos szerzetesei, számos pap és zarándokok sokasága. Jelen voltak a koronákat adományozó olaszországi crotonei egyházmegye képviselői, köztük Michele Affidato helyi aranyműves, a koronák alkotója.

Lengyel és olasz nyelven elhangzott homíliájában Arnold Chrapkowski, a pálos rend elöljárója Ferenc pápa első Jasna Góra-i látogatásakor elhangzott szavait idézte: „az anyai tekintet ajándékában részesültem”. Mások iránt tanúsított mindennapi gondoskodó szeretetünk által váljunk szüntelenül élő gyémántokká Mária koronáján; az új koronák szüntelenül emlékeztessenek bennünket e kötelezettségünkre – hangsúlyozta a pálos elöljáró.

A szentmise előtt leplezték le az új koronákkal ékesített Fekete Madonna-kegyképet, melyet a Jasna Góra-i kürtszó kísért.

Marian Waligóra, Jasna Góra pálos perjele a Vatikáni Rádió műsorában elmondta: a Szűzanya számára készült új koronákat háromszáz égszínkék topáz, százöt igazgyöngy, tizenkét aranycsillag és sok más, kivétel nélkül kézzel készült ék díszíti. Az új koronákat Michele Affidato crotonei ékszerész készítette. Alkotásuk olyan volt, mint egy szép mese – vallotta a művész, ismertetve, hogy a díszítmények a II. János Pál pápával való találkozásainak gyümölcsei, akivel sokat beszélgetett a Jasna Góra-i Szűzanyáról. Michele Affidato véleménye szerint a crotonei egyházmegye adományaként készült koronák hozzájárulnak a két Mária-kegyhely – Jasna Góra és Capocolonna – közötti kapcsolatok építéséhez. „Ezekkel a koronákkal nem szépítettem meg a Szűzanyát, mert Ő már egyébként is szép volt, de remélem, hogy a koronák ragyogóbbá tették” – fogalmazott a crotonei ékszerész, aki három évig dolgozott a másolatok elkészítésén.

A Mária-kegykép koronázásának jubileumi ünnepségeit a Częstochowai Szűzanya ünnepén, augusztus 26-án tartják Jasna Górán – állami vezetők, a kormány, a parlament és a lengyel püspöki konferencia tagjainak részvételével.

A lengyelországi kegyhely perjele a jubileum alkalmából a Frammenti di Pace olasz katolikus hírportálnak adott interjúban kiemelte: Jasna Góra – a „Fényes-hegy” – egyedülálló hely, ahol a zarándokok Mária jelenlétének ajándékán keresztül eljutnak Jézushoz. Mária tekintete ösztönösen vonzza figyelmünket.

Lengyelország történetét végigkíséri Mária jelenléte és csodás közbenjárása – fogalmazott a Vatikáni Rádió műsorában Marian Waligóra. A Jasna Góra-i Szűz tisztelete kapcsolódik ahhoz a történelmi tényhez, hogy II. János Kázmér király 1656-ban a lembergi székesegyházban ünnepélyesen Mária oltalmába ajánlotta a lengyel nemzetet. A kegyhelyen az évszázadok során imádkoztak királyok, politikai vezetők, állami hatóságok képviselői – és sok pápa: Szent II. János Pál, XVI. Benedek, Ferenc pápa; az elmúlt évszázadokban Enea Silvio Piccolomini, a későbbi II. Piusz pápa; Ippolito Aldobrandini, a későbbi VIII. Kelemen pápa; Emilio Bonaventura Altieri, a későbbi X. Kelemen pápa; Benedetto Odescalchi, a későbbi Boldog XI. Ince pápa; Antonio Pignatelli del Rastrello, a későbbi XII. Ince pápa; Achille Ratti, a későbbi XI. Piusz pápa; Giovanbattista Montini, a későbbi Boldog VI. Pál pápa; valamint Giuseppe Angelo Roncalli, a majdani Szent XXIII. János pápa. A lengyelek a történelem viharos időszakaiban is mindig felkeresték Jasna Górát. Bár az ország többször is harcban állt idegen hatalmakkal, egyetlen betolakodónak sem volt bátorsága, hogy bezárja a kolostort. A náci megszállás idején Hans Frank főkormányzó ezt írta: „Amikor minden fény kialudt Lengyelországban, az egyetlen fénysugár, ami tovább égett, Częstochowában volt.” II. János Pál pápa megfogalmazása szerint: „Jasna Górában mindig szabadok voltunk.”

A kegyhely ma is élettel teli. Szüntelenül, éjjel-nappal csöndben imádkoznak Mária kegyképe előtt – a zarándokok úgy jönnek ide, mint édesanyjukhoz. Évente több millió hívő keresi fel Jasna Górát, főként lengyelek, de számos zarándok érkezik Ázsiából, Ausztráliából, Amerikából és egész Európából. Marian Waligóra, a kegyhely perjele elmondta: a hívek itt megújítják kapcsolatukat Istennel. A bűnbánat és az Eucharisztia szentségét „Krisztus Anyjának tekintete” alatt szolgáltatják ki számukra. Jasna Góra „gyóntatószék és oltár” – idézte II. János Pál szavait a pálos szerzetes. Hozzátette: „Ezen a különleges, Isten által kiválasztott helyen, amikor Isten Anyja csodatevő ikonja előtt imádkozunk, tekintetével találkozva erőteljes buzdítást kapunk, hogy megtérjünk és megváltoztassuk életünket.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria